Amikor azt érezzük, minden összekuszálódott odabent, amikor már nem látunk tisztán a szorongástól és a fejünkben kavargó gondolatoktól, üljünk le a szoba közepére, húnyjuk be egy pillanatra a szemünket, nyissuk ki, és nézzünk körül.

Erre mondta az anyukánk kamaszkorunkban: "édes fiam, hogy tudsz te így élni?"

Sehogy. Amit belül érzünk, azt nem csak a körülöttünk lévő élőlényekre sugározzuk ki, bizony környezetünk is azonal visszatükrözi. Csak nem vesszük észre a problémától a valóságot, ebből fakadóan a megoldást sem.

Ha már ennyire előtérbe került skizofrénia, érdemes tisztázni néhány félraértést.

Először is, a skizofrénia nem egyenlő a tudathasadással, vagyis a disszociatív személyiségzavarral, vagy többszörös személyiséggel.

Másodszor is, a skizofrén betegek nem rácsos ágyba való pszichopaták. A betegség létezik, de kezelhető és túlélhető...

De hogy mindenki képőbe kerüljön,ajánlom ezt az alapos és részletes kis cikket. Viszonylag régi, de alapos tényfeltáró összeállítás.

Larry King és Bill Gates nem engedte, hogy elkészítsék géntérképét a skizofrénia gyógymódjának kidolgozásához.

Talán féltek a klónozott riválisaiktól?

Az kutatók nem csak a betegség okát, de annak hatátsos gyógymódját is képesek lesznek felfedezni a genetika segítségével.

Tovább...

Tudtad, hogy a felejtés legádázabb ellensége az alvás? Tudtad, hogy minél többet tud valaki, annál könnyebben tanul? És azt, hogy a rendszeres testmozgás karbantartja a memóriát? Az agyunk csodálatos szerkezet, de alig ismerjük a használati útmutatóját...ám meg lehet tanulni karbantartani, és egy kis gyakorlással hatékonyabban kiaknázni a benne (bennünk!) rejlő képességeket!

Tovább...

Április 26-án 15:00-kor tartja Szendi Gábor legújabb  Pánik - Tények és tévhitek című könyvének bemutatóját a Könyvfesztiválon a Millenáris Park Szabó Magda termében.

A szerző nem titkolt célja, hogy a tőle megszokott szókimondó, provokatív tabudöntögető stílusban leplezze le a "népszerű" betegség körül felépített hazug mítoszt. Rámutat arra is, hogyan tanuljuk a félelmet, de azt is elmondja, hogyan győzhetjük le azt.

A könyv a Könyvfesztivál alkalmából jelenik meg a bemutatás napján, a Jaffa kiadó gondozásában.

Lemaradtál az idei Pszinapszisról?

Azt nem állítom, hogy nem maradtál le semmiről... de szerencsére mások ott voltak, részt vettek, figyeltek kifelé és befelé is, és megírták a tapasztalataikat.

Tovább...

A XIII. Pszinapszis elnyerte a Kerativitás és Innováció pályázat fődíját! Jövőre légy ott az elismert pszichológiai légyotton te is!

Katasztrofikus gondolkodás, abszolutizáló gondolkodás, racionalizálás és bagatellizálás... ismerős? Ezek a gondolati mechanizmusok, ezek a hibás mentális eljárások vezetnek a testünket és lelkünket mérgező rossz érzésekhez és szorongáshoz.

Szendi Gábor A nyugalom ABC-je című írásában gyakorlati útmutatót nyújt a rossz beidegződések megváltoztatásához.

Tovább...

Nemrég jelent meg a híres pszichoterapeuta, Feldmár András legújabb könyve, mely a szerelem és a szabadság témáit, a két érzés kapcsolatát dolgozza fel.

Az első hallásra nagyon is hétköznapinak és egyértelműnek tűnő fogalmakról mélyebb, valódibb jelentéséről elmélkedik a szerző Szabadság, szerelem című művében, nem kevésbé elgondolkodtató és sokszor meghökkentő módon, mint tette azt előző munkáiban.

Egyik régebbi írásából Fliegauf Benedek készített portréfilmet, következzen egy részlet a "Van -e élet a halál előtt?" - ből:

A következő gyakorlat mozgásból áll, a hétköznapi rend fellágyításából, ami azt a célt szolgálja, hogy felkészüljünk az esetleges eljövendő rendetlenségre, változásra, nehézségre.

Ami mindig bekövetkezik.

Amikor az események hirtelen váratlan fordulatot veszenk, mintegy szakítanak a létezés normális menetével - egy konfliktus, különválás, elbocsátás, baleset, megbetegededés...nos, tekintsük most ezt  "rendetlenségnek"

A gyakorlat másik célja, hogy megtanuljuk nem kizárólagosan a saját rendszereinkbe a saját szempontunkból befogadni és felülvizsgálni az eseményeket.

Hasonlítsunk össze egy macskát ábrázoló szobrot és egy macska alakú felhőfoszlányt. Mi a legfőbb különbség köztük?

Az első még holnap is létezni fog, pont ugyanolyan formában, ahogy most (feltéve, ha nem történik vele semmilyen baleset...), míg a második pár pillanat múlva szertefoszlik.

A szobor egy nagyon strukturált anyagból áll, ezzel szemben a felhő anyaga instabil és kaotikus.

A macska, vagyis maga az állat valahol a kettő közt félúton ölt testet. A biológiai szervezete rendezettebb, mint a felhőmacskávé, de sokkal szervezetlenebb, mint a szobor macskáé.

 A pszichológia és a babona nagyon jól megférnek egymás mellett, ezért is élte meg a mostani, 13. alkalmat a Pszinapsis, vagyis a Budapesti Pszichológiai Napok.

Ha van bátorságod szembenézni magaddal és a többiekkel, vagy azzal milyen szerepeket játszol, vagy mértékben határozza meg sajátosnak vélt belső világodat még a szomszéd is, vagegyszerűen csak érdekel, hol tart ma a pszichológia, látogass el április 17-én, 18-án vagy 19-én az Angyalföldi József Attila Művelődési Központba.

Kapcsolj ki mindent: tévét, rádiót, számítógépet, halkítsd le a telefonod, helyezkedj el kényelmesen, szemben az órával - olyat keress, amin perc-, és másodperc mutató is van - és figyeld, ahogy körbejár a számlapon.

Koncentrálj a mutatóra, az óra számlapjára, és a pillanatra, űzz ki minden más gondolatot a fejedből. Nem lesz egyszerű, hiszen alapvetően ez a fajta "viselkedésmód" jellemzi azt a privilegizált stratégiát, ahogyan a fenyegető valóság elől menekülnénk

És aztán próbáld növelni az időmennyiséget: egy perc, öt, vagy tíz...később egybekötheted valamilyen légzőgyakorlattal is.

Azt eddig is tudtuk, hogy a mozgás, a rendszeres testedzés a kedélyállapotot is felturbózza.

Ez a négy gyakorlat azonban kifejezetten a pszichés ellenállóképességet, és a belső harmóniát növeli.

Az unalom olyan, mint az óra, melynek mutatója azzal tréfál meg bennünket, hogy lelassít, amikor figyeljük.

Ilyenkor igyekszünk "elütni", vagy "agyoncsapni" az időt - terveket szövögetünk, vagy csinálunk valamit, kifejezetten abból a célból, hogy megtöltsük valamivel a kiüresedett, unalmas óráinkat.

Ennek persze megvannak a rövid- és hosszútávú következményei. Kezdetben állandó konfliktusok, kisebb-nagyobb balesetek, majd tönkrement párkapcsolat, és persze a koszorúérbetegségek, cukorbaj, elhízás, és minden egyéb, a hosszantartó stresszes állapottal járó betegség.

A jelmondatuk: "Teszek, tehát vagyok". És ez bizony gyakran feltételezi a gondolkodás hiányát is.Hiszen saját maga sem képes utolérni allandóan cikazó, fénysebességgel száguldó gondolatait, hát igyekszik lehagyni őket - vayg menekülni előlük?

Komoly szak -és közéleti irodalma van már a hiperaktív gyerekek "kezelésének", de mi újság a felnőttek világában?

Társadalmunkban, ahol minden arra ösztönöz, hovatovább kényszerít bennünket arra, hogy állandóan tegyünk (és vegyünk...), talán fel sem tűnnek, akár magunkon, akár a másikon a hiperaktivitás tünetei. Pedig jelen van! A viselkedéi zavarok közé sorolt "rendellenesség" tulajdonképpen, bizonyos szempontból asszertív viselkedésforma, válasz a nagyvilág elvárásaira - de tulajdonképpen ki is támasztja velünk szemben az elvárásokat?

Folytatódik a Mestrekurzus!

A következő, április 26-i előadások témája az emberi kapcsolatok pszichológiája, vagyis Mindennapi játszmáink.

Előadók:

Prof. Dr. Bagdy Emőke

Popper Péter

Müller Péter

Szendi Gábor

Bővebben

A tavaly novemberi előadások hanganyaga, A Boldogság nyomában megjelent CD-n, megrendelhető a Mesterkurzus oldalán!