Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
4 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A pszichológia egy viszonylag új irányzata a pozitív pszichológia, amely nevéhez hűen a boldogsághoz és a beteljesüléshez vezető utakat és módszereket kutatja.
Általánosan elmondható, hogy a boldogságra és a beteljesülésre is (hosszan) fennmaradó állapotként tekintünk. Mi a helyzet viszont az apró, minket váratlanul meglepő, és ezzel mosolyra fakasztó boldogsággal, mi okoz nekünk örömet? Ezt a kérdést tette fel az idén 90 éves Medve sajt is a magyar fogyasztóknak, a beérkezett válaszok elemzésében pedig Ráskó Eszter pszichológus volt a márka segítségére.
4 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Ahogy azt mondani szokás, a gyerekek mindig őszinték. Sokszor azonban olyan érzéseik, gondolataik lehetnek, amelyeket a korukból adódóan még nem tudnak szavakkal közölni, így más módokon próbálnak kommunikálni. Ilyen kifejezőeszköz például a színjáték, amikor különböző élőlények - vagy éppen tárgyak - bőrébe bújva adják elő és élik meg a bennük lévő emóciókat, de idesorolhatjuk a rajzolást is.
A gyerekek már egészen pici korban rajzolni kezdenek, és ahogy idősödnek, úgy finomodik a rajzkészségük.
|
|
4 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A YouTube marketingesei sok mindent bevetnek, hogy előfizetőket toborozzanak a videómegosztó fizetős szolgáltatásához. Úgy tűnik, még egy pszichológiai trükköt is, amelyre valószínűleg csak kevesen figyeltek fel eddig.
Magyarországon egy éve vált elérhetővé a YouTube Premium, ami havonta fizetendő díjért cserébe többek között reklámmentességet és netkapcsolat nélküli videózást tesz lehetővé. A cég aztán a tavalyi év végén SPM-fokozatba kapcsolt, és orrvérzésig tolták a felhasználók elé a szolgáltatást reklámozó hirdetést.
4 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvány támogatásával megvalósuló felmérésből kiderült, hogy mely régiókban milyen mértékben tartják magukat boldognak az emberek - írja a Szeged.hu.
Nekünk, szegedieknek nem kérdés, hogy pszichológiai kutatások nélkül is a legboldogabb városban élünk, mégis, vegyük figyelembe a felmérés eredményét!
A legboldogabb város a kutatás szerint Székesfehérvár, és most figyeljetek:
a második bizony Szeged!
A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megye vezeti a boldogság rangsort, viszont a Dél-Alföldön továbbra is boldogtalanabb régiók közé tartozik.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Jelenleg minden korábbinál több időt töltünk otthon: a négy fal között dolgozunk, tanulunk és kapcsolódunk ki. A bezártságnak számos negatív pszichológiai hatása lehet, ezért nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet arra, hogy a kijárási korlátozások idején fontos odafigyelnünk a fizikai mellett a mentális aktivitásunkra is. A videojátékok valódi közösségi élményt nyújthatnak, és szakértők szerint is jó eszközként szolgálhatnak a bezártság és az elszigeteltség okozta mentális nehézségek csökkentésére.
A tagadás, a tettek vagy a kérdezősködés embere mind-mind különbözőképpen reagál a járvánnyal kapcsolatos hírekre. A 7köznapi pszichológia blog szerzője közérthetően ad választ a miértekre.
Szerintem az utóbbi napokban már mindenki folytatott beszélgetést a koronavírusról olyan emberrel, aki teljesen másképp reagált a járvány okozta pánikhangulatra, mint ő maga. És bizony, ez meglehetősen dühítő tud lenni. Szülők az iskolában, kollégák és családtagok vitatkoznak arról, hogy túlzás-e minden korlátozásnak, tiltásnak eleget tenni, vagy fontos és megkerülhetetlen?
A tagadás, a tettek vagy a kérdezősködés embere mind-mind különbözőképpen reagál a járvánnyal kapcsolatos hírekre. A 7köznapi pszichológia blog szerzője közérthetően ad választ a miértekre.
Szerintem az utóbbi napokban már mindenki folytatott beszélgetést a koronavírusról olyan emberrel, aki teljesen másképp reagált a járvány okozta pánikhangulatra, mint ő maga. És bizony, ez meglehetősen dühítő tud lenni. Szülők az iskolában, kollégák és családtagok vitatkoznak arról, hogy túlzás-e minden korlátozásnak, tiltásnak eleget tenni, vagy fontos és megkerülhetetlen?
A tagadás, a tettek vagy a kérdezősködés embere mind-mind különbözőképpen reagál a járvánnyal kapcsolatos hírekre. A 7köznapi pszichológia blog szerzője közérthetően ad választ a miértekre.
Szerintem az utóbbi napokban már mindenki folytatott beszélgetést a koronavírusról olyan emberrel, aki teljesen másképp reagált a járvány okozta pánikhangulatra, mint ő maga. És bizony, ez meglehetősen dühítő tud lenni. Szülők az iskolában, kollégák és családtagok vitatkoznak arról, hogy túlzás-e minden korlátozásnak, tiltásnak eleget tenni, vagy fontos és megkerülhetetlen?
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Idén immár ötödik alkalommal mérik fel egy nagyszabású kutatás keretén belül azt, hogy mennyire boldogok a magyar állampolgárok. A kutatás során megrajzolják Magyarország boldogságtérképét is.
A kutatást a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja végzi Bagdi Bella és Oláh Attila vezetésével. A vizsgálat célja felmérni, hogy évről évre
hogyan változik a magyar lakosság boldogság- és globális jólléti szintje.Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Baráti Társaság alapító elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: a boldogságkutatás Dzsigme Szingje Vangcsuk bhutáni király nevéhez köthető.
Téved, aki azt hiszi, hogy a táplálkozás tudománya unalmas szakterület. Bizonyítékul hoztunk pár nagyon érdekes kutatást.
Rachel Herz pszichológus, neurológus, a Brown Egyetem tanárának kutatási területe a szaglás, az érzékelés és az érzelmek, legutóbbi könyvében pedig az ételválasztás pszichológiáját kutatta. Vizsgálódása során csupa olyan izgalmas körülményre bukkant, amikre laikusként álmunkban sem gondolnánk. Összeszedtük a legizgalmasabb megfigyeléseit.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Léder László, az Apa Akadémia alapítója szerint szakember segítségével a párok eltávolodása visszafordítható. Erről a szakember az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában beszélt.
A lehető legtöbb, amit mi, szülők tehetünk a gyermekünkért, hogy mi, magunk jól vagyunk. Akkor lesznek ők is jól – jelentette ki az InfoRádió Családi hét című magazinműsorában Léder László pszichológus.
"A feleségem elmegy és beszélget a barátnőivel, ami őt feltölti, ebből a gyermekem is profitál.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Mindenkivel babráltak már ki, a bosszú gondolata pedig üdítő lehetett akkor is, ha végül elmaradt.
Édes a bosszú - szokták mondani, és aki megélt olyat, hogy kibabráltak vele, becsapták, megkárosították, meg is érezhette az ízét. Elég csak elgondolkodni rajta, hogy hogyan bosszulná meg az ember a dolgot, máris jobban érezheti magát. Vajon miért?
Több kutatás vizsgálta már, hogy miért érezzük jobban magunkat, ha bosszút állunk, legalább gondolatban.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem pszichológiaprofesszora szerint inkább az élményeket érdemes gyűjtögetni, mint a tárgyakat.
Érdekes gondolatokat oszt meg a tárgyakhoz fűződő viszonyunkról szóló bejegyzésében a Relax Caféblog szerzője. „Élményeket szerezz, ne tárgyakat!” – idézi az évek óta felkapottnak számító jelmondatot, és rögtön meg is indokolja, miért: mint írja, ma már tudományosan bebizonyított tény, hogy egy utazás sokkal boldogabbá teszi az embert, mint bármilyen tulajdon.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A francia eredetű "Déjà vu" kifejezés egy pszichológiai jelenségre utal, melyet futólag bárhol és bármikor megtapasztalhatunk, és ami a világ népességének mintegy 70 százalékát érinti.
A legtöbben már legalább egyszer megtapasztalták életükben a "déjà vu" élményt. Ez egy titokzatos érzés, amikor úgy tűnik, hogy az idő lelassul, és oly módon érzékeljük az információkat, mintha a jelenlegi szituációt már megtapasztaltuk volna a távoli múltban.
Azonban egyikünk sem tudja megmagyarázni, és kevesen értik.
5 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Sok pszichológiai trükk és neuro-lingvisztikus programozási tipp van, és több millió könyvet és cikket írtak róluk. Ezek közül sok trükk valóban segít a szakembereknek, hogy manipulálják az embereket és elkerüljék, hogy mások becsapják őket. De vajon vannak olyan tippek, amelyeket a nem szakemberek használhatnak mindennap?
Nagyon szerettük volna megtudni a választ erre a kérdésre, így keresgéltünk a Reddit-en, ahol a teljesen más szakmájú emberek egyszerű pszichológiai trükköket osztanak meg.
A hatékony tanulási technikán túl léteznek olyan trükkök is, amelyek szintén befolyásolják a felkészülésedet. Ha beépíted ezeket a tanulási rutinodba, akkor hamarosan nemcsak a jegyeid közötti különbséget fogod látni, hanem magabiztosan fogod tudni a tananyagot, jóval a vizsgaidőszak után is. Íme, néhány nagyszerű pszichés trükk, ami segít a tanulásban.
1. A zene hatalma
Ha szeretsz zenét hallgatni tanulás közben, akkor szeretni fogod ezt a trükköt.
Meglát. Eldönti. Megteszi. Bármi áron is. Mert mindig mindenki a leggyorsabb akar lenni. Vagy csak éppen nálad gyorsabb. De mi ösztönzi erre?
Gondolom, sokan találkoztak már érthetetlen szituációkkal az előzések világából. Jelen cikkben megvizsgáljuk, vajon milyen folyamat játszódik le egy sofőrben, amikor a műveletet eltervezi és végrehajtja. Vigyázat, némi negatív érzelem a terítéken!
Milyen autód van? Lehet, hogy garantáltan megelőznek
A férfi vezetők sok közöset hordoznak elméjükbem az ősemberrel.
Az emberek meglehetősen rosszak az idő érzékelésében, különösen, ha rövidebb időtartamokról, másodpercekről, percekről vagy órákról van szó. Ennek oka, hogy a környezetünk, a hangulatunk és egyéb faktorok könnyedén befolyásolhatják az időérzékelésünket.
Az időérzékelés torzulására az egyik legjobb példa a visszaút-effektus. A jelenség lényege, hogy amikor az ember egy ismeretlen útvonalon halad, a visszafelé vezető út sokkal rövidebbnek tűnik.
6 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A digitális eszközöktől való függés kezelése, digitális terápiák előtérbe kerülése és a hosszú távú gondozás újragondolása is terítékre kerül a tudományos világban.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2018 végén hozta nyilvánosságra azt a listát, amelybe összegyűjtötték azokat a tudományos témákat, amelyek a leginkább foglalkoztatni fogják a pszichológusokat 2019-ben.
Újragondolni a hosszú távú gondozást: Az elmúlt időben több újítás is született az idős emberek bentlakásos ellátására az Egyesült Államokban, ám a reformok még nem értek véget, ugyanis a pszichológusok azon dolgoznak, hogy a kliensközpontúság alapelvei a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg a gyakorlatban.
6 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Még vagy másfél hónap van karácsonyig. Az utcákon azonban már megjelentek a karácsonyi dekorációk, a boltokban már kaphatóak a karácsonyfadíszek, a nagyi tervezi a karácsonyi menüt, és lassan minden plázában karácsonyi dalok fogadnak minket. Az ünnep tehát megállíthatatlanul közeleg, ez azonban mindannyiunkban különböző élményeket kelt.
“Beigli, fenyőillat, karácsonyi dallamok, ajándékozás, örömteli családi élmények. Ezt várjuk évről évre a karácsonytól.
Az önfotózás folyamatosan kínzó vágya már pszichológiai probléma, szinte biztosan egy komplexus áll a hátterében - vélik tudósok, akik szerint a korábbi hoaxok után most már komolyan kell venni a jelenséget.
Jó kis heccnek indult 2014-ben az az álhír, amiben viselkedési zavarként írták le tudományosnak tűnő cikkekben és magyarázatokkal a szelfizést, vagyis az önfotózást. A hoaxnak nagyon sokan bedőltek, szülők zuhantak mélységes depresszióba gyermekük “betegségét” felismerve, fiatalok gondolkodtak el azon, miért ennyire tökéletlenek, amikor addig csak azt hitték, egy divatot követnek.
Biztos te is átéltél már olyan napot, vagy napokat, amikor utálatosabbnál utálatosabb, szörnyűbbnél szörnyűbb dolgok történtek veled és estére már úgy érezted jobb lett volna, ha fel sem kelsz, ha ágyban maradsz és csak nézed a plafont. De vajon belegondoltál már abba, hogy esetleg nem véletlenül történtek úgy a dolgok, ahogy történtek? Talán mindennek épp akkor, épp ott és épp úgy kellett történnie.
Igazán kemény dió ez. Megérteni mindazt, ami velünk történik. Megérteni a miérteket, nem csak elszenvedni az eseményeket, aztán mindenki mást hibáztatni érte, mert persze az egészen biztos, hogy a hibásak nem mi vagyunk.
7 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Az egészséges önbizalom, a pozitív, de mégis reális énkép, a szilárd önbecsülés nem csak a mindennapok sikerének kulcsa, de a lelki egészség egyik meghatározó tényezője is. A belső magabiztossággal élő emberek számára például kisebb volumenű krízist jelent egy-egy kudarc, és általánosságban is kevesebbet szoronganak. Mindez pedig (elsősorban a kortizol nevű stresszhormon hatásán keresztül) a konkrét testi betegségek kialakulására is komoly hatással lehet.
Borzalmas érzés lehet, ha valakit megcsalnak, és sokszor nehéz belőle kikecmeregni. Egy tanulmány szerint viszont haszonnal is jár.
A kutatásban 96 országból 5705 ember szakításainak a dinamikáját vizsgálták meg. A résztvevőktől azt kérték, hogy egytől tízig osztályozzák, mennyire volt fájdalmas a szakítás.
Az eredmények arra jutottak, hogy a nőknek nehezebb, de egészségesebben lesznek túl rajta, mint a férfiak. Hajlamosak sírni rajta, rágódni, a barátaiknak beszélni róla, de aztán továbblépnek. A férfiak ezzel szemben inkább a szőnyeg alá söprik a dolgokat és nem foglalkoznak a negatív érzelmekkel.
7 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Három fő oka lehet annak, ha az ember nem tud tartalékot képezni.
Shlomo Benartzi közgazdász a pszichológiai viselkedésminták gazdasági hatásait vizsgálja. Benartzit elsősorban az emberek pénzügyi döntései, a jövőre vonatkozó terveik, illetve azok hiánya érdekli. Legjelentősebb kutatási eredményét Richard Thalerrel közösen érte el, mely egy nyugdíj-megtakarító viselkedéstani program kidolgozása volt 1988-ban Takaríts meg többet holnap - Save More Tomorrow - SMarT - címmel.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság tanulmánya szerint a rossz munkahelyi környezet depresszióssá, szorongóvá tesz, és alvászavart is okozhat. Dr. Travis Bradberry pszichológus összegyűjtötte a hangulatromboló tényezőket.
1. Túlfeszített munka – Ha a heti munkaidő meghaladja az 55 órát, akkor semmi haszna a további munkavégzésnek.
2. Karrier akadályozása – Ha egy vezető akadályozza a beosztottja előrelépését, az komoly demotiváló tényező
A HÉTFŐKKEL NEM NAGYON VAN KIBÉKÜLVE SENKI, NEM TÚL NAGY KEDVVEL MEGYÜNK BE A MELÓHELYRE HÉT ELEJÉN, DE HA AZ ALÁBBI TÜNETEKET TAPASZTALOD MAGADON, SANSZOS, HOGY TE IS KRÓNIKUS STRESSZTŐL SZENVEDSZ.
Most megtudhatod, melyek az állandó stressz kellemetlen tünetei, illetve hogyan enyhítheted őket.
1. HÉTVÉGI FEJFÁJÁSHétvégén a stressz mértéke csökkenhet, így a stresszhormon termelése is, ami migrénhez vezethet. Hogy ezt elkerüld, igyekezz hétvégén se túlságosan eltérni a napi ritmusodtól, így nem túl későn felkelni, illetve megfelelő időpontokban étkezni.
7 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Vesd be ezeket az egyszerű trükköket a stresszes hétköznapokon, és figyeld a jótékony hatásukat!
Bár mindannyian egyéni és leképezhetetlen miniuniverzumok vagyunk, a pszichológusok azért felfedeztek pár olyan problémát és viselkedésmintát, ami egyszerre sokunkra igaz. Így olyan tippeket is tudnak adni, amit bármelyikünk bevethet, ha stresszmentes, könnyed és felszabadult hétköznapokra, valamint hatékony és sikeres kommunikációra vágyik. Lássuk most ezeket!
7 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Alig emlékszünk rá, milyen volt az élet a szelfizés előtt, mostanra meg már van olyan könyv is, amiben csak szelfis képek szerepelnek. És nem lankad a lelkesedés, egyre több ilyen fotó születik a közösségi oldalakon. De miért jó ez nekünk?
Az elmúlt pár évben a kutatók természetesen tanulmányozni kezdték, hogy milyen pszichés folyamatok húzódnak meg a szelfi mögött, mi mozgatja az embereket, miért lövik magukról az újabb és újabb szelfiket. A Buffalo Egyetem azt vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van az önértékelés és a közösségi média használata között, a kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik mások véleményétől teszik függővé a saját értékeiket, hajlamosabbak a szelfizésre.
A hatékony tanulási technikán túl léteznek olyan trükkök is, amelyek szintén befolyásolják a felkészülésedet. Ha beépíted ezeket a tanulási rutinodba, akkor hamarosan nemcsak a jegyeid közötti különbséget fogod látni, hanem magabiztosan fogod tudni a tananyagot, jóval a vizsgaidőszak után is. Íme, néhány nagyszerű pszichés trükk, ami segít a tanulásban.
Ha szeretsz zenét hallgatni tanulás közben, akkor szeretni fogod ezt a trükköt. Bár lehet, hogy szereted John Mayer-t, Katy Perry-t vagy Taylor Swift-et, most mégis inkább cseréld le a lejátszási listádat hangszeres zenékre.
8 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Egy brit cég pénzügyi igazgatója e-mailt kapott a főnökétől azzal, hogy utaljon el 50 ezer fontot (18 millió forint) egy új beszállítójuknak, mégpedig sürgősen, mert elbukhatnak egy fontos szerződést, ha kicsúsznak a határidőből. Azért a pénzügyi igazgatót bízta meg, mert a nagyfőnök épen a görög-szigetek egyikén süttette magát, amiről egyébként képeket is tett fel az Instagramra. Az e-mail cím is stimmelt, így az igazgató nem gyanakodott. Pedig kellett volna, ugyanis az egész átverés volt.
A kommunikáció néha nehéz dió, akár munkahelyről, akár ismerkedésről van szó. Megkönnyítheted a saját életedet, ha beveted ezeket az ártatlan pszichológiai trükköket, hogy gördülékenyebbé váljon a másokkal való kapcsolattartás.
1. Nézz a szemébe, ha nem tetszik a válasza
Ha nem tetszik a válasz, amit a kérdésedre kaptál, és nem érted, miért azt válaszolta a másik, akkor ne kérdezd meg ugyanazt újra, hanem csak nézz a szemébe. Ettől úgy érzi majd, hogy újra át kell gondolnia, amit mondott.
Hazánkban mintegy ötezer alkalommal tárcsázzák évente öngyilkossági szándék miatt az ingyenes lelki elsősegély-szolgálat számát. Ugyanakkor a segítők sem tudnak mindenkit megmenteni.
Bár már csökkenőben van, de összességében még mindig nagyon magas az öngyilkosságok száma Magyarországon - hangsúlyozta Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában.Tavaly közel kétezer ember vetett véget az életének, ami azt jelenti, százezer emberre 19 öngyilkosság jut.
Szexin öltözni a munkahelyen inkább hátrány, mint előny, és a férfiak először a ruhát nézik meg a nőkön - érdekességeket gyűjtöttünk össze a divattal kapcsolatos pszichológiai kutatásokból.
Karen Pine Mind What You Wear (Nem mindegy, mit viselsz) című könyvében a divat pszichológiai hátterét tárja fel. Bár sokszor evidensek a kutatási eredmények, tudatosan öltözködni számos előnyhöz juttathat a munkában és magánéletben is. Íme 15 tanulság, amit a könyv összegyűjtött:
1.
E
zzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.
Amikor új helyen töltjük az éjszakát, gyakran rosszul alszunk. Ilyenkor gyakran nehezebb elaludnunk, de többet is mocorgunk, forgolódunk, riadunk fel az éjjel: valahogy éberebbek vagyunk. De vajon miért? Egy nemrég megjelent kutatásban egy csapat biológus erre kereste a választ.
Azt már egy ideje feltételezik a kutatók, hogy az agyunk egy része képes úgy aludni, hogy a többi éber. Most azonban úgy tűnik, hogy az agyunk egy része képes éber maradni, amíg a többi alszik.
8 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Pszichológiai kutatások és statisztikák sora mutatta már ki, hogy milyen érdekes különbségek tapasztalhatók a jobb- és balkezes emberek között. Ezekből szemezgettünk.
A PsyBlog gyűjtötte össze, hogy az elmúlt évek pszichológiai kutatásai alapján milyen különbségek vannak a jobb- és balkezes emberek között. Íme a legérdekesebbek.
Az új-zélandi Canterbury Egyetem kísérleti pszichológia tanszék vezetője dr. Bruce Ellis szerint a magas férfiak az élet minden területén sikeresebbek, mint alacsonyabb társaik. Ezt egyébként számos vizsgálat alátámasztotta.
Miért lehet az, hogy a magas emberek sikeresebbek, egészségesebbek és tovább élnek? A magyarázat valahol az evolúció és a pszichológia találkozásánál keresendő.
A magasabb férfit a köztudat hatásosabb védelmezőnek véli, magabiztosabbnak, egészségesebbnek, követhetőnek.
Örök harcban állunk az idővel! Hogy így volt-e korábban is, nagyszüleink, dédszüleink korában, azt kár feszegetni. És hiábavaló is. Ami viszont biztos, a rengeteg teendők között mindig akad olyan, amit a holnapra bízunk. Mint egy mágikus segítőre gondolunk erre a megfoghatatlan létezőre: a jövőre, a holnapra. De hogy miért gondoljuk, hogy az este súlyosan ránk nehezedő feladatot egy röpke alvást követően könnyedén megoldjuk, és a flow-nak átadva magunkat, vidáman skiccelhetünk pipát a jegyzeteinkben, nehéz megérteni. És nem csak nekünk, a kutatóknak is fejtörést okoz a kérdés.
8 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A párkeresésről általában azt gondoljuk, hogy nagyon nehéz feladat, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kiszemeltünk belénk fog szeretni, ahogy arra is számítanunk kell, hogy hiába a sikeres csábítás, az illető nem az a nő vagy férfi, akivel szeretnénk hosszabb távon együtt tölteni az életünket.
Mások szerint a szerelemben nincs semmi bonyolult, hiszen csak kémia, biológia és némi pszichológia tudás kell ahhoz, hogy megkapjuk a kiszemeltünket, tehát könnyen megoldható, ha a tudomány fegyvereit vetjük be a sikerért.
Szívdobogás, gombóc a torokban, szájkiszáradás, „leizzadás”, feszültség, ingerültség – a stressz ismert tünetei.
E tudatalatti élettani folyamatot Selye János orvos-kutató ismerte fel az 1930-as években. Kutatásai alapján különbséget tett az úgynevezett jó és rossz, ún. (di)stresszhatások között.
Miért fordul a védelem támadásba?
A jó stressz a szervezet önvédelmét szolgálja, mert erőt ad a fenyegető veszély elhárításához, ám ha gyakran érnek bennünket veszélyesnek vagy kellemetlennek tűnő, feszültséget provokáló hatások – ezeket Selye stresszoroknak nevezte el –, akkor a szervezet védekezőmechanizmusa kimerül, vagyis a rossz stressz legyengítheti a szervezet immunrendszerét.
8 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Mai korkép: beragadva a múltban, félve a jövőtől, vegetálva a jelenben. Sokak számára ez a képlet. Olyan sok könyv és tanfolyam, önfejlesztő kurzus ír és tanít arról, hogy élj a mában, éld a pillanatot, legyél a jelenben! Évekig járunk ezekre, éjjel-nappal olvassuk ezeket a könyveket és hallgatjuk az előadásokat, de mégsem sikerül a pillanatban lenni. Vagy amikor elkapjuk a pillanatot, megtartani nem tudjuk. Sóvárgunk a múlt élménye után, reszketünk a bizonytalan jövőtől.
Rendesen ki van élezve az idegrendszerünk. A munkahelyen meg kell felelni, és hazaérve nem mindig a boldog családi nyugalom köszönt ránk, hanem szembesülünk hisztivel, veszekedéssel gyermekeink részéről. Csakhogy rajtuk legalább akkora a nyomás, mint a felnőtteken.
Mindenkinek vannak olyan emlékképei gyermekkorából – még ha azt már homály fedi is, és az idő múlásával mindenre egy kicsit más szemszögből tekintünk –, amelyek úgy rögzülnek, mint jó vagy rossz élmény.
Sokunknak lehetnek hasonló rossz tapasztalatai, esetleg újra és újra ugyanaz a „lemez” kerül elő, vagyis ezek az úgynevezett pszichológiai játszmák bejáratódhatnak. Mégsem értjük, hol futnak rossz vágányra a beszélgetések, hogyan lehet elkerülni a kommunikáció csapdáit.
Először is, tudjuk, és az értelmünkkel felfogjuk, hogy teljes kommunikációnknak csak nagyon kis részét teszik ki a kimondott szavak, és sokkal nagyobb, döntő hányadot képviselnek az úgynevezett nem verbális jelzések, mint például a hanghordozás, az érzelmi színezet, az arckifejezés vagy a hangerő.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Ha valakivel először találkozunk, hajlamosak lehetünk gyorsan ítélkezni az illető személyiségéről és érdeklődési köréről csupán abból, ahogy kinéz vagy ahogy akkor viselkedik.
A legújabb vizsgálati eredmények szerint ez valójában még jóval azelőtt megtörténik, hogy össze tudnánk szedni a gondolatainkat az adott emberről.
A Melbourne Egyetem tudósai állításuk szerint képesek arra, hogy megmondják, miként vélekedik valaki egy adott dologról, pusztán az agyhullámai segítségével, még azelőtt, hogy az illető képes lenne tudatosan megfogalmazni a gondolatait.
Amerika társadalma nemcsak hatalmas, de igen mobil is - akik iskola vagy munka miatt máshova költöznek, egyszerűen kidobják könnyen lecserélhető dolgaikat. A University of Kansas egy új tanulmánya szerint mindezen mentalitás az emberi kapcsolatokra ugyanúgy igaz - minderről többet a Personal Relationships szaklapból tudhatunk meg többet.
A nevetés a legjobb orvosság. Jót tesz a légutaknak, fokozza a szív működést, kitágítja az ereket , normalizálja a vérnyomást. Komoly testi tréning, felér egy komoly edzéssel.
Nem is gondolnánk, hogy a nevetés mennyire egészséges. Nevetés hatására egész testünket kellemes érzés járja át, ellazulunk, megnyugszunk, meggyógyulunk. Nevetés közben sokkal több levegőt lélegzünk be, javul a belső szervek oxigénellátása, megtisztul a tüdő, felgyorsul a vérkeringés, rugalmasabbá válnak az érfalak.
Az üzleti világban előrébb vihet az empátia teljes hiánya.
Éreztük már úgy, hogy mindig a gerinctelen, lelkiismeretet és empátiát nem ismerő embereket léptetik elő? Ha igen, akkor előfordulhat, hogy igazunk van, mert a pszichológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy az érzéketlen és impulzív pszichopátia, a narcizmus és a machiavellizmus hármasából legalább kettő hozzásegíti az embert a szakmai előrejutáshoz.
Ha jobban belegondolunk, akkor ez nem meglepő, mert mindhárom tulajdonsághoz hozzátartózik az empátia, bűntudat hiánya, a saját érdekek előtérbe helyezése, ami mind-mind jól jön az üzleti világban.
A karácsony a szeretet ünnepe, az egymás felé tanúsított kedvességről és jóindulatról szól, érdemes ezt nemcsak az ünnepek idejére koncentrálni, indítsuk 2016-ot is ennek a jegyében. Főleg mivel a nagylelkűség még az egészségünknek is jót tesz, összeszedtük a pozitív egészségügyi hatásait. Csökkentheti a vérnyomást
Ha segítünk barátainknak vagy családtagjainak, az egy remek módszer arra, hogy egyben szív-és érrendszerünk egészségéért is tegyünk valamit.
Valószínűleg ön is hallott már a híres stanfordi börtönkísérletről – amiről 2001-ben film is készült – vagy Stanley Milgram szó szerint sokkoló vizsgálatáról, amely jól tükrözi, hogy a hatalommal szembeni engedelmesség simán háttérbe szorítja lelkiismeretünket. Most olyan klasszikus, mégis kevésbé ismert szociálpszichológiai kísérleteket gyűjtöttünk össze, amik szintén ékes bizonyítékai annak, hogy bizonyos helyzetekben mennyire könnyen manipulálhatók tetteink.
Egy korábbi kaszinó-alkalmazott összeszedett pár tanácsot, melyekkel hatékonyan védekezhetünk azok ellen a pszichológiai trükkök ellen, melyekkel a kaszinók élnek annak érdekében, hogy minél jobban beszippantsák a játékosokat.
Ezeket a trükköket mi is bemutattuk már korábban, most lássuk, hogy hogyan győzhetjük le őket:
10 – Ismerd az esélyeket
Ez elég alapnak tűnik, de valójában meglepően sok ember gondolja úgy, hogy előnyben vannak a Házzal szemben. Függetlenül attól, hogy milyen jól játszol, mennyire vagy tapasztalat a játékban, vagy milyen technikát használsz, a kaszinók előtted járnak.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Bár az orvosi szaknyelvben elvileg a ’80-as évek óta már nem használják ezt a kifejezést, az antiszociális hajlamú embereket máig pszichopatának szokás nevezni.
Az érintettek leggyakoribb ismérve az empátia hiánya, a beilleszkedésre való képtelenség, a kiváló befolyásolási képesség, illetve az általános lenézés.
Vannak azonban olyan foglalkozások, ahol ez a fajta elszigeteltség még segíthet is.
Az Independent című lap megbízásából nemrég összeállt a lista, mely területeken tarolnak a leginkább az antiszociális személyiségzavarral küszködő egyének.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Az évszakok változása jelentős befolyást gyakorol kedélyállapotunkra. Ez nem csak az emberek esetében figyelhető meg, hanem az állatvilágban is épp úgy jelen van. Már több ezer évvel ezelőtt őseink is alkalmaztak téli hangulatjavítókat, közösségi rituálékat tartottak és különféle hangulatjavító gyógynövényeket fogyasztottak. Pánikra semmi ok, a téli depresszió legyőzhető!
A depresszióra hajlamos személyek tíz százalékát fájdalmasan érinti
az évszakváltás, őszi hangulatzavaruk téli depresszióvá mélyülhet.
Sokan keressük az utunkat a nagy betűs életben! Folyamatosan kutatjuk, miként lehetnénk boldogabbak párkapcsolatunkban, munkánkban, a családban, és persze mi, mint önálló személyek. A boldogságos nagyon sok apró varázsos titka és trükkje lehet, azonban mi magunkban kell felfedezzük, hogyan tehetnénk boldogabbá, magunk és mások, a környezetünk és családunk életét is.
Gyakran feltesszük a kérdést: milyen a boldog ember? Mi jellemzi a boldog embert? Erre biztosan ezer embertől ezer választ kaphatnánk Egyik kedvenc pszichológusom Bagdy Emőke, aki szintén nagyon sokat foglalkozik könyveiben és kutatásaiban ezzel a témával.
A balkáni régióban a magyarok várják leginkább a szájukba a sült galambot – derült ki a Budapest Metropolitan Főiskola kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek a saját testi-lelki jóllétüket: bár szeretnénk boldogabbak és egészségesebbek lenni, a régiós országok közül jóval kevesebbet teszünk ennek érdekében.
A felmérésről
A volt jugoszláv államok mellett Albánia, Görögország, Bulgária és Törökország és Magyarország lakosait kérték fel (országonként 1000-1000 főt), hogy tizennyolc boldogságfaktort pontozzanak egy egytől ötig terjedő skálán – ezekből kiderült, hogy mit tartanak fontosnak egészségükért és boldogságukért.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A kényszerbetegség az, amikor valaki folyton kezet most, pedáns rendben tartja a cuccait és háromszor visszamegy bezárni az ajtót. Igaz? Nem igaz. A kényszerbetegségnek becézett obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egy súlyos és kínzó pszichiátriai betegség, ami jóval bonyolultabb, mint azt sejtenénk. Összeszedtük hát a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.
Ha valaki a rítusok és szokások rabja, akkor kényszerbetegSokunknak vannak berögzült szokásai, dolgok, amiket szeretünk egy adott módon, meghatározott sorrendben végezni.
A szakemberek azt vizsgálták, mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használjuk a kifejezést. A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt "hülyeségekről".
A "hülyeség" pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában
Egy a Psychological Science című lapban közzétett tanulmány szerint az emberek képesek az izzadságszagukon keresztül közölni másokkal a pozitív érzelmeiket, amikor ugyanis boldogok vagyunk, olyan kémiai összetevőket termel a szervezetünk, melyeket az izzadságunkon keresztül mások is érzékelni tudnak.
Noha azzal kapcsolatban már korábban is számos kutatás készült, hogy a negatív érzelmek, például a félelem vagy az undor szintén kiütközik az izzadságszagunkban, ugyanilyen vizsgálatok a pozitív érzelmekkel kapcsolatban eddig nem igazán születtek.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A változás sok emberben szorongást, félelmet vált ki. Jobb ragaszkodni a megszokott dolgokhoz, mintsem belevágni valami újba, és kockázatot vállalni – gondolják sokan. Egyaránt érvényes lehet ez a lakás átrendezésére, új munkahely keresésére vagy a mindennapi rutinok megváltoztatására, például arra, hogyan töltjük el otthon az estéket. A kérdés inkább az, hogy mit veszítünk, ha a változástól való félelem irányít bennünket?
Az mindenképpen elmondható, hogy a változás ténye önmagában is kihívás elé állít bennünket, legyen szó pozitív vagy negatív változásról, mert az új dolgok többnyire pozitív vagy negatív stresszt hoznak létre.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Az unalom, a frusztráció és a türelmetlenség néhány emberben krónikus bőrcsipkedést, körömrágást, hajhúzkodást vagy más ismétlődő viselkedést válthat ki.
A Montreali Egyetem kutatói a Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry márciusi számában megjelent kutatásuk során 24 ilyen típusú viselkedést mutató embert, és 24 egészséges, kontroll alanyt vizsgáltak. Eredményeik azt mutatták, hogy a testre összpontosító, ismétlődő viselkedéseket tanúsító emberek nagyobb mértékű késztetést mutattak ezekre a viselkedésekre, amikor unatkoztak, frusztráltak vagy türelmetlenek voltak, mint amikor nyugodt lelkiállapotban voltak.
Szakértők keresték a választ a nőket érintő fontos kérdésre
Nőnek
lenni nem egyszerű. A hölgyek DNS-ében szinte kódolva van, hogy
egyszerre több területen is tökéletesen helyt tudjanak állni: legyenek
terhelhető és pótolhatatlan munkaerők, jó anyák, szerető feleségek,
egyszóval: tökéletesek.
Mi
történik akkor, ha valahol megbillen az egyensúly? Ha egy nő nem tud
mindenben maximálisan helyt állni? Ha a nap 24 órája mégsem elég
mindenre?
A shoppingolásnak többféle változata létezik, hiszen akad olyan vásárló, aki csak akkor tér be egy üzletbe, ha a szükség kényszeríti rá, míg másnak a napi programjából elmaradhatatlan rész az, hogy tegyen egy kört a kedvenc butikjaiban.
A window-shopper: Ez a kategória a művészetet látja az üzletekben. Számára egy ruhabolt inkább múzeum, ahol az új kollekció egy új tárlat. Talán addig eljut, hogy felpróbáljon egy ruhát, és készít egy szelfit, hogy megmutassa a barátainak, de a kasszáig már ritkán jut el.
Akárcsak a fájdalom, az unalom is elkerülendő, negatív élmény – amelyre azonban szükségünk van a jó élethez.
Az 1920-as években Edward H. Gibson előadóművész több mint másfél éven keresztül naponta kétszer halált megvető mutatványnak vetette alá magát. Az „élő tűpárnának” becézett férfi a közönség egy tagját megkérte, hogy 50-60 tűt szúrjon be tövig – hasa és ágyéka kivételével – a teste egész felületén.
Egyszer a művész véletlenül megégette magát a gáztűzhelynél, és semmit nem érzett.
Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia.
Ezzel a kérdéssel foglalkozik a
pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív
pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista
pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet
minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek
megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón,
vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot
és benne saját magunkat.
9 éve | Gál Beatrix | 1 hozzászólás
"Olyan önző ez a gyerek, csak saját magára tud gondolni" – panaszolja sok szülő. Néhány szülő már egészen kicsi 1 év körüli babától is elvárja, hogy másokra is gondoljon, mások pedig még a 2-3 kisgyereknek is elnézik, ha átgázol a társain, mondván még kicsi és a kisgyerekek önzőek.
Hogyan tanítsunk a gyermekünknek empátiát és mások megértését?
Egy kutatásban, amit dr. Alison Gopnik végzett el, 15 és 18 hónapos kisgyerekeknek mutattak kétféle ennivalót.
Megint nem kaptunk elsőbbséget a kereszteződésben, izzadunk a 35 fokban, közben a gyerek ordít hátul, hogy haza akar menni, majd megcsörren a telefon: a főnökünk az, aki már hatodszorra kéri aznap azt az anyagot, amit egyébként csak holnaputánra kellett volna megcsinálnunk. Ön mindig meg tudja őrizni az önuralmát egy ilyen szituációban? Szalóki Ildikó Théta healing konzulens, SzInT állítás vezető, coach és tanácsadó volt segítségünkre abban, hogy a dühkitörések mélyére ássunk.
Napjainkban mindenkinek az élet több területén is helyt kell állnia: a munkahelyen (vagy éppen több munkahelyen), otthon, a párkapcsolatban, a háztartásban egyaránt számtalan tennivalónk van.
Magunkra sokszor alig jut időnk, a mindennapos rohanás pedig nemcsak fizikailag, de agyilag is igen kimerítő.
Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a pihenésre. A mentális fáradtság, kimerültség mindennapos jelenség (bár sokan nem vesznek tudomást róla), és nem szükséges hozzá sem nagyobb lelki válság.Elég, ha egy kicsit megsűrösödnek a feladataink, több döntést kell hoznunk a szokásosnál, túl sok információ árad felénk, vagy éppen olyan élethelyzetbe kerültünk, amelyben nincs lehetőségünk pihentetni az agyunkat.
Ha már felvetődik a kérdés, vajon egyensúlyban tudjuk-e tartani a munkánkat és a magánéletünket, a válasz valószínűleg nem. Nincs olyan iparág, pozíció vagy beosztás, amelyben ne bukkanna fel ez a probléma.
Egy kiegyensúlyozott vezető viszont sokkal könnyebben túljut a mindennapok nehézségein. Hét pontba szedtük a leggyakoribb figyelmezetetőjeleit annak, hogy veszélyben az egyensúly. Molnár Attila coach és szervezetpszichológus kipróbált és bevált tanácsokat is ad, miként lehet megtalálni az áhított harmóniát.
Túlságosan kritikus magával szemben? Kevés az önbizalma? Ne aggódjon, a kutatók már erre is kínálnak megfelelő megoldásokat. Az irányított absztrakció nevű technika lehet a segítségére – írja a Research Digest. Ha abban hiszünk, hogy valamit nem tudunk megtenni, az negatívan hat ránk, annak ellenére, hogy semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre az ellenkezőjéről. Peter Zunick pszichológus és kollégái egy technikát írlak le, melyet irányított absztrakciónak neveznek.
Ha szeretsz zenét hallgatni tanulás közben, akkor szeretni fogod ezt a trükköt.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Szép dolog azt mondani, hogy a külsőségek nem számítanak. Még szebb dolog ezt valóban el is hinni, de sajnos ez épp olyan, mint a korlátlan szeretet: jól hangzik, de ösztönösen nem megy. A külsőségek, pontosabban a külső megjelenés fontos, nemcsak mások megítélésében, de abban is, hogyan látjuk önmagunkat, hogyan gondolkodunk magunkról, a világról. Az öltözködés pszichológiája következik.
Mutasd a ruhád, megmondom, ki vagy!
Ahogy genetikailag alkalmatlanok vagyunk a határtalan szeretetre, úgy alkalmatlanok vagyunk arra is, hogy a másik öltözékéből származó információt hanyagoljuk az első benyomás kialakításakor.
Az érvényesülést akár segíthetik is a pszichopata jellemvonások.
Egy brit pszichológus, Kevin Dutton arra volt kíváncsi, hogy mely szakmákban, területeken, illetve munkakörökben dolgozik a legtöbb pszichopata. Kutatásai alapján a következő listát állította össze:
Hát ez elég rosszul hangzik. Megnyugtatásul a szakember vélelmezi azt is, hogy mely szakmákban a legkevesebb a zavart személyiség:
Bár a pszichopata kifejezés általában véve negatív tartalmat hordoz és gyakran az elmebeteg bűnözőkhöz társítják, az igazság az, hogy ezt a szót itt lágyabban kell értelmezni.
Húsz emberből egy már biztosan tapasztalt hallucinációt úgy, hogy nem fogyasztott előtte kábítószert vagy alkoholt és nem is gyászol – állítja egy erről készült új tanulmány.
A kutatók több mint 31 000 mentális problémában szenvedő embert elemeztek a világ 18 országában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából. A résztvevőket megkérdezték, hogy hallott, látott vagy tapasztalt-e olyan dolgokat, amelyek nem léteznek (azaz téveszméket).
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Megesett már önnel, hogy amikor a pasija hazavitte bemutatni a szülőknek, azzal kellett szembesülnie: a leendő anyós konkrétan úgy néz ki, mint ön? Igen? Akkor szólunk, nem ön az egyedüli, aki így jár, ezért is vizsgálták finn kutatók ezt a jelenséget. Az Women's Health híre szerint 70 nőt és férfit válogattak össze a szakértők, hogy aztán arcelemzésnek vessék alá őket.
„A kísérlet során az alanyok fotóját összevetettük a partnerük ellenkező nemű szülőjének képével és kiderült, hogy míg a pasik nyomokban sem hasonlítottak az apósra, addig a nők 'szignifikánsan' emlékeztettek a pasijuk édesanyjára" – nyilatkozta dr.
A halolaj oldja meg a nehezen kezelhető gyerekek problémáját?
A viselkedési problémákkal küzdő gyerekeknek hatalmas segítség az omega-3-bevitel, legalábbis ez derült ki a Philadelhiai Egyetem Pszichológia Tanszékének két éven át tartó orvosi kutatásából, mely során nagy dózist alkalmaztak a gyerekeknél.
Száz, 8-16 év közötti, viselkedési problémás amerikai diák gyümölcsitalába fél éven át napi ezer milligramm omega-3-zsírsavat kevertek, míg ugyanennyi, ugyanilyen korú diák placebo italt ivott.
Egy új pszichológiai tanulmány szerint a dohányozni tilos táblák épp ellenkező hatást váltanak ki a dohányosokból, a figyelmeztetések ugyanis meghozzák a kedvet a cigarettázáshoz.
A tudósok szerint a dohányzást tiltó jelek, vagy figyelmeztetések ironikus hatást váltanak ki a dohányosokból, aminek következtében tudat alatt sóvárogni kezdenek a nikotin után. Mikor azt mondjuk valakinek, hogy ne gondoljon egy rózsaszín elefántra, az illető fejében azonnal megjelenik egy rózsaszín elefánt képe, magyarázta az ironikus hatás mechanizmusát Brian Earp, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Nehogy azt hidd, hogy az éttermek csak úgy uk-muk-fuk állítják össze a menüsort az étlapon! Számtalan ügyes technikával tudnak téged arra befolyásolni, hogy minél drágábban vacsorázz meg náluk.
Íme néhány olyan pszichológiai trükk, amivel az éttermek a saját malmukra hajtják a vizet:
1.- Korlátozzák a lehetőségeidet.
A változatosság gyönyörködtet ugyan, azonban ha túl sok minden közül választhatunk, az sok mindenkit feszültséggel tölt el, nem mindegy tehát, hány felkínált lehetőségünk van a vacsora kiválasztásánál.
A büntetés sokkal erősebben befolyásolja az emberek viselkedését, mint a jutalmazás, állapították meg amerikai kutatók egyetemi hallgatókkal végzett kísérletükben.
A Washingtoni Orvosi Egyetem neurológus kutatói egyetemi hallgatók kis csoportját vonták be egy egyszerű kísérletbe, ahol a jó válaszokat pénzérmék adásával jutalmazták, a rosszakat az érmék elvételével büntették.
A Cognition folyóiratban megjelent cikkükben leírják, hogy a büntetés – azaz a pénzérmék elvétele – két-háromszor nagyobb ösztönző hatást gyakorolt a hallgatók teljesítményére, mint a jutalmazás.
Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a testnedvekből kiérezhető a félelem, de egy friss tanulmányból most az is kiderült: az izzadságban vannak olyan vegyületek, amik az egyén boldogságáról árulkodnak, írja a PSYBlog. És hogy hogyan jöttek rá? Szagolgatással.
„Arra jutottunk, hogy ha jókedvünkben izzadunk, akkor az másokat is megfertőz és boldog állapotot idéz elő náluk. Röviden: olyan, mint a mosoly, ragályos" – mondta el Gün Semin, az Utrechti Egyetem professzora.
9 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az alkalomból a szerzőkkel, Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal beszélgetett Cserháthalápy Ferenc.
Cserháthalápy Ferenc: Tudom, hogy milyen egy angol–magyar szótár, egy helyesírási szótár, egy szinonimaszótár, de fogalmam sincs, hogy milyen a Tulajdonságszótár.
9 éve | Törőcsik Anita | 1 hozzászólás
Folyton arra jövök rá, hogy az ember ritkán tanul más kárán, más tapasztalatából. Pedig ha akár én magam is odafigyeltem volna azokra a jó tanácsokra, amelyeket nagyon fiatal koromban a nálam idősebbektől és tapasztaltabbaktól hallottam, határozottan állíthatom, hogy könnyebb életem lett volna, vagy lenne akár a mai napig is.
Az egyik legnagyobb bölcsesség, amit annak idején az anyukámtól hallottam – és sajnos nem fogadtam meg - de most úgy járok el vele, ahogy Oscar Wilde szerint a jótanácsokkal el kell járni, tehát továbbadom - így hangzott: “Soha ne kezdjél olyan emberrel, akinek az életben több problémája van, mint neked!"
Ha a lelkem mélyére pillantok és teljesen őszinte akarok lenni magamhoz, akkor is csak azt mondhatom, hogy soha nem akartam lázadni és csakazértis az ellenkezőjét tenni az ilyen nagy bölcsességeknek, de mégis azt tettem.
A pszichológia mindenhol ott van. A párválasztástól a tüntetésekig, az evéstől az autóvezetésig, az alváson át az emlékezetig. Ami sokakat érint, ahhoz persze sokan is szólnak hozzá, nem véletlen, hogy bármilyen random magazinban találunk pszichocikket és az sem, hogy a neten önjelölt bölcsek osztják az észt arról, hogyan is kellene élnünk és léteznünk, meg hogy a maguk módján annyian igyekeznek megmagyarázni a pszichológián át a világot.
Ha a szívszerelmeddel épp egy vita kellős közepén állsz, arra koncentrálsz, hogy megoldást találj/atok a problémára, vagy inkább azon ügyeskedsz, hogy nyerésre álljon a szénád?
A konfliktusokat nem árt a helyükön kezelni. Ehhez jó, ha tudsz egy dolgot: mivel az ember már csak olyan, hogy ösztönösen jól szeretne kijönni minden helyzetből, saját magad kell lefognod vita közben, hogy változtass ezen a beidegződésen.
Valóban jobban érzed magad, ha egy vitában győzöl?
Az Amerikai Pszichológiai Társaság Journal of Experimental Psychology: General című szaklapban megjelent kutatása szerint okosabbnak hiszik magukat azok, akik az interneten keresnek információkat. Mármint nem másoknál, hanem annál, amilyen okosak valójában.
„Az internet nagyon hatékony környezet, bármilyen kérdés beírásával gyakorlatilag elérhető a világ tudása. Egyszerű összekeverni saját tudásunkat külső forrásokkal. Az emberek gyakran nagyon pontatlanul ítélik meg, mennyit tudnak valójában, és mi az, amit az internet tud helyettük” – mondja Matthew Fisher, az amerikai Yale University kutatója.
10 éve | Törőcsik Anita | 0 hozzászólás
Szoktál tépelődni a múltbeli döntéseid felett ily módon? Ugye milyen nyomasztó érzés, amikor saját magad kérdőjelezed meg? Ha hajlamos vagy a boncolgatásra, várhatod a boldogság kék madarát, de ebben a tépelődős időszakban nem fog feléd röppenni.
Ha magadra pakolod a „Mi lett volna ha…?” terhét, biztosra veheted, hogy a lelki békéd tovaszáll. Nehezebben fogsz dönteni a jelenben, hiszen tudod, hogy egy idő után előveszed ezt a döntést, és ízekre boncolod.
„Ha megvágja az ujját, rárakja a tapaszt, ha beteg, hát gyógyszert vesz be, igaz? Nem is kérdés. Valójában az lenne meglepő, ha NEM nyújtana önmagának elsősegélyt, amikor arra szükség van. De vajon miért nem tesszük meg ugyanezt a mentális egészségünkért? Azt várjuk, hogy egyszerűen csak túl legyünk a pszichés sérüléseinken, miközben bárki, aki valaha rágódott már visszautasításon, agonizált már kudarcon, tudja: a lelki sebek pontosan ugyanolyan bénítóak lehetnek, mint a testiek“ –így kezdte Guy Winch klinikai pszichológus a lelki higiénéről szóló TED-es előadását.
A felvetés nem új, mi is foglalkoztunk már azzal, hogy mennyivel többre értékeljük a testi, mint a lelki egészségünket, hogy a lelki gondokat hajlamosak vagyunk gyengeségnek, hisztinek, bizarr és szégyellni való dolognak tekinteni.
Alapvetően is sokszor elgondolkoztatott már a kiabálás pszichológiája. Egy remek hindu mondás kellő löketet adott, hogy megszülessen ez a cikk. Ugyanakkor azt is megmondom, miért fontos hangoskodás nélkül megoldást találni problémáinkra.
Egy hindu szent, aki elment a Gangesz folyóhoz megfürödni, egy családot látott a folyóparton, akik mérgesen kiabáltak egymásra. Odafordult a tanítványaihoz, mosolygott és megkérdezte: “Miért kiabálnak az emberek, amikor idegesek egymásra?” A tanítványok gondolkodtak egy ideig, majd az egyikük ezt mondta: “Azért, mert ilyenkor elveszítjük a nyugalmunkat.”
halkabban is” – kérdezte a szent.
10 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A Disney mesékből ismerős főhősök közöttünk élnek, ám valószínűleg egyáltalán nem örülnek neki, hogy lélekben leginkább Pán Péterhez, Csipkerózsikához, vagy Rapuntzelhez hasonlítanak.
-Pán Péter-szindróma:
Biztosan emlékeztek a fiúnak a meséjére, aki sohasem akar felnőni. Akárcsak azok az emberek, akik Pán Péter-szindrómában szenvednek. Bár ezt a pszichológiai betegséget még nem ismerte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), egyre több tanulmány igazolja létét.
10 éve | Törőcsik Anita | 0 hozzászólás
Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.
Pedig a helyzet komoly: a felnőtt lakosságnak mintegy 3-4%-a tapasztalja meg élete során ezt a fóbiát. Az erős félelmet nemcsak a vér látványa váltja ki, hanem a tűszúrással járó orvosi beavatkozások, valamint a sebesülés látványa is, akár a beteg saját testéről, akár valaki máséról van szó.
Gyermeki füllentéssel kezdjük, amit a kegyes hazugság és az igazság bizonyos részének elkendőzése követ, végül pedig magunk sem tudjuk kibogozni a hazugságok általunk kialakított hálórendszerének összekuszált szálait. De mi a helyzet a hazugság leleplezésével? Ösztönös igazembernek vagy vak hiszékenynek tartod magad?
Dr. Leanne ten Brinke, a Berkeley egyik vezető pszichológusának és néhány munkatársának új kutatásából kiderül, hogy az ember ösztöne, amely a hazugságok leleplezését érzékeli viszonylag megbízható – viszont a tudatalattink sokszor cserben hagy. 1.
A Montreál Egyetem kutatócsoportja egy olyan vizsgálatot végzett a közelmúltban, melyben a testközéppontú rossz szokásokat térképezték fel. Ide tartozott a körömrágás, hajcsavargatás, szempillatépés, melyeknek pszichiátriai hátterét vették górcső alá. A kontroll csoportba csupa olyan embereket válogattak be, akik a fent említettek közül legalább egy tevékenységet végeztek napi szinten. Az eredményekből kiderült, hogy sok közös van bennük, mint például az is, hogy maximalizmussal küszködnek, mely hosszú távon köztudottan nem csak az életminőséget roncsolja meg, hanem a személyeket is.
10 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Bár a legtöbbször ezt a tevékenységet rosszallás kíséri, a munkahelyi pletyka néhány szempontból akár a hasznára is válhat.
A pletyka könnyen felhívhatja a figyelmet arra a dologra, amin változtatni kellene. Amikor úgy érzi valaki, muszáj másról pletykálnia, valószínűleg valami zavarja a másik viselkedésében. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést: mi a probléma? Ideges vagyok, hogy a főnök több munkát ad nekem, de nem merek szólni, hogy segítség kellene? Esetleg zavar, hogy egy munkatárs lemondja a közös programot, pont akkor, amikor sok megbeszélnivaló lenne?
Szomorú statisztikára világított rá az Egészségügyi Világszervezet. A WHO kimutatásai alapján a Földön 40 másodpercenként öngyilkos lesz valaki.
A beszámoló alapján az öngyilkosságok előfordulása országonként óriási eltérést mutat. Ebben főleg a gazdasági, szociális, vallási és kulturális tényezők játszanak komoly szerepet. A kevésbé fejlett, elmaradottabb országokban, ahol az átlagnál jóval több ember él szegénységben és kilátástalan körülmények között, sokkal nagyobb arányban fordul elő, hogy valaki önkezével vessen véget életének, ezekben az országokban regisztrálják az öngyilkosságok 75%-át.
Ennek némileg ellentmond, hogy az igen jómódú és gazdag országnak számító Japán áll a legfrissebb lista hetedik helyén.
Új funkcióval rukkolt elő a Facebook. Nem is akármilyen lehetőséget kínál mostantól. Ha úgy gondolod, hogy egy ismerősödet, barátodat az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja, egy gombnyomással megmentheted az életét.
Az öngyilkosságok megelőzését célozza az az új funkció, amelyet mostantól a Facebookon találsz. Ha egy facebookos ismerősödről vagy barátodról azt gondolod, hogy képes arra, hogy kárt tegyen magában, nincs más dolgod, csak kattints a Jelentem (Reports) gombra.
10 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy fontosnak érezzük magukat, hiszen ez az egyik legalapvetőbb emberi igényünk, amit elsősorban a párunkkal szeretnénk kielégíteni. Mindannyiunknak szükségünk van arra az érzésre, arra a melegségre, ami a párunkból felénk irányul és mi mással lehetne ezt a legalkalmasabban kifejezni, mint egy öleléssel.
Az ölelés az egyik legbensőségesebb mozdulat két ember között. Sokan emlegetik jótékony hatását, mint például csillapítja a fájdalmat és gyógyító erővel bír, továbbá növeli az önbizalmat, biztonságérzetet és erőt ad, valamint sikerül legyőzni általa a félelmet.
A boldogságról néha könnyebb beszélni, mint megtalálni. Íme 5 tipp, hogy boldogabbak legyenek a mindennapjaink.Számos tudós érvel amellett, hogy a boldogság érzetét nagyobb részt a gének határozzák meg, az egészség és a többi tényező nincs rá nagy hatással. Újabb keletű kutatások szerint azonban néhány egyszerű praktikával minden ember tehet a saját boldogságáért."A millió dolláros kérdés az, hogyan lehetünk boldogabbak?" - mondja Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem pszichológusa.
Tisztelet a tényleges kivételnek, de azok kevesen vannak. Ha olykor bele is néz a trash műsorba, ne legyen lelkiismeret furdalása, ettől még nem válik olyanná, akik tényleg élvezik. Ez csupán pszichológia.
A valóságshow műfaja először az USA-ban vált népszerűvé. A műfaj meghatározása nagyjából így hangzik: olyan műsor, melyben a szereplők a valós élettől elzárva, közösséget alkotva a valóságot imitáló helyzetekben teljesítenek különböző feladatokat, konfliktusokat oldanak meg, illetve generálnak.
Sokszor hátrálunk meg a konfliktusok elől - nem vállalva őszintén érzéseinket. Ha valaki rendre így jár a konfliktushelyzetekben, az passzív-agresszív módon viselkedik. Honnan ismerjük meg a passzív-agresszív embert? - Például ezekből a mondatokból.
Te biztosan be tudnád bizonyítani, hogy épelméjű vagy, ha alapos megfigyelésnek vetnének alá? És egy olyan helyzetben, amikor korlátozva vagy a szabadságodban? Ha dühöngsz, harcolsz a jogaidért, az a gyanús, ha némán beletörődsz a helyzetedbe, az. Tulajdonképpen, ha azon a szemüvegen keresztül néznek, hogy te mentálisan beteg vagy, minden gyanús, amit teszel, az is, ha éppen nem teszel semmit. Ráadásul lehet, hogy a megfigyelés és a mentálisan betegnek bélyegzettség hatására valóban elkezdesz a megszokottnál furcsábban viselkedni.
A nők nagy része szereti csinosan kirúzsozni az ajkait, legtöbbször a vörös valamilyen árnyalatával. Olyanok is akadnak, akik kifejezetten rajonganak a pirosas színekért, ezért gyakran hordanak ilyen árnyalatú ruhákat, vagy éppen a hajkoronájukat festetik vörösre. De vajon mit üzenünk a külvilágnak ezzel a színnel?
A tudomány egy vadonatúj ága, a színek pszichológiája arra a megfigyelésre jutott, hogy a színeknek különleges hatása van a hangulatunkra, a megfigyelésünkre és a tetteinkre.
Munkateljesítményünk függhet attól, milyen színek vesznek minket körül az irodánkban, ugyanis ez nem mindegy.
A színek pszichológiája alapján útmutatást kaphatunk, milyen emberek is vagyunk valójában - nyugodtabbak a kék és agresszívabbak a vörös színtípusba tartozók.
A színek meghatározzák kedélyállapotunkat, jellembeli vonásainkat, empatikus készségeinket, logikai érzékünket is.
Kövessék írásainkat...
Az átváltoztatós műsorok népszerűsége töretlen, hiszen szeretünk csodás átalakulások szemtanúi lenni. Az új stílussal teremtett összhatás azonban csak akkor lesz az igazi, ha hűen tükrözi a belső világunkat. Ebben támogathat minket a stíluscoaching.
A magabiztos fellépés hatalom, csak tudnunk kell, hogyan használjuk ki
pozitív adottságainkat. Persze hiába öltjük fel a legdrágább ruhát, ha
az nem illik hozzánk, és mást sugárzunk kifelé.
Mi történik az agyunkban, amikor tudjuk, hogy spórolnunk kell? Ki hogyan reagál a recesszióra, és hogyan fogadja a tényt, hogy spórolnia kell ezentúl? Nem vagyunk egyformák, így másképp reagálunk adott helyzetben – ám néhány általánosan igaz jellemzőt felismerhetünk.
Különbözőek vagyunk, így a válságot is másképp éljük meg. Vannak, akik nagyon megijednek, és igyekeznek minél több pénzt félretenni, míg mások nem hajlandóak változtatni a megszokott életszínvonalukon.
A tesztben a kutatók arra kaptak választ, mennyit aggodalmaskodnak és milyen stressztűrő képességgel rendelkeznek a válaszadók.
Legtöbben azt hisszük, hogy lényünk valamely része elfogadhatatlan. Hogy mi az, ami elfogadhatatlan, azt személye válogatja: van akinek a bosszú érzése, van akinek külső megjelenése. Ezeket a minőségeket általában megpróbáljuk elnyomni vagy fejleszteni. Amikor megpróbáljuk kiküszöbölni vagy elnyomni nem kívánatos érzéseinket, gondolatunkat, vagy viselkedésünket, dilemmába ütközünk.
Legtöbbünknek van tapasztalata a nevetőgörccsel, amikor egyszerűen minden humoros és nem tudjuk abbahagyni a nevetést.
12 éve | Keczánné Macskó Piroska | 7 hozzászólás
Mi van a szekrényedben? Sosem viselt ruhák tonnaszámra, koktélruhák, amiken még a címke is rajta van, az ex-pasi ingei, vagy olyan farmerok, amik túl szűkek? Egy női gardrób tartalma több mindent elárul rólunk mint gondolnánk, fény derülhet általa a személyiségünkre, érzelmi állapotunkra, félelmeinkre és vágyainkra. Kukkantsunk be a mélyére!
A szekrények titkaiba Tracy DiNunzio, a Tradesy alapítója vezette be az olvasókat, aki felismerte, hogy a gardróbok sosem viselt ruhái rengeteg problémát, de még több pénzt hozhatnak azoknak a nőknek, akik ránézve teli ruhásszekrényükre, nem tudják mit vegyenek fel.
Ha hétfőre vagy péntekre esik egy munkaszüneti nap, örömmel vágunk neki a rövidebb hétnek, de hamarosan meglepődve tapasztaljuk, hogy a maradék négy nap mintha sosem akarna véget érni.
A Michigan Egyetem kutatói megfigyelték, hogy az éhség, a szomjúság, a stressz és bizonyos addiktív drogok hatására a taszító, undort keltő érzések pozitív, erős vágyakozó érzésekké alakíthatók át az agyban.
Az emberek boldogságra vágynak, de nem tudják, hol keressék. Pedig itt van velünk a jelen pillanatban, csak másfelé keressük. Ha azonban észrevesszük a "zsákutcáinkat", akkor könnyebben találhatunk ki belőle, és végre valóban elérhetjük a boldogabb és békésebb élet állapotát. Merre is és hogyan tévelyeg az ember?
A múltban merengés mocsara
Az egyik legfőbb nehézség
az ügyben, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk, hogy felfedezhessük a
jelen pillanat apró örömeit, hogy a múlt mélységes "mocsara" húz minket
vissza, mi pedig "örömmel" adjuk át magunkat az elmúlt időknek.
A Magdeburgi Egyetem munkatársainak vizsgálatai szerint a dopamin nevű hormon javítja a hosszú távú memóriát.
12 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Miért töltünk el egyre több időt a virtuális térben? Miért osztjuk meg az életünket olyan emberekkel, akiket 20 éve nem is láttuk? Mi az a láthatatlan ragasztó, ami havonta 8 teljes órán át leszögez minket a Facebook oldalunk elé? Csak egy újabb tiszavirág életű trendről volna szó? A téma szakértői szerint korántsem.
A Facebook az emberi kommunikáció egy új, saját szabályrendszerrel rendelkező dimenzióját testesíti meg. Hogy milyen törvények uralkodnak majd az új térben még nem ismerjük, nem is ismerhetjük teljes egészében. Egy biztos: a változásból az fog profitálni, aki leghamarabb megérti az új kommunikációs tér használatát, dinamikáját, játékszabályait.
Az őszi depresszió sokak életét megkeseríti. Tudd meg, hogyan vészelheted át!
Sokaknak nehézséget okoznak lelkileg az évszakváltások, főleg amikor magunk mögött hagyjuk a nyár meleg napsugarait. Az ősz beköszöntével nem csak az idő, de a hangulatunk is borúsabb lesz, ezért az arra hajlamosak depresszióba is süllyedhetnek. Természetesen léteznek megelőző, illetve orvosló praktikák, melyekkel könnyebben átvészelhetjük ezt a kellemetlen időszakot.
Képzetlen terapeutákra panaszkodnak a pszichológusok - írja a lap, amely szerint valóban sokan foglalkoznak oklevél, szakképesítés nélkül az emberek lelki gondjaival. A terapeuták Magyarországon lényegében szakmai ellenőrzés nélkül működhetnek.
Nem egy olyan "szakember" dolgozik a piacon, akinek sem az orvosi, sem a pszichológiai képzésekhez nem volt semmi köze, csak egy "gyorstalpalón" vett részt. Ráadásul ezeknél a képzéseknél gyakori, hogy az előadók nem szakemberek, az előadások tudománytalanok, és csak zavart okoznak a hallgatók fejében, ami később komoly károkat is okozhat.
Howard Ehrlichman, a New York-i Queens College pszichológia professzora, aki már az 1970-es évek óta tanulmányozza az emberi szemmozgás természetét, arra az eredményre jutott, hogy a szemkontaktus kerülése nem minden esetben jelenti azt, hogy az illető nem mond igazat.
Az úgynevezett szakkadikus, rendkívül gyors szemmozgás során a látás fókusza időnként akaratlanul elmozdul arról a tárgyról, vagy személyről, amelyre nézünk. Ezt bárki tapasztalhatja például televíziónézés közben, hogy a szem fókusza időnként akaratunkon kívül elvándorol a képernyőn szereplő ember arcáról, idézi Ehrlichman professzort a Medipress.
Lehetséges-e, hogy a mai gazdasági és társadalmi körülmények között is boldognak érezzük magunkat? A pozitív pszichológia szerint igen.
Nem véletlen, hogy ez az életérzés, a boldogság, illetve annak
„megragadása” és megtartása, emberemlékezet óta foglalkoztatja az
„átlagembert” éppúgy, mint a tudós elméket.
Mára kiderült, hogy a
boldogságra való hajlamban van ugyan némi szerepe a genetikai
örökségünknek (kb. 50 százalék), 10 százalék írható a külső körülmények
(pl.
A fiatalok körében egy háromdimenziós számítógépes játék ugyanolyan hatékonynak bizonyult a depresszió kezelésében, mint a személyes pszichológia tanácsadás - derült ki egy új-zélandi tanulmányból.
A British Medical Journal honlapján publikált tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a depressziós fiatalok többsége egyáltalán nem hajlandó segítséghez fordulni a mentális egészségügyi problémáival. Ezért a kutatók kifejlesztettek egy Sparx nevű interaktív számítógépes fantasy játékot.
A tél vége felé közeledve sokakon eluralkodik a rosszkedv. Tippjeink segítségével gyorsan magad mögött hagyhatod a búskomorságot!
Ne hagyd, hogy hatalmába kerítsen a melankólia, nem kell, hogy az egész telet depresszív hangulatban töltsd. Önsajnálat és „Mikor lesz már nyár?!” felkiáltások helyett vedd kezedbe az irányítást, és turbózd fel boldogsághormonjaid működést. Meglátod, amint jobb kedvre derülsz, közel se fog már annyira zavarni a sötétség és a fagyos hideg.
Csernus Imre pszichiáter szerint nemcsak a labdarúgóedzőkre jellemző a burnout-szindróma (kiégés), amely az egész magyar társadalomban elterjedt jelenség. A Népszava azért kereste meg a szakembert, mert Németországban Ralf Rangnick, a Schalke 04 edzője tavaly kiégésre hivatkozva mondott le, az ezt követő pszichológiai kutatások pedig megállapították, hogy a Bundesliga első és másodosztályában dolgozó trénerek tíz százaléka küzd hasonló problémákkal.
- A német edzőkkel végzett felmérések során az derült ki, hogy a szakemberek a nézőtéri bekiabálásokat és a vesztes mérkőzések után a családtagjaikat ért inzultusokat (megjegyzések a munkahelyen, az iskolában) viselik el a legrosszabbul.
Keresd te is magadon a belső béke jeleit! Már sokak lettek kitéve ennek a fertőzésnek. Lehet, hogy te is közöttük vagy? A belső béke állapota komoly fenyegetést jelent a világban és a körülötted zajló konfliktusokra nézve! Eltűnhetnek vagy átalakulhatnak valami sokkal kellemesebb élménnyé! A főbb tüneteket itt felsoroltuk, továbbiakért vagy egyéb mellékhatásokért kérdezd azokat, akiken félreérthetetlenül látszanak az alábbi szimptómák.
1. Spontán gondolkodásra és cselekvésre való hajlam, ahelyett, hogy a múlt félelmeiből és tapasztalataiból keresnél válaszokat
2.
Mostanában csak sötét felhők gyülekeznek feletted? Ne hagyd magad, kerekedj felül az aggódáson!
1. Tanulj meg összpontosítani és csald elő a nyugodt gondolatokat!
Ahhoz, hogy elcsendesítsd a benned kavargó negatív gondolatokat, egyszerűen csak hunyd be a szemed, és összpontosíts a légzésedre, „figyeld meg”, hogy áramlik ki és be a levegő az orrlyukadon. A káros képzelgések bármivel kapcsolatban felüthetik a fejüket – nem tudod, hogy a fizetésből hogyan adj meg mindent a gyereknek, aggódsz a számlák vagy csak szimplán a jelenlegi elborzasztó gazdasági helyzet miatt – amint ezekre leszel figyelmes azonnal kezdj el a légzésedre fókuszálni, és legalább öt percen keresztül csak ezzel foglalkozz!
Jégszívek - érzelmek nélkül kipusztulhat az emberi faj
Az érzelemmentes trend eredményeképpen a közösségeket összetartó erők egyre nagyobb mértékben gyengülnek.
"Ott áll a színpadon, fények, kamerák, közönség, zsűri előtt. „Azért jöttem, hogy megmutassam, mit tudok.” – mondja ő, és megmutatja. Magabiztosan énekelni kezd, táncol, hörög, sikít, asztalramászik, szemet mereszt, még vonaglik is egy kicsit. A közönség egy pillanatra ledermed, áll néma csend, az arcokon döbbenet. Nem értik. Ez valami vicc?"
Jantek Gyöngyvér pszichológus új írásában a kudarc pszichológiáját vizsgálja meg a népszerű televízióműsor apropóján.
13 éve | Józsa Áron | 0 hozzászólás
A szeretemaferjem.hu blog legfrissebb cikke az önbecsülés szerepéről szól, valamint Maarit Johnson elmélete alapján ismerteti a külső és a belső önbecsülés közti különbséget és a legfontosabb ismertetőjegyeiket.
Az önbecsülés négy arca: a boldog teljesítőktől a nélkülözőkig
Ki a férfi? Szükségünk van-e hiteles férfiképre? - teszi fel az érdekes kérdést legújabb cikkében Schell Gergely pszichológus.
Ne siránkozz, hogy véget ért a szabadság, inkább változtass napirendeden!
Nyári szabadságodról visszatérve még inkább elkedvetlenít a hétköznapi rutin, túlhajszoltság? Söpörd félre a mindennapok szürkeségét, és őrizd meg a vakáció frissességét a lelkedben!
1. Lassíts a tempón!
Abba a hibába estél, hogy szabadságodról visszatérve 48 órányi tevékenységet zsúfolsz a hétköznapjaidba? Változtass! A legtöbb feladat „megvár”. Nagyobb örömmel és odafordulással oldod majd meg a rád váró kihívásokat, ha nem kapkodsz türelmetlenül.
Tudjuk, hogy a harag rossz tanácsadó, de mit csináljunk, ha mégis elönt minket az indulat? Van-e más megoldás az "üss vagy fuss" reakción kívül?
Riekje Boswijk-Hummel, holland pszichoterapeuta Harag című könyvében azt írja, akkor keletkezik bennünk harag, ha a vágyaink elé valamiféle akadály gördül. Ha például egy fárasztó nap után arra vágysz, hogy csobbanj egyet a tó hűvös vizében, de egy kerítés állja utadat, akkor bizony nagyon haragos leszel. Hogy mit kezdesz a haragoddal, az vérmérséklet és egyéni döntés kérdése.
Egészségesebb, boldogabb életet szeretnél élni? Tanulj meg a pozitív dolgokra összpontosítani!
Az életre különösen igaz a mondás, hogy „egyszer fent, egyszer lent”, de ha te inkább azok táborát erősíted, akik hajlamosak csak és kizárólag a rosszra összpontosítani, az kihatással van mindenre, amit csinálsz. Ha képes vagy a poharat félig telinek látni, nem csak képes leszel jobban élvezni a mindennapjaidat, de ez az egészségedre is rányomja a bélyegét, természetesen pozitív értelemben (a Harvard Egyetem tanulmánya szerint az optimistáknak alacsonyabb a vérnyomásuk, és ritkábban fordul elő körükben szívbetegség).
Tudjuk, hogy a harag rossz tanácsadó, de mit csináljunk, ha mégis elönt minket az indulat? Van-e más megoldás az "üss vagy fuss" reakción kívül?
Riekje Boswijk-Hummel, holland pszichoterapeuta Harag című könyvében azt írja, akkor keletkezik bennünk harag, ha a vágyaink elé valamiféle akadály gördül. Ha például egy fárasztó nap után arra vágysz, hogy csobbanj egyet a tó hűvös vizében, de egy kerítés állja utadat, akkor bizony nagyon haragos leszel. Hogy mit kezdesz a haragoddal, az vérmérséklet és egyéni döntés kérdése.
Legközelebb, amikor szükséged lenne némi léleküdítő pillanatra, próbálj ki néhányat a következő hangulatjavító trükkök közül!
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy az igazi örömöket nem lelheted meg a bankszámlád vagy éppen a csodákkal kecsegtető ránctalanító krém segítségével. Legközelebb, amikor egy pokolian rossz munkanapot szeretnél túlélni vagy egy unalmasnak ígérkező délutánt dobnál fel, próbáld ki ezeket a tippeket, amelyekkel jobb lesz a kedved.
Állandóan gyötöra feszültség, és nem tudsz megszabadulni tőle? Tippjeinkkel hatékonyan megválhatsz a mindennapi feszültségtől!
Adakozz!
Az önkéntesség jó dolog. Nemcsak azért, mert a rászorulók életét jobbá teheted egy kicsit, hanem a sajátodat is. Az önkéntesek ugyanis bizonyítottan nyugodtabbak, mivel maga az adakozás tudata felszabadítóan hat rájuk. Ha nincs időd például ételt osztani, gyűjtsd össze felesleges ruháidat, játékokat, és add le őket valamelyik gyűjtőhelyen, hogy el tudják juttatni a rászorulóknak.
Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe előbb vagy utóbb, amikor észrevesszük, hogy valami már nem működik. Ez független az életkortól és a kellemetlen szituációktól: független attól, ha munkahelyet akarunk váltani, ha szakítunk a partnerünkkel, ha hirtelen anyagi nehézségbe kerülünk, vagy ha magányosan érezzük magunkat. Ezek a körülmények csak arra a problémánkra világítanak rá, aminek sajnos mély gyökerei vannak. Mépedig bennünk. “Ez nem is én vagyok.” Gyakran nem ismerünk rá magunkra.
Alighanem mindannyiunkkal előfordult már, hogy túlcsordult a pohár. Az ilyesfajta érzelemkitöréseknek azonban nem szabad rendszeressé válniuk. Erőnket és energiánkat értelmesebben is felhasználhatjuk.Amikor ránk jön a bolondóra
A közöny a legjobb védekezés a dühöngés ellen - véli a filozófus, aki bölcselőként magasabb nézőpontból szemlélheti az életet, ezért neki könnyű dolga van. Ma, rohanó korunkban, néhány embernél a legkisebb ok is elegendő, és máris elveszítik fejüket.
Bácskai Juli ötletadó, író, rendező, kellékes, pszichológus - Hangulat-és kapcsolatjavító vándorszínháza bemutatja
Február 10-én 20’-kor ”Privát farsang. Senki sem az, akinek látszik.” című előadását az Eötvös u. 10-ben, az Oktogon mellett.
Jegyrendelés, vásárlás: 3 222 886, 690 0970; és a helyszínen előadás előtt.
A pszichológus ötleteire improvizál:Ónodi Eszter, Chován Gábor.
Szólalt már meg egy furcsa hang a fejedben? Volt megmagyarázhatatlannak tűnő megérzésed? Biztosan elgondolkodtál már azon, kitől kapsz ilyenkor üzenetet, és vajon miért figyelmeztet az univerzum. Egyáltalán normális, ha hallgatsz ezekre a jelekre?
„Pár éve egy hideg téli estén hazafelé tartottam, amikor furcsa érzésem támadt. Egy belső hang azt súgta, nem szabad továbbmennem, meg kell állnom. Megtorpantam, és akkor két lépéssel előttem egy hatalmas kupac hó és jég zuhant le a tetőről.
A mentális betegségek kezeléséhez szükség van arra is, hogy a beteg akarja a gyógyulást. A közösségi pszichiátria ehhez nyújt támogatást a pácienseknek.
A mentális betegségekről mindenkinek valamilyen súlyos probléma, például a mániás depresszió vagy a skizofrénia jut eszébe. Pedig sokkal többen vannak, akik lelki gondokkal küzdenek, csak éppen senkinek nem merik elmondani gondjaikat.
A Béres Egészség Hungarikum Program kutatásából például nemrégiben kiderült, hogy Magyarországon minden 20.
Egy amerikai tanulmány szerint az ember ideje 50 százalékában szinte biztosan arról ábrándozik, hogy valahol máshol, valami mással tölti az idejét ahelyett, mint amit csinál, és ez a folytonos elmekalandozás boldogtalanná teszi az embereket.
"Az emberi elme hajlamos az ábrándozásra, márpedig egy folyton elkalandozó elme bizony boldogtalan" - írta a Science című tudományos folyóiratban Matthew Killingsworth és Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem két pszichológusa.
A természet és a lelkünk körforgásában is az ősz a lomtalanítás, a számvetés, a rendrakás ideje. Ha olyan időszakot élsz, amikor valahogy semmi sem az igazi, itt az ideje, hogy feltöltsd testi-lelki-szellemi raktáraidat.
A „megfeneklős”, „semmi sem sikerül” típusú időszakok nem arra valók, hogy kínkeservesen túléljük őket, tehetetlenül várva, hogy majd minden megoldódik magától. Persze akadnak, akik abba kapaszkodnak, hogy a nehézségek tanítanak nekünk valamit, és megadóan várják életük jobbra fordulását, mi azonban most arra biztatunk, hogy higgy önmagadban, hiszen a megoldás kulcsa a te kezedben van.
Szeptember 22-én indul a Mesterkurzus új előadássorozata Párkapcsolat Klinika címmel, a New Orleans Music Clubban! Az öt éstéből álló sorozatban a párkapcsolatok számos jellegzetes problémája terítékre kerül, a legkiválóbb magyar gondolkodók és szakemberek (Bagdy Emőke, Csernus Imre, Ranschburg Jenő, C. Molnár Emma, Almási Kitti, Mester Dóra Djamila, Hevesi Krisztina, Müller Péter stb.) előadásában. Kihagyhatatlan program!
További információ és jegyrendelés:
www.parkapcsolatklinika.hu
Napi tizenöt ölelés kell ahhoz, hogy egészséges és kiegyensúlyozott emberek lehessünk. Számolják össze, Önök naponta hányszor ölelik meg családtagjaikat?
Ismeri Juan Mann történetét? Ez a fiatalember 2004 januárjában londoni utazásából tért haza, s nem várta senki. Szülei már elváltak, nagymamája beteg lett, barátai százfelé a világban...
Ám egy bulira igyekezve történik nagy fordulat az életében: egy ismeretlen ember odalép hozzá és megöleli s ezzel kezdetét vesz i az Ingyen Ölelés Kampány,ami a YouTube-nak köszönhetően hihetetlen népszerűségre tett szert.
Mindenki törekszik a kiegyensúlyozott, boldog életre: a Wellness Cafe most olyan tippeket ad, amelyek segítségével vidámabb, lazább, optimistább lehetsz, és jobban érezheted magad a bőrödben.
1. Vedd sorra a jó tulajdonságaid!
Ha éppen rossz passzban vagy, és sikertelennek érzed magad, számold meg, hány jó tulajdonságod van, és vesd őket papírra. Pszichológusok tapasztalatai szerint azok, akik összegyűjtenek legalább ötöt a saját maguk által pozitívnak tartott tulajdonságaik közül, boldogabbnak érzik magukat, hiszen ettől értékesnek és sikeresnek láthatják saját magukat.
Képzeld csak el, milyen lenne az életed, ha mindent te irányíthatnál benne. Ha nem lenne rád hatással a gazdasági helyzet, mások cselekedetei, vagy azok a kiszámíthatatlan tényezők, amik valahogy mindig felbukkannak.
A jó hír az, hogy ez mindössze egy döntésen múlik. A rossz hír viszont az, hogy ezt a legtöbben nem hiszik el. Hogyan is lehetne mindent és bármit befolyásolni az életben? Sehogy. Ellenben a saját döntéseid, hozzáállásod és cselekedeteid kizárólag rajtad múlnak.
A http://mesterkurzus.network.hu URL alatt már elérhető a Mesterkurzus előadás- és könyvosorozat, a pszichológia, a spiritualitás és a tudatos életvezetés iránt érdeklődők közössége. Friss hírek, információk Popper Péter, Müller Péter, Csernus Imre, Prof. Dr. Bagdy Emőke és még számos neves hazai pszichológus ország szerte tartott előadásairól és publikációiról. Részletek az előadásokból és a könyvekből, érdekességek a pszichológia világából.
A komor, álmosító, téli napokon bizony szükség lehet természetes élénkítőszerekre. Ilyenkor legtöbben a kávéhoz vagy a teához fordulnak segítségért. A koffein kémiailag az alkaloidokhoz tartozik. A központi idegrendszerre hat, fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a vérnyomást) valamint vízhajtó hatású. Vajon milyen növényekből juthatunk ehhez a csodaszerhez?... FOLYTATÁS
Sokaknak okoz gondot – és manapság már nem csak az életkor előrehaladtával – a csökkenő szexuális vágy és az ellaposodó szerelmi élet.
Íme néhány természetes módszer, amelyekkel újra formába hozhatjuk magunkat a felesleges pirulák vagy egyéb vágyfokozót készítmények helyett.
A libidónak vajmi kevés köze van a gyógyszerekhez.
Enyhén szólva erőltetett hozzáállás, ha a problémát tisztán orvosi jellegűnek tekintjük, amelyet valamilyen módon, „valamilyen" szerekkel...
Egy nemrég közzétett brit kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a nők, hanem a férfiak azok, akik hamarabb mondják ki partnerüknek azt a bizonyos bűvös szót. Igaz, szakértők szerint a nők részéről egyfajta önvédelmi reakció lehet, hogy megvárják, amíg a férfi nyilatkozik érzelmeiről... FOLYTATÁS
Biztosan észrevetted már, hogy ha épp a délutáni bevásárlás közben elegyedsz telefonbeszélgetésbe a barátnőddel, néha bizony elég kellemetlen meglepetések érhetnek a pénztárnál - "hát ez meg? hogy kerül ide?" - vagy utána - "a manóba, hát nem elfelejtettem...!?"
Arról nem is beszélve, hogy telefonálással egybekötve a vásárlás akár kétszer annyi ideig is eltarthat, ebből adódóan kevesebb időd marad az aznap esti teendőkre.
Aki pedig notóriusan mobillal a fülén jár-kel a városban, minden valószínűség szerint lassabban és bizonytalanabbul ér célba, legalábbis ezt az állítást támasztják alá a legújabb kutatások.
Hányszor fordult elő Önnel, hogy letette valahol a kulcsát vagy a mobiltelefonját, és nem jutott eszébe, hová? Vagy egy idegen nyelvű szó sehogy sem akar megragadni a fejében, pedig már vagy hússzor elismételte? A felejtés emberi dolog, ám nem kell annak lennie!
Lássuk hogyan!
Ha bizonyos technikák alapján edzi az agyát, akkor az nem lesz olyan lyukas, mint a szita. Erre... folytatás
15 éve | surányi dorottya | 0 hozzászólás
Az elmúlt időszakban a "válság" szóra mindenki összerezzent, attól függetlenül, hogy hol él, mit csinál, vagy éppen mennyi idős, és milyen családból származik.
Vajon hogyan értelmezi a társadalom a válságot,és miként küzd meg vele az egyén? Észrevesszük -e egyáltalán a válság komplexitásában a jelenséget?
A gazdasági válság a Gonosz egy változata, vagy fejlődési lehetőség, kiinduáló pont, az újrakezdés jele?
És a legfontosabb: vajon mi a szerepe a médiának a válsághelyzetben?
Az anorexia nervosa akkor üti fel a fejét, amikor a serdülő lány (általában őket tizedeli ez a betegség) valamiért nem akar felnőtt nővé válni. A koplalás következtében eltűnnek a zsírpárnék és a nőies formák, megszűnik a havi ciklus, a lány elveszíti minden nőies vonását.
De vajon miért? Milyen súlyos titkok rejtőzhetnek a család múltjában, amelyekért a lány vezekel, látszólag ok nélkül, megmagyarázhatatlanul?
Őseink karmikus feladatait sokszor mi akarjuk megoldani...a betegség egy választás, de lehet, hogy nem teljes felelősségünk, hanem sötét családi titkok birtokában választunk?
A harag érzése talán a legalacsonyabb rezgésszámú, legpusztítóbb érzelem, mégis sokan ezzel "tunningolják" magukat.
Sokszor mondták az öreg bölcsek: a harag nem jó tanácsadó; sasose térj nyugovóra haraggal a szívedben - és milyen igazuk volt!
Jellemzően az alacsony önértékeléssel, gyerekkorukban szeretetmegvonással büntetett emberek hajlamosak tovább vinni az örökséget, és élni ezt a romboló mintát. Ha valaki megbánt bennünket, nem feltétlenül teszi okkal, joggal, és nem biztos, hogy magunkra kell vennünk.
15 éve | Zolnay Veronika | 2 hozzászólás
Nagyon sok vélemény, cikk születik manapság, melyek megkérdőjelezik a pszichoterápiában használatos gyógyszerek, hangulatjavító- és antidepresszáns tabletták létjogosultságát.
Ezezekt a véleményeket támasztják alá a megtorpedózott placebo kísérletek, és az eltitkolt eredmények is.
A placebokat hagyományosan a gyógyszer-hatékonysági vizsgálatokban alkalmazzák.
A placebo egy kémiailag teljesen semleges anyag (jellemzően cukor), melynek nincs farmakológiai hatása, és arra használják, hogy kiszűrjék a gyógyszerfüggő betegeket és az anyagi hasznot kergető kutatókat.
15 éve | Váradi Laura | 3 hozzászólás
A hipnozitálás és a hipnózis a pszichológia egyik legérdekesebb, egyben legvitatottabb területe.
A hipnózis a módosult tudatállapotok kategóriájába tartozó jelenség, mely egykor az okkultizmus körébe tartozott, napjainkban azonban szigorú tudományos vizsgálódás és gyakorlat tárgya lett.
Ám a pszichológia számos más területéhez hasonlóan a hipnózis is számtalan bizonytalanságot rejt, bár egyre több tényt sikerül feltárni a módszerrel kapcsolatban.
Minden normális ember feszültsége, félelmet vagy szorongást él át veszély-, illetve stresszhelyzetekben.
A szorongás akkor válik betegséggé, amikor látszólag teljesen hétköznapi helyzetben is gúzsba köti az embert.
A szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó pánikbetegség és a generalizált szorongás többnyire fő tünete maga a szorongás, azonban előfordulhat olyankor is, amikor más, maladaptív viselkedéseket, kényszeres-rögeszmés gondolatokat vagy cselekvéseket, fóbiákat próbálja háttérbe szorítani.
A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológiai önképző köre, a Kapszli idén is megrendezi a Lélekképző elnevezésű programsorozatát, mely lehetőséget biztosít pszichológushallgatók, pályakezdő pszichológusok és mindazok számára, akik a segítő szakma iránt érdeklődnek, hogy megismerkedjenek a hazai akkreditált képzőhelyekkel.
A rendezvényre ellátogatók megtudhatják, melyek a szakma legfőbb ágazatai, milyen alkalmassági követelményei vannak a pszichológus képsítésnek, milyen típusú saját élményű gyakorlat és hány önismereti óra szükséges egy módszer elsajátításához, mennyibe kerülnek ezek a foglalkozások, milyen lehetőségek várnak külföldön a végzett hallgatókra, vagyis miért pont ezt, és hogyan tovább...
"Csak sírj, meglátod, sokkal jobb lesz utána!" hányszor hallottuk már potyogó könnyeink fátylán keresztül a baráti jótanácsot... És tényleg jobb lesz, a régi bölcs tanács ugyanis nem csak lelki, de testi egészségünk záloga is egyben.
Egy kiadós sírás nem csak az izmainkon, egyben a bennünk felmhalmozódott érzelmi feszültségen lazít, de az infarktus kialakulásának veszélyét is csökkenti!
Egy fájdalmas érzés, vagy kellemetlen emlék felidézése növeli a vérben a citokin mennyiségét; ez az stimulálja a szervezetünkben kialakuló gyulladásokat..
Évek óta tudjuk, hogy kamu az egész: nem léteznek ilyen nők, sosem lesz annyi fagyipénzünk, hogy ilyen kocsikra, ruhákra és kütyükre költsük, mégis minden hónapban kiadjuk rá a pénzt. Ráadásul a női magazinok rendszeresítése nem olcsó mulatság, ám csekélynek tűnik a ráfordított összeg, ha cserébe egy álomvilágot kapunk. Mesehősnőkké válva mi leszünk ezek a nők, akik ilyen kocsikon ilyen ruhákban ilyen fogsorral mosolyognak, még akkor is, ha fejből tudjuk már, milyen szavakkal, milyen mondatokba foglalva miről fog szólni a jövő havi szám összes cikke.
Ami a nőknél az anorexia, az a férfiaknál az izomdiszmorfia tünetegyüttesében jelenik meg: a külsejükkel elégedetlen, testképzavaros "izomagyúak" zord külseje legtöbbször egy félénk kisfiút rejt.
Az izomtömeg növelése rögeszmévé válhat, és ahogyan az evési zavarokkal küzdő, modellkülsőről álmodó lányok nem ritkán amfetamin és effedrin tartalmú serkentőszerkhez nyúlnak, úgy a férfiaknál az anabolikus szteroidok fogyasztása sem ritka.
Egy ideálisnak mondott párkapcsolatban férfi és nő nem egymást nézi, hanem egy irányba néznek.
A jó kapcsolatban egyszerre vagyunk szeretők, szerelmesek, és barátok, támogatva egymás fejlődését.
Nyújtsunk feltétlen bizalmat, odafigyelést, elfogadást, törődést és szükség esetén lelki támkaszt nyújtunk kedvesünknek, de ne vigyük túlzásba az anyáskodást, és ne váljunk terapeutájává is!
Képi kifejezés pszichológia képzést indít jövő év elején a Károli Egyetem Pszichológiai Intézete diplomások részére.
Kiemelkedő szakemberek nyújt egyedülálló színvonalú ismereteket a rajzvizsgálat, pszichológiai képelemzés és művészetterápia témájában, szakirányú egyetemi továbbképzés keretében.
Az emberi lélek rejtelmeit kutató pszichológia megbecsült tudomány...na álljunk csak meg egy pillantra...az emberi lélek tudomány?
Hát létezik tudománytalanabb dolog az emberi pszichénél?
Ahogyan a kutatók alászállnak a lélek bugyraiba, egy idő után belátják, hogy irracionálisnak mondható segédtudományok, intuíció, misztikum és mitológia nélkül egy ponton elakad a tudás.
Önmagunk, lelkünk titkai nyomába eredve Jung fordult először régi varázslatokhoz: álomfejtés, asztrológia, tarot és Ji King...
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 4 hozzászólás
Legtöbbünk fejében a halálos szakmákról kialakított elképzelések szereplői katonák, tűzoltók vagy mélyvízi búvárok, esetleg politikusok.
Aki ezek közül választ magának hivatást, annak a munkavégzés során bekövetkezett, nem természetes halál is benne van a pakliban.
Hittük eddig.
A válság azonban nem csak a fizetésünket rövidítheti meg, hanem az életünket is, hiszen a felgyülemlett és le nem vezetett munkahelyi stressz ölni is képes, bármilyen foglalkozáősról legyen is szó.
15 éve | Váradi Laura | 1 hozzászólás
Vajon mi az oka annak, hogy az édes ízekhez vonzódunk inkább, és jellemzően
nem egy nagy tál salátával tömjük meg a bendőnket az esti tévézés
közben, közvetlenül lefekvés előtt?
Pedig attól biztosan nem törne ránk az az elviselhetetlen, rettenetes bűntudat...
Csak még egy cseppet. Egy falatot...és még egyet, ha lehet...ismerős?
Miért csipegetünk néha naphosszatt, pedig tudjuk, hogy lassan újra kinőjük a nadrágunkat? Nem akarjuk, de mégis, muszáj...
15 éve | Zolnay Veronika | 0 hozzászólás
Ma kezdődik a két napos Pszichodráma Kongresszus, 20 éve a színpadon címmel.
Az emberi lélek mélyén zajló folyamatokról, a cselekvésről és divatidőszakról, a Kongresszus tematikájáról és a meghívott előadokról olvashattgok a Magyar Pszichodráma Egyesület elnökével, Csúszik Klárával készült interjúban.
Pszichodráma Kongresszus a József Attila Művházban szeptember 25. és 27. között!
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 0 hozzászólás
Nem újdonság, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de azt is egészséges önzés vezérli, aki képes a másik szerencsétlen viselkedésén felülkerekedve megbocsátani azt. Vagyis a jámbor mártírnak tűnő ember valójában egy érett bölcs, aki jól tudja: a saját lelki békéje minden kincset és áldozatot megér.
Különös paradoxon azonba, hogy az emberek többsége legkevésbé saját magával képes foglalkozni, de érthető, hiszen ez a feladat teljes embert kíván, és sokszor bizony fájdalommal jár...
Testünk és lelkünk egymástól elválaszthatatlanul, szellemünk vezérlete alatt létezik - nos, így kellene tekinteni a hagyományos és alternatív gyógyítás kapcsolatát is. A kettő nem létezhet a másik nélkül, és feladva a dominanciáért vívott kicsinyes harcott, itt az ideje, hogy összefogjanak, és együtt szolgálják az Ember testi, lelki és szellemi egészségét.
A hazai orvoslásban még praktizál az a generáció, aki csak a tüneteket látja, az azokat viselő embert már kevésbé, pláne azt, mi van a lelke mélyén...ezzel szemben az alternatív, természetes gyógyászat gyakorlói is számtalanszor kárhoztatják a tradicionális gyógymódokat.
15 éve | Zolnay Veronika | 3 hozzászólás
A kiégés vagy foglalkozási deformáció, más néven burnout szindróma legalább annyira "divatos" kórkép napjainkban, mint a pánik.
Nem véletlenül cserélnek, szinte kötelezően, tőlünk nyugatra 3-4 évente munkahelyet, akár foglalkozást is az emberek.
Mégis jellemzően náluk diagnosztizálják a legtöbb kiégéssel küszködő, jellemzően szociális szférában tevékenykedő embert , pedig a helyzet nálunk sem rózsásabb, arról nem is beszélve, hogy manapság az ember nem nagyon ugrál munkahelyről-munkahelyre, pusztán egészség megőrzési céllal.
Isten az agyunkban van, a gondolat valóságot teremt, a hit pedig nem csak hegyeket, de neuronokat is megmozgat!
Ciklikusan ismétlődő helyzetek, újra- és újra ugyanazok az alapvető, megoldatlan és valamiért feloldhatatlan problémák, blokkoló szorongás, és az önmegsemmisítő program...
Vajon hogy lehet az, hogy az életben sokszor számunkra is érthetetlen módon viselkedünk, mintegy gépként, és nem vagyunk képesek ezen változtatni? Miért van az, hogy újra és újra ugyanazokba a gödrökbe pottyanunk, vagy éppen ismételten elgáncsoljuk önmagunk?
A meditációval megtapasztalt élményeken túl az egyetlen legális és emberbarát tudatmódosító eljárás a hipnózis.
Sokan az önálló szabad akarat és önmaguk, viselkedésük feletti kontroll teljes átadásával azonsoítják, és félnek attól, hogy egy másik embernek ennyire kiszolgáltassák magukat, mások örömmel kérnek segítséget tapasztalt hipnoterapeutához, hogy megszabaduljanak kínzó lelki nyavajáiktól.
Szemfényvesztés vagy sem, tény, hogy a hipnoterápia segíthet a pánikbetegségek, kényszerbetegségek, alvászavarok vagy depresszió leküzdésében.
Ismeritek azt a viccet, hogy az orvos bemegy a beteghez:
"Van egy jó hírem! Maga mégsem hipochonder..."
Pedig a képzelt betegek képzelgésein korántsem vicces viccelődni.
Gondolataikon eluralkodik az egészségük (betegségük...) miatti kényszeres aggodalom, ami általában egy súlyosabb pszichológiai kórkép - pánikbetegség, depresszió, kényszeresség - társtünete.
Kafka, Moliere, Warhol... a kiemelkedően tehetséges művészek, akik életük során szorongással küzdenek, tevékenységüket mintegy terápiaként is űzve, nem ritkán küzdenek hipochondriával.
Nincs mese, vége a nyárnak, véget értek az óvodai évek, kisded iskolába jár, hónapok óta izgatottan várta, hogy végre ő is nagy legyen...és mi egyre csak tépelődünk, álmatlan éjszakákon át, hogy biztosan így kell-e ennek lennie...
Mert jól emlékszünk, milyen ez, mit jelent iskolásnak lenni.
Minimum gerincferdülés, egyre romló látás, bőrkeményedés, és akkor még nem is beszéltünk a milliónyi apró traumáról, sérülésről és megpróbáltatásról, amik örökre nyomot hagyhatnak szemünk fénye érzékeny lelki világában.
Érezted már azt, hogy nem vagy egyedül, még akkor sem, ha egyedül vagy?
Mintha valaki figyelne...az éppen távol levő szerelmed, egy rég elhúnyt, kedves családtagod, vagy csak úgy, az emberek.
És ilyenkor egy picit másmilyen vagy, úgy viselkedsz, mintha tényleg ott volna, és árgus szemekkel figyelne. Ilyenkor megpróbálsz megfelelőbben viselkedni, jobbá, szebbé, erősebbé válni. Mindannyian ilyenek vagyunk, szinte észrevétlen játsszunk képzeletbeli közönségünknek.
15 éve | Váradi Laura | 0 hozzászólás
A placebóról eddig is tudzuk, hogy hatásos. Sőt, gyakran hatékonyabb, mint a valódi, hatóanyagokat ténylegesen tartalmazó gyógyszerkészítmények.
Nagy csapás ez a nagyhatalmú gyógyszergyártó cégeknek...
Eddig a placebo készítményekre adott fizikai válaszreakciót pusztán pszichológiai jelenségként értelmezték, összefüggésbe hozva a hisztériára és neurózisrta való hajlammal.
Most azonban előkerült egy régi tanulmány, melynek szerzője bebizonyította, hogy a placebo hatás neurológiai mechanizmusokon alapszik!
15 éve | Keczánné Macskó Piroska | 1 hozzászólás
A gazdasági válságból egy szakma biztosan profitál: a pszichológusok rendelőit az Egyesült Államokban gyakorlatilag elárasztották a kliensek.
Vajon több nyugtató fogy társadalmi- gazdasági krízishelyzetekben?
Az Egyesült Államokban pszichológusok már korábban felhívták a lehetséges páciensek figyelmét a helyzet lehetséges, pszichés vonatkozású veszélyeire.
15 éve | Zolnay Veronika | 0 hozzászólás
Feldmár András beszél a szeretetről és az akaratról, e két érzés viszonyáról, és a mi viszonyunkról ezekhez a meghatározó érzésekhez
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 1 hozzászólás
A Wikipedia szerkesztői talán nem is sejtették előre, mekkora vihart kavar a Rorscach tesztről szerkesztett szókincsük közlése az egyébként is sokat támadott pszichológus szakma berkeiben.
Az Index szerkesztői azonban feltételezhetően tudatosan tört borsot az egekig magasztalt, ugyanakkor vélhetően elavult, ám még mindig rendkívüli népszerűségnek örvendő tesztet használók orra alá.
Azóta dúl a háború, melyről a népszerű online napilap újságírói természetesen nem felejtik el rendszeresen tájékoztatni a nagyközönséget...
A ma érvényes, hivatalsos álláspont szerint minden betegség tekinthető pszichoszomatikus eredetűnek is, hiszen kialakulásában elkerülhetetlenül közrejátszottak szociális és pszichológiai tényezők is.
Amikor a kedvezőtlen környezeti hatások hosszabb ideig fennállnak, a tartós feszültség miatt legyengül az emberi test imunnredszere, és nem képes tovább védeni a szervezetet a sejtbilológiai szintű támadástól.
Vagyis gyakorlatilag semelyik betegséget nem szabadna az embertől mintegy elvonatkoztava, önmagában vizsgálni és kezelni.
A női magazinok önjelölt lélekbúvárjai divatos témát faragtak a nők testképzavarából, és a vonatkozó tünetekből, melyek szintén súlyos betegséggé alakulhatnak: anorexia, bulímia, frigiditás...
Persze nem árt, ha egy probléma a felszínre kerül, még hasznosabb volna azonban a megoldás felé terelni az embereket... egyelőre még mindig nem sikerült gyeplőt dobni a médiumok nyakába, és továbbra is csak az az ember, aki az egész napot a külsejük kipofozásával töltő sztárocskák paramétereivel bír.
15 éve | László Krisztina | 3 hozzászólás
A munkamánia legalább olyan lélekromboló, önpusztító betegség, mint az alkoholizmus, vagy a játékszenvedély.
A munkafüggő képtelen abbahagyni a munkát, és célja már messze nem a pénzkeresés, csak egy menekülő útvonal az élet "viszontagságai", a valóság elől. A munka szenvedély, drog számára, mely megbetegíti testileg és lelkileg egyaránt, és tönkreteszi a kapcsolatait is.
15 éve | surányi dorottya | 0 hozzászólás
15 éve | surányi dorottya | 2 hozzászólás
Arcok, álarcok, játékok és szerepek... Életünk során számtalan különböző, úgymond meghatározott játékszabályok szerint működő helyzethez kell alkalmazkodnunk, ezek segítségével birkózunk meg a feladatainkkal, így szerepeink nagy része élvez némi létjogosultságot. Jobbik és rosszabbik arcunk személyiségünk kettős mivoltát tükrözni, ez alól bizony senki sem kivétel. Álarcaink pedig a rejtekhelyünk, biztonságot és távolságot jelentenek a többi ember között, ugyanakkor magukban hordozzák a magány és az önbecsapás lehetőségét és következményeit is.
Hogy van az, hogy az egyik neves szakember állítja, olyan, hogy depresszió, nincsen? Míg a másik oldalról azt halljuk, hogy a depresszió gyakorlatilag testi baj, mint például a reuma...
Eltérő kialakulási mechanizmusa szerint a depressziónak minimum tíz altípusát különböztették meg. Hozzátéve azt is, hogy egy-egy traumatikus élmény kóros anyagcserezavart idéz elő, melyeket hosszú távon befolyásolják az agyi ingerületátvitelt.
Most akkor ez megint a tyúk és a tojás dilemmája?
15 éve | László Krisztina | 2 hozzászólás
Kamaszon jó sokat töprengtem én is az életem értelmén, és nem jutottam dűlőre sosem: vajon maga a létezés? Vagy talán a szerelem?
Aztán megállapodtam magammal, hogy a kettő ugyanaz, vagyis egyik sincs a másik nélkül, de legalábbis semmit sem ér...
Amit én az élet értelmének nevezek, azt mások szerelemnek hívják, megint mások fajfenntartási ösztönnek, és a harmadik fele alapvető emberi motívumnak.
És az igazság? Valahol mindezek metszéspontján, de szerencsére akadnak, akik nálam okosabban és tudományosabban képesek megközelíteni a lényeget:)
15 éve | Lénerer Boglárka | 3 hozzászólás
Az innovatív performanszba hajló színházasdi bölcseleti játéka azt fejtegeti, vajon hány arca, és hány álarca van a mai kor emberének, hány szerepet játszik, és keresi -e még egyáltalán a élete értelmét?
Hankiss Elemér nem csak írta, de játssza is a rendhagyó darab egyik szerepét.
Sokat várhatunk, és még többet kaphatunk ettől a színházi műtől, melyet kedden és szerdán (június 2-a és 3-a) nézhet meg mindenki, aki nem riad vissza a kénylemetlen kérdésektől, és a fájdalmas, katartikus megkönnyebbüléstől a lelke bugyraiból való visszatérés után.
A kora gyermekkori emlékeink erőteljesebben befolyásolják a jelenünket, mint hinnénk. Sokszor erőteljesebben, mint a mostani körülményeink. Mi más volna a magyarázat arra, ha valakinek minden feltétel és lehetőség rendelkezésére áll a boldoguláshoz, ahhoz, hogy derűs és gondtalan életet éljen, ám ő léptem-nyomon elgáncsolja saját magát. Vagy a másik példa, az örök optimista, aki a legnagyobb bajban is képes mosolyogva megoldani minden problémát.
Hiába igyekszünk a jelenünket saját ízlésünkre formálni, ha a múltunk gúzsban tart.
Homályos emlékképek, tudatunk mélyéről csak nagyritkán felbukkanó pillanatok erősebbek lehetnek a jelen valóságnál is.
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 1 hozzászólás
Kedvenc megélhetési kutatóink ismét bebizonyították, hogy a spanyolviasz nem más, mint viasz, ráadásul spanyol.
Esetünkben azt, hogy a dohányzás nem csökkenti a stresszt, hiszen a dohányosok élete saját bevallásuk szerint is jóval stresszesebb, ellentétben nem dohányzó embertársaikéval.
Még jó, majd attól rendeződnek a dolgok, hogy az ember rágyújt? Vagy majd attól jobban alkalmazkodik hozzájuk, esetleg meg tudja oldani őket? Jellemzően nem. Csak igyekszik elnyomni, vagyis lenyelni, mellre szívni a rossz érzést, de változás és változtatás nem történik, a baj pedig csak gyűlik és tetéződik...hát erre muszáj rágyújtani, nem?
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 2 hozzászólás
Az még nem beteges, ha valaki nem veszi meg a természetellenesen hatalmasra érett almát, a mag nélküli szőlőt, vagy a friss gumiepret januárban.
De egyre többen vannak azok, akik bioboltból élnek (a bioboltok pedig belőlük), és a nap 24 órájában megszállottan kutatják a legegészségesebb, vagy annak kikiáltott ételeket.
Fiatalok, jómódúak, éegészségesek és szépek...és magányosak. Ők az ortorexiások.
Többnyire fogyókúrával kezdődik, és a többi táplálkozási zavarhoz hasonlóan teljes elszigetelődéssel ér véget, azonban jóval nehezebb fülön csípni, hiszen az ortorexiás beteg látszólag pusztán egészségesen étkezik.
16 éve | Váradi Laura | 0 hozzászólás
Tudtad, hogy a felejtés legádázabb ellensége az alvás? Tudtad, hogy minél többet tud valaki, annál könnyebben tanul? És azt, hogy a rendszeres testmozgás karbantartja a memóriát? Az agyunk csodálatos szerkezet, de alig ismerjük a használati útmutatóját...ám meg lehet tanulni karbantartani, és egy kis gyakorlással hatékonyabban kiaknázni a benne (bennünk!) rejlő képességeket!
16 éve | surányi dorottya | 0 hozzászólás
Lemaradtál az idei Pszinapszisról?
Azt nem állítom, hogy nem maradtál le semmiről... de szerencsére mások ott voltak, részt vettek, figyeltek kifelé és befelé is, és megírták a tapasztalataikat.
A XIII. Pszinapszis elnyerte a Kerativitás és Innováció pályázat fődíját! Jövőre légy ott az elismert pszichológiai légyotton te is!
16 éve | Lajtai Zsuzsanna | 0 hozzászólás
Katasztrofikus gondolkodás, abszolutizáló gondolkodás, racionalizálás és bagatellizálás... ismerős? Ezek a gondolati mechanizmusok, ezek a hibás mentális eljárások vezetnek a testünket és lelkünket mérgező rossz érzésekhez és szorongáshoz.
Szendi Gábor A nyugalom ABC-je című írásában gyakorlati útmutatót nyújt a rossz beidegződések megváltoztatásához.
A következő gyakorlat mozgásból áll, a hétköznapi rend fellágyításából, ami azt a célt szolgálja, hogy felkészüljünk az esetleges eljövendő rendetlenségre, változásra, nehézségre.
Ami mindig bekövetkezik.
Amikor az események hirtelen váratlan fordulatot veszenk, mintegy szakítanak a létezés normális menetével - egy konfliktus, különválás, elbocsátás, baleset, megbetegededés...nos, tekintsük most ezt "rendetlenségnek"
A gyakorlat másik célja, hogy megtanuljuk nem kizárólagosan a saját rendszereinkbe a saját szempontunkból befogadni és felülvizsgálni az eseményeket.
Hasonlítsunk össze egy macskát ábrázoló szobrot és egy macska alakú felhőfoszlányt. Mi a legfőbb különbség köztük?
Az első még holnap is létezni fog, pont ugyanolyan formában, ahogy most (feltéve, ha nem történik vele semmilyen baleset...), míg a második pár pillanat múlva szertefoszlik.
A szobor egy nagyon strukturált anyagból áll, ezzel szemben a felhő anyaga instabil és kaotikus.
A macska, vagyis maga az állat valahol a kettő közt félúton ölt testet. A biológiai szervezete rendezettebb, mint a felhőmacskávé, de sokkal szervezetlenebb, mint a szobor macskáé.
16 éve | surányi dorottya | 0 hozzászólás
A pszichológia és a babona nagyon jól megférnek egymás mellett, ezért is élte meg a mostani, 13. alkalmat a Pszinapsis, vagyis a Budapesti Pszichológiai Napok.
Ha van bátorságod szembenézni magaddal és a többiekkel, vagy azzal milyen szerepeket játszol, vagy mértékben határozza meg sajátosnak vélt belső világodat még a szomszéd is, vagegyszerűen csak érdekel, hol tart ma a pszichológia, látogass el április 17-én, 18-án vagy 19-én az Angyalföldi József Attila Művelődési Központba.
16 éve | surányi dorottya | 0 hozzászólás
A következő, április 26-i előadások témája az emberi kapcsolatok pszichológiája, vagyis Mindennapi játszmáink.
Előadók:
Prof. Dr. Bagdy Emőke
Popper Péter
Müller Péter
Szendi Gábor
A tavaly novemberi előadások hanganyaga, A Boldogság nyomában megjelent CD-n, megrendelhető a Mesterkurzus oldalán!
16 éve | Lajtai Zsuzsanna | 0 hozzászólás
Az egész történet legnagyobb veszélye az önmarcangolás, és a pusztító bűntudat. Két destruktív érzés, amelyeknek nagyon könnyű a csapdájába kerülni. egyrészről, mert kényelmes, hiszen nem kell, még csak gondolatban sem, megkeresni a másik, számunkra, és mindenki más számára pozitív hatású döntést. Nem kell önmagunkba néznünk, hogy mi késztet arra, hogy újra és újra lefussuk destruktív köreinket. Nem kell rájöjjünk, miért is menekülünk saját örömünk és boldogságunk, saját jó érzéseink elől.
16 éve | Lajtai Zsuzsanna | 0 hozzászólás
"Miért is nem mondtam meg neki akkor, mennyire szeretem...?"
Ó, miért is nem tanultam akkor, amikor lehetett volna..."
A megbánás valami elveszítéséről, hiányáról szól. Ez az a lehetőség, egy cselekvére, egy választás, amit ott és akkor nemtettünk meg, és amelyet később úgy értékelünk, mint elszalasztott lehetőséget, mert utólag úgy gondoljuk, mégiscsak jobb lett volna.
A sajnálat ugyanez, a megbánás és lelkifurdalás, amikor azt érezzük, máshogyan kellett volna viselkednünk a másikkal.
Hányszor, de hányszor mondták nekünk anyáink: aludj rá egyet...
Nem is gondolnánk, mennyire hasznos is ez a tanács Hiszen tudományos kutatások is alátámasztják, hogy álmunkban ugyanazok az agyterületek aktívak, amelyek tanulás közben dolgoznak. Ebbõl a ténybõl kiindulva feltételezik a tudósok, hogy alvás közben mélyülnek és rögzülnek emlékezetünkben a napközben elsajátított új ismeretek.
Erre akkor derült fény, amikor egy nagyon egyszerû, tanulási folyamat vizsgálata során (egy bemutatott szimbólumhoz rendelt gombot kellet megnyomniuk a kísérleti alanyoknak) agyi képalkotó eljárással szkennelték a kísérleti alanyok agyát, így lokalizálva és mérve az agyi aktivitás szintjét.
16 éve | Váradi Laura | 0 hozzászólás
Egy idõben az az elképzelés járta, hogy egy ember születésekor egy teljesen üres lap (tabula rasa, John Locke) amelyre a tapasztaltok vésik fel karakterét, vagyis személyisége a nevelés és az egyéb szociális hatások eredményeképpen alakul.
Azután meg az, hogy az ember stabil hajlamokkal, kódolt személyiségjegyekkel jön világra.
Az idõk során pedig hol ez, hol az a szemlélet dominált.
Mára megállapodtunk valahol félútona kettõ között. Vagyis abban, hogy bár a kultúrkörnyezet és az otthon fontos szerepet játszik a személyiség formálásában, az újszülött bizony rendelkezik bizonyos hajlamokkal: extrovertált vagy introvertált, érzékeny vagy közönyös, vagány vagy szégyenlõs, rendigényes, vagy rendetlen...
17 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
diszlexia nem betegség. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy hiányállapotnak, vagy az átlagtól eltérõ adottságok következményének tekintsük. Az utóbbi idõben terjed az a nézet, mely szerint a diszlexiások egy része legalábbis, sok intellektuális elõnnyel rendelkezik az átlag népességhez képest. Miközben az olyan alapvetõ kulturtechnikákkal, mint az olvasás vagy az írás - komoly problémáik vannak, az élet más területén gyakran jelentõs kreativitást, az átlagot meghaladó képességeket mutatnak.
17 éve | Keczánné Macskó Piroska | 1 hozzászólás
A diszlexia igen alattomos /tanulási/ probléma. Gyakran soha sem derül ki, hogy az érintett nem a lustasága, butasága miatt vall kudarcot az iskolában, hanem az agyi információfeldolgozása tér el az átlagostól. Az ilyen emberek /általában/ nehezen tanulnak nyelveket, bajuk van a betükkel és/vagy számokkal, adatokkal, kívülrõl megtanulandó szövegekkel, viszont gyorsan átlátják a nagy összefügéseket, jó az intuiciójuk.
Sokan közülük igen nagy erõfeszítéssel eljutnak az egyetemekre, fõiskolákra, de például az idegen nyelvi vizsga letétele meghaladja az erejüket.
Mi az az evolúciós pszichológia?
A pszichológiának és a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereivel foglalkozó területe. A humán evolúció során õseink olyan adaptációs problémákkal szembesültek, amelyek megoldására specifikus kognitív mechanizmusok, tanulási szabályok és fejlõdési algoritmusok szelektálódtak. Ilyenek például a reproduktíven értékes partnerek választásának kritériumai, a társas kapcsolatok szabályozó elvei, a szülõi gondoskodás preferenciái, a gondolkodási és döntési folyamatok heurisztikái, a nyelvi elsajátítás programjai, stb.
Az evészavaros személyek a betegségük elõrehaladtával egyre inkább elszigetelõdnek, bezárkóznak saját világukba, életüket az evéssel, fogyással való foglalkozás tölti ki. Ezért is nagyon fontos, hogy ne menjünk el segítségnyújtás nélkül a környezetünkben élõ evészavaros betegek mellett! Fejezzük ki véleményünket, ajánljuk fel segítségünket abban, hogy az illetõ szakemberhez forduljon. Mivel az evészavarok rendkívül komplex pszichológiai problémák, amelyeknek súlyos, veszélyeztetõ következményei vannak, ezért alapvetõ, hogy a szenvedõ fél megfelelõ kezelésben részesüljön.
A klinikai súlyosságú anorexia prevalenciája (elõfordulási gyakorisága ? szerk.) 1-8%, a bulimiájé ennek kb. háromszorosa. Ugyanakkor mindkét típusban magas a szubklinikai zavarok aránya, amelyek csak részben fedik le a diagnosztikus kritériumokat, de az életminõséget nagymértékben rontják és számos testi és pszichés szövõdménnyel is járnak, alkalmazkodási zavarokhoz vezetnek. Az utóbbi években azonban mindkét evészavar típus gyakorisága nõ, egyre több beteg jelentkezik kezelésre, de még így is ? egyes adatok szerint ? a bulimiások 80%-a nem kap kezelést.
Az elsõ anorexiás esetleírások a 19. század végérõl származnak, míg a bulimiát sokáig az anorexia egyik variánsának tekintették és csak 1979-ben vált önálló betegségkategóriává Russell nyomán. Az anorexia jellegzetesen 14-16 éves kor körül kezdõdik, a bulimia gyakrabban a fiatal felnõttkor betegsége. A kórképek kiemelkedõ jellegzetessége anorexiásoknál a súlyfóbia és a testképzavar, amelyek az extrém alacsony testsúlyért és a szélsõséges koplalásokért elsõsorban felelõsek, bulimiásoknál az önértékelés zavara, a szénhidrátsóvárgás, a falásrohamok és az azokat követõ kompenzatórikus viselkedések (önhánytatás, hashajtó és vízhajtó abúzus, túlzásba vitt testedzés, koplalás) jellemzõek.
Az anorexia nervosa és a bulimia nervosa két, klasszikus típusú evészavar, amelyeknél a hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezõk egyaránt biológiai, pszichológiai és szociokulturális eredetûek. A testideáloknak való erõs megfelelési igény, a diétázás (amely az egyik leggyakoribb kiváltó tényezõ) mindkét zavarnál megfigyelhetõ. Az érzelemkifejezés nehézsége, a kommunikációs készség hiányosságai, énhatár problémák, kontroll zavarok ? ezek jellemzik leginkább a pszichés hátteret.
Más módszerrel lehet 5 kg-ot fogyni és mással 10-20 kg-ot. Hogy mi számít kismértékû vagy nagymértékû fogyásnak, az függ a személy életkorától, nemétõl, testi edzettségétõl, a fogyást megelõzõ és a felnõttkori legmagasabb testsúlyától, valamint értelemszerûen a testmagasságától is. Ha csak néhány kg-ról van szó (max. 5 kg), akkor az életmódon lényegesen nem kell változtatni, hanem meg kell keresni az egyén táplálkozási és testedzési szokásaiban azt a pontot, amely felelõssé tehetõ a súlyfeleslegért.
Azok az emberek, akik hosszabb ideje ? akár már gyermekkoruk óta ? küzdenek súlyfelesleggel arra kényszerülnek, hogy kifejlesszenek ilyen stratégiákat. Sajnos, napjainkban, amikor a külsõ megjelenés a társadalmi sikeresség szempontjából túlzottan fontossá vált, a kisebb-nagyobb súlyproblémákkal küzdõ emberek nap, mint nap szembesülnek azokkal a negatív, már-már megbélyegzõ társadalmi sztereotípiákkal és elõítéletekkel, amelyek a kövérségre, elhízásra vonatkozóan vannak jelen a köztudatban.
A súlyos elhízás nem csak lelkileg viseli meg a személyt, hanem fizikailag is nagyon megterhelõ, a szervezet egy nem jól mûködõ üzemmódra vált át, amelynek talaján számos szövõdménybetegség kialakulása indul meg. Ilyenkor ?privilegizálni? kell a testsúlycsökkentést, vagyis a legfontosabb kell, hogy legyen az életében aktuálisan ? fontosabb, mint a munkája, fontosabb, mint a magánélete.
Minden ember számára, aki túlsúlyos vagy elhízott és fogyni szeretne a legelsõ dolog, hogy el tudja-e magát képzelni azzal a testsúllyal, amire vágyik, tudja-e hogy mihez kezd majd azzal a testalkattal, azzal az ?énnel?, amilyen szeretne lenni.
Az elhízás hátterében álló pszichológiai okok sokrétûek.Általában elmondható azonban, hogy a gyermekkori etetési, táplálkozásiszokásoknak meghatározó szerepük van abban,hogyan viszonyul a személy az ételhez, az étkezéshez. Fontosak a családi minták is: ha mindkét szülõ elhízott, a gyermek esélye arra, hogy szintén súlyfelesleggel küszködjön 80% körül van.
Igen gyakori azonban az is, hogy az étel nem a szeretetet, hanem a szerelmet van hivatva pótolni, helyettesíteni illetve közvetíteni.
Az izomdiszmorfiának csak egyik jellemzõje a szenvedélyszerû testépítés, tehát, attól, hogy valaki testépít még nem izomdiszmorfiás. A testépítést az egyéb sportoktól az különbözteti meg, hogy az egyén minden esetben azért kezdi el és folytatja, hogy változást idézzen elõ az izomzatában, a testfelépítésében. Ha ez jelentõs klinikai szorongással járó testi elégedetlenséggel társul, akkor az alapja lehet az izomdiszmorfiának. Fokozott figyelmet érdemel, ha a testépítés átveszi az irányítást az egyén élete felett, ami abban nyilvánulhat meg, hogy a személy egyre több idõt tölt el vele, míg más korábbi tevékenységek, személyek és társas programok háttérbe szorulnak.
1993-ban írták le elõször ezt a zavart férfiak körében, késõbb a testépítõ nõk között is találtak izomdiszmorfiásokat. Az izomdiszmorfia (másnéven inverz anorexia nervosa) szenvedélyszerû testépítéssel jellemezhetõ zavar, amelyet gyakran kísér az anabolikus szteroidok túlzásba vitt alkalmazása. Kiemelt vonása a testképzavar: az izomdiszmorfiások magukat hatalmas izomtömegük ellenére is túl szikárnak, vékonynak látják, õk az anorexiásokkal ellentétben nagyobb testtömegre, testméretre vágynak.
17 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A betegség hátterében többféle rendellenesség állhat. Például a fertõzéstõl való félelemmel kapcsolatos kényszerbetegségek, vagy az agorafóbia. Ezt a szorongásos betegséget sokan tévesen a nyitott terektõl való félelemnek vélik, holott gyakran a bezártságtól való rettegést jelenti. Leggyakoribb azonban a ?Szégyenlõs hólyag-szindróma?, amikor valaki fél mások jelenlétében vizelni.
A hazai nyilvános illemhelyekre jellemzõ állapotokat figyelembe véve sejthetõ, hogy magyarországon sem lehet sokkal jobb a helyzet mint az angoloknál.
17 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Vannak hétköznapibb, és vannak különösebb fóbiák. A toalettfóbia ez utóbbihoz tartozik, s bár sokakat kínoz, beszélni róla még mindig tabu.
A szindróma, az enyhébb tüneteket produkálóknál csak abban nyilvánul meg, hogy nem kedvelik a nyilvános illemhelyeket. Másoknál akár mániává is fejlõdhet a kóros állapot, például nem képesek kimozdulni otthonról. Gyakran, ha mégis kimozdulnak, nem hajlandóak folyadékot magukhoz venni (ami károsíthatja a veséket), vagy gyógyszert szednek, hogy elkerüljék a ?baleseteket?.
17 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Az anorexia nervosa kóros mértékû lesoványodást jelent, amelyet a beteg legtöbbször extrém mértékû fogyókúrával, szélsõséges koplalással, önhánytatással, hashajtókkal vagy számos egyéb úton ér el. Ennek eredménye, hogy a személy az egészségét, sõt az életét veszélyeztetõ módon lesoványodik, ennek nyomán az alapvetõ testi funkciói is sérülhetnek. Akár képtelen lehet egy idõ után néhány méternél többet menni, vagy akár annyira legyengülhet, hogy az egyébként alapvetõen hétköznapi tevékenységekre, mint pl.
Az efféle tünetek szorongásoldókkal és antidepresszánsokkal jól kordában tarthatók. A kezeléseket mindig egészen kis mennyiségû gyógyszerrel kezdik, és fokozatosan állítják be a szükséges, de legkisebb adagot. Késõbb a leszokás is fokozatosan, de még lassabban történik. Ha szükséges, bármikor vissza lehet térni az eredeti adagra. Fontos azonban a folyamatos pszichoterápiás kezelés. A nem kezelt pánikbetegek ugyanis gyakran alkoholba vagy kábítószerbe fojtják szorongásaikat, esetleg a súlyosodó depresszió miatt öngyilkosságot kísérelnek meg.
A szindróma legalább kétszer olyan gyakori nõknél, mint férfiaknál. Ennek egyik oka talán az, hogy az erõsen férfidomináns világban gyakran túl nagy nyomás nehezedik a nõkre. A rendszeres és nagymértékû stressz pedig kiválthat akár pánikbetegséget is. A lelki nyomást pedig gyakran csak tovább súlyosbítja, ha egy nõ nem bírja a rá nehezedõ terheket és lelkileg kiborul. Kirohanásait a környezete tévesen hisztinek tekinti. A kálvária általában huszonévesen kezdõdik és körülbelül negyven éves korig érinti a lakosságot.
Fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés kerülgeti õket néha csak úgy, minden ok nélkül. Rettegnek a hétköznapi eseményektõl, és szervezetük reakciójától. Pánikbetegség kínozza õket.
A magyar pánikbetegek száma több százezerre becsülhetõ.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás