Sokaknak okoz gondot – és manapság már nem csak az életkor előrehaladtával – a csökkenő szexuális vágy és az ellaposodó szerelmi élet.

Íme néhány természetes módszer, amelyekkel újra formába hozhatjuk magunkat a felesleges pirulák vagy egyéb vágyfokozót készítmények helyett.

A libidónak vajmi kevés köze van a gyógyszerekhez.

Enyhén szólva erőltetett hozzáállás, ha a problémát tisztán orvosi jellegűnek tekintjük, amelyet valamilyen módon, „valamilyen" szerekkel...

Biztosan észrevetted már, hogy ha épp a délutáni bevásárlás közben elegyedsz telefonbeszélgetésbe a barátnőddel, néha bizony elég kellemetlen meglepetések érhetnek a pénztárnál - "hát ez meg? hogy kerül ide?" - vagy utána - "a manóba, hát nem elfelejtettem...!?"

Arról nem is beszélve, hogy telefonálással egybekötve a vásárlás akár kétszer annyi ideig is eltarthat, ebből adódóan kevesebb időd marad az aznap esti teendőkre.

Aki pedig notóriusan mobillal a fülén jár-kel a városban, minden valószínűség szerint lassabban és bizonytalanabbul ér célba, legalábbis ezt az állítást támasztják alá a legújabb kutatások.

Vajon hogyan értelmezi a társadalom a válságot,és miként küzd meg vele az egyén? Észrevesszük -e egyáltalán a válság komplexitásában a jelenséget?

A gazdasági válság a Gonosz egy változata, vagy fejlődési lehetőség, kiinduáló pont, az újrakezdés jele?

És a legfontosabb: vajon mi a szerepe a médiának a válsághelyzetben?

A harag érzése talán a legalacsonyabb rezgésszámú, legpusztítóbb érzelem, mégis sokan ezzel "tunningolják" magukat.

Sokszor mondták az öreg bölcsek: a harag nem jó tanácsadó; sasose térj nyugovóra haraggal a szívedben - és milyen igazuk volt!

Jellemzően az alacsony önértékeléssel, gyerekkorukban szeretetmegvonással büntetett emberek hajlamosak tovább vinni az örökséget, és élni ezt a romboló mintát. Ha valaki megbánt bennünket, nem feltétlenül teszi okkal, joggal, és nem biztos, hogy magunkra kell vennünk.

A hipnozitálás és a hipnózis a pszichológia egyik legérdekesebb, egyben legvitatottabb területe.

A hipnózis a módosult tudatállapotok kategóriájába tartozó jelenség, mely egykor az okkultizmus körébe tartozott, napjainkban azonban szigorú tudományos vizsgálódás és gyakorlat tárgya lett.

Ám a pszichológia számos más területéhez hasonlóan a hipnózis is számtalan bizonytalanságot rejt, bár egyre több tényt sikerül feltárni a módszerrel kapcsolatban.

A szorongás akkor válik betegséggé, amikor látszólag teljesen hétköznapi helyzetben is gúzsba köti az embert.

A szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó pánikbetegség és a generalizált szorongás többnyire fő tünete maga a szorongás, azonban előfordulhat olyankor is, amikor más, maladaptív viselkedéseket, kényszeres-rögeszmés gondolatokat vagy cselekvéseket, fóbiákat próbálja háttérbe szorítani.

Úgy tartják, a távolság, akárcsak a múló idő az emlékeket, megszépíti a kapcsolatokat.

Sok pár egymástól fizikailag eltávolodva kerül egymáshoz közelebb, sokaknak egyszerűen szükségük van a szabadságra és az autonómiára. Sokan pedig így ébrednek rá, hogy egyedül mégiscsak jobb, és más távlatokat nyit a különös szabadság, vagyis egyfajta szakítópróbát hoz a legyőzendő távolság, és a lélek nem követi.

De vannak olyanok, akik szenvednek a kedves távollététől; elhagyatottan, magányosan, céltalanul élik meg hiányukat.

Egy ideálisnak mondott párkapcsolatban férfi és nő nem egymást nézi, hanem egy irányba néznek.

A jó kapcsolatban egyszerre vagyunk szeretők, szerelmesek, és barátok, támogatva egymás fejlődését.

Nyújtsunk feltétlen bizalmat, odafigyelést, elfogadást, törődést és szükség esetén lelki támkaszt nyújtunk kedvesünknek, de ne vigyük túlzásba az anyáskodást, és ne váljunk terapeutájává is!

Tovább

 Az emberi lélek rejtelmeit kutató pszichológia megbecsült tudomány...na álljunk csak meg egy pillantra...az emberi lélek tudomány?

Hát létezik tudománytalanabb dolog az emberi pszichénél?

Ahogyan a kutatók alászállnak a lélek bugyraiba, egy idő után belátják, hogy irracionálisnak mondható segédtudományok, intuíció, misztikum és mitológia nélkül egy ponton elakad a tudás.

Önmagunk, lelkünk titkai nyomába eredve Jung fordult először régi varázslatokhoz: álomfejtés, asztrológia, tarot és Ji King...

Aki ezek közül választ magának hivatást, annak a munkavégzés során bekövetkezett, nem természetes halál is benne van a pakliban.

Hittük eddig.

A válság azonban nem csak a fizetésünket rövidítheti meg, hanem az életünket is, hiszen a felgyülemlett és le nem vezetett munkahelyi stressz ölni is képes, bármilyen foglalkozáősról legyen is szó.

Ma kezdődik a két napos Pszichodráma Kongresszus, 20 éve a színpadon címmel.

Az emberi lélek mélyén zajló folyamatokról, a cselekvésről és divatidőszakról, a Kongresszus tematikájáról és a meghívott előadokról olvashattgok a Magyar Pszichodráma Egyesület elnökével, Csúszik Klárával készült interjúban.

Pszichodráma Kongresszus a József Attila Művházban szeptember 25. és 27. között!

Testünk és lelkünk egymástól elválaszthatatlanul, szellemünk vezérlete alatt létezik - nos, így kellene tekinteni a hagyományos és alternatív gyógyítás kapcsolatát is. A kettő nem létezhet a másik nélkül, és feladva a dominanciáért vívott kicsinyes harcott, itt az ideje, hogy összefogjanak, és együtt szolgálják az Ember testi, lelki és szellemi egészségét.

A hazai orvoslásban még praktizál az a generáció, aki csak a tüneteket látja, az azokat viselő embert már kevésbé, pláne azt, mi van a lelke mélyén...ezzel szemben az alternatív, természetes gyógyászat gyakorlói is számtalanszor kárhoztatják a tradicionális gyógymódokat.

Isten az agyunkban van, a gondolat valóságot teremt, a hit pedig nem csak hegyeket, de neuronokat is megmozgat!

Ciklikusan ismétlődő helyzetek, újra- és újra ugyanazok az alapvető, megoldatlan és valamiért feloldhatatlan problémák, blokkoló szorongás, és az önmegsemmisítő program...

Vajon hogy lehet az, hogy az életben sokszor számunkra is érthetetlen módon viselkedünk, mintegy gépként, és nem vagyunk képesek ezen változtatni? Miért van az, hogy újra és újra ugyanazokba a gödrökbe pottyanunk, vagy éppen ismételten elgáncsoljuk önmagunk?

Érezted már azt, hogy nem vagy egyedül, még akkor sem, ha egyedül vagy?

Mintha valaki figyelne...az éppen távol levő szerelmed, egy rég elhúnyt, kedves családtagod, vagy csak úgy, az emberek.

És ilyenkor egy picit másmilyen vagy, úgy viselkedsz, mintha tényleg ott volna, és árgus szemekkel figyelne. Ilyenkor megpróbálsz megfelelőbben viselkedni, jobbá, szebbé, erősebbé válni. Mindannyian ilyenek vagyunk, szinte észrevétlen játsszunk képzeletbeli közönségünknek.

A pszichológia, mint komoly tudomány, valójában bárki számára könnyedén elérhető és megérthető.

Ez az oly kevés múlttal rendelkező komoly szakma teljes tudását könyvtárakban őrzi, vizsgálatának tárgyát pedig bennünk, a lelkünkben.

A megoldást kérjük a kezünkbe, és a gyógyulás lehetőségét, nem vásott kölköket,  hátborzongatóan titkos teszteredményeket és analíziseket a kórlapunkra!

Ez a fantasztikus tudomány azonban nem csak a lelki defektekkel, elmekórtani esetekkel, vagy pszichés anomáliákkal foglalkozik.

Feldmár András beszél a szeretetről és az akaratról, e két érzés viszonyáról, és a mi viszonyunkról ezekhez a meghatározó érzésekhez

A ma érvényes, hivatalsos álláspont szerint minden betegség tekinthető pszichoszomatikus eredetűnek is, hiszen kialakulásában elkerülhetetlenül közrejátszottak szociális és pszichológiai tényezők is.

Amikor a kedvezőtlen környezeti hatások hosszabb ideig fennállnak, a tartós feszültség miatt legyengül az emberi test imunnredszere, és nem képes tovább védeni a szervezetet a sejtbilológiai szintű támadástól.

Vagyis gyakorlatilag semelyik betegséget nem szabadna az embertől mintegy elvonatkoztava, önmagában vizsgálni és kezelni.

A női magazinok önjelölt lélekbúvárjai divatos témát faragtak a nők testképzavarából, és a vonatkozó tünetekből, melyek szintén súlyos betegséggé alakulhatnak: anorexia, bulímia, frigiditás...

Persze nem árt, ha egy probléma a felszínre kerül, még hasznosabb volna azonban a megoldás felé terelni az embereket... egyelőre még mindig nem sikerült gyeplőt dobni a médiumok nyakába, és továbbra is csak az az ember, aki az egész napot a külsejük kipofozásával töltő sztárocskák paramétereivel bír.

Szondi Lipót, a sorsanalízisről szóló önvallomásában látszólag egyértelmű, mégis önmagába visszatérő nyitott kérdésben válaszol a szabad akarat örök kérdésére.

A választás szabad, ám determinált, hiszen ösztöneink határozzák meg akkor is, ha a választásunk az, hogy túllépve ösztönkésztetéseinket, azoktól megszabadulva, szabadon döntünk sorsunkról...

Vagyis sorsunkat a genetika határozza meg, mint ahogyan a szabad akarat is az emberi test bölcsőjében születik és attól megszabadulva keresi a szabadságot.

Megdöbbentő, én-idegen, kontrollálhatatlan kényszergondolatok és kényszercselekvések - az őrület maga?

Arcok, álarcok, játékok és szerepek... Életünk során számtalan különböző, úgymond meghatározott játékszabályok szerint működő helyzethez kell alkalmazkodnunk, ezek segítségével birkózunk meg a feladatainkkal, így szerepeink nagy része élvez némi létjogosultságot. Jobbik és rosszabbik arcunk személyiségünk kettős mivoltát tükrözni, ez alól bizony senki sem kivétel. Álarcaink pedig a rejtekhelyünk, biztonságot és távolságot jelentenek a többi ember között, ugyanakkor magukban hordozzák a magány és az önbecsapás lehetőségét és következményeit is.

Kamaszon jó sokat töprengtem én is az életem értelmén, és nem jutottam dűlőre sosem: vajon maga a létezés? Vagy talán a szerelem?

Aztán megállapodtam magammal, hogy a kettő ugyanaz, vagyis egyik sincs a másik nélkül, de legalábbis semmit sem ér...

Amit én az élet értelmének nevezek, azt mások szerelemnek hívják, megint mások fajfenntartási ösztönnek, és a harmadik fele alapvető emberi motívumnak.

És az igazság? Valahol mindezek metszéspontján, de szerencsére akadnak, akik nálam okosabban és tudományosabban képesek megközelíteni a lényeget:)

Tovább...

Az innovatív performanszba hajló színházasdi bölcseleti játéka azt fejtegeti, vajon hány arca, és hány álarca van a mai kor emberének, hány szerepet játszik, és keresi -e még egyáltalán a élete értelmét?

Hankiss Elemér nem csak írta, de játssza is a rendhagyó darab egyik szerepét.

Sokat várhatunk, és még többet kaphatunk ettől a színházi műtől, melyet kedden és szerdán (június 2-a és 3-a) nézhet meg mindenki, aki nem riad vissza a kénylemetlen kérdésektől, és a fájdalmas, katartikus megkönnyebbüléstől a lelke bugyraiból való visszatérés után.

A kora gyermekkori emlékeink erőteljesebben befolyásolják a jelenünket, mint hinnénk. Sokszor erőteljesebben, mint a mostani körülményeink. Mi más volna a magyarázat arra, ha valakinek minden feltétel és lehetőség rendelkezésére áll a boldoguláshoz, ahhoz, hogy derűs és gondtalan életet éljen, ám ő léptem-nyomon elgáncsolja saját magát. Vagy a másik példa, az örök optimista, aki a legnagyobb bajban is képes mosolyogva megoldani minden problémát.

Hiába igyekszünk a jelenünket saját ízlésünkre formálni, ha a múltunk gúzsban tart.

Homályos emlékképek, tudatunk mélyéről csak nagyritkán felbukkanó pillanatok erősebbek lehetnek a jelen valóságnál is.

Larry King és Bill Gates nem engedte, hogy elkészítsék géntérképét a skizofrénia gyógymódjának kidolgozásához.

Talán féltek a klónozott riválisaiktól?

Az kutatók nem csak a betegség okát, de annak hatátsos gyógymódját is képesek lesznek felfedezni a genetika segítségével.

Tovább...

Lemaradtál az idei Pszinapszisról?

Azt nem állítom, hogy nem maradtál le semmiről... de szerencsére mások ott voltak, részt vettek, figyeltek kifelé és befelé is, és megírták a tapasztalataikat.

Tovább...

A XIII. Pszinapszis elnyerte a Kerativitás és Innováció pályázat fődíját! Jövőre légy ott az elismert pszichológiai légyotton te is!

A következő gyakorlat mozgásból áll, a hétköznapi rend fellágyításából, ami azt a célt szolgálja, hogy felkészüljünk az esetleges eljövendő rendetlenségre, változásra, nehézségre.

Ami mindig bekövetkezik.

Amikor az események hirtelen váratlan fordulatot veszenk, mintegy szakítanak a létezés normális menetével - egy konfliktus, különválás, elbocsátás, baleset, megbetegededés...nos, tekintsük most ezt  "rendetlenségnek"

A gyakorlat másik célja, hogy megtanuljuk nem kizárólagosan a saját rendszereinkbe a saját szempontunkból befogadni és felülvizsgálni az eseményeket.

Hasonlítsunk össze egy macskát ábrázoló szobrot és egy macska alakú felhőfoszlányt. Mi a legfőbb különbség köztük?

Az első még holnap is létezni fog, pont ugyanolyan formában, ahogy most (feltéve, ha nem történik vele semmilyen baleset...), míg a második pár pillanat múlva szertefoszlik.

A szobor egy nagyon strukturált anyagból áll, ezzel szemben a felhő anyaga instabil és kaotikus.

A macska, vagyis maga az állat valahol a kettő közt félúton ölt testet. A biológiai szervezete rendezettebb, mint a felhőmacskávé, de sokkal szervezetlenebb, mint a szobor macskáé.

Kapcsolj ki mindent: tévét, rádiót, számítógépet, halkítsd le a telefonod, helyezkedj el kényelmesen, szemben az órával - olyat keress, amin perc-, és másodperc mutató is van - és figyeld, ahogy körbejár a számlapon.

Koncentrálj a mutatóra, az óra számlapjára, és a pillanatra, űzz ki minden más gondolatot a fejedből. Nem lesz egyszerű, hiszen alapvetően ez a fajta "viselkedésmód" jellemzi azt a privilegizált stratégiát, ahogyan a fenyegető valóság elől menekülnénk

És aztán próbáld növelni az időmennyiséget: egy perc, öt, vagy tíz...később egybekötheted valamilyen légzőgyakorlattal is.

Azt eddig is tudtuk, hogy a mozgás, a rendszeres testedzés a kedélyállapotot is felturbózza.

Ez a négy gyakorlat azonban kifejezetten a pszichés ellenállóképességet, és a belső harmóniát növeli.

Az unalom olyan, mint az óra, melynek mutatója azzal tréfál meg bennünket, hogy lelassít, amikor figyeljük.

Ilyenkor igyekszünk "elütni", vagy "agyoncsapni" az időt - terveket szövögetünk, vagy csinálunk valamit, kifejezetten abból a célból, hogy megtöltsük valamivel a kiüresedett, unalmas óráinkat.

Folytatódik a Mestrekurzus!

A következő, április 26-i előadások témája az emberi kapcsolatok pszichológiája, vagyis Mindennapi játszmáink.

Előadók:

Prof. Dr. Bagdy Emőke

Popper Péter

Müller Péter

Szendi Gábor

Bővebben

A tavaly novemberi előadások hanganyaga, A Boldogság nyomában megjelent CD-n, megrendelhető a Mesterkurzus oldalán!

Az egész történet legnagyobb veszélye az önmarcangolás, és a pusztító bűntudat. Két destruktív érzés, amelyeknek nagyon könnyű a csapdájába kerülni. egyrészről, mert kényelmes, hiszen nem kell, még csak gondolatban sem, megkeresni a másik, számunkra, és mindenki más számára pozitív hatású döntést. Nem kell önmagunkba néznünk, hogy mi késztet arra, hogy újra és újra lefussuk destruktív köreinket. Nem kell rájöjjünk, miért is menekülünk saját örömünk és boldogságunk, saját jó érzéseink elől.

"Miért is nem mondtam meg neki akkor, mennyire szeretem...?"

Ó, miért is nem tanultam akkor, amikor lehetett volna..."

A megbánás valami elveszítéséről, hiányáról szól. Ez az a lehetőség, egy cselekvére, egy választás, amit ott és akkor nemtettünk meg, és amelyet később úgy értékelünk, mint elszalasztott lehetőséget, mert utólag úgy gondoljuk, mégiscsak jobb lett volna.

A sajnálat ugyanez, a megbánás és lelkifurdalás, amikor azt érezzük, máshogyan kellett volna viselkednünk a másikkal.

   Mindenféle megnyilvánulás, legyen az külső vagy belső, jellemzi azt, aki létrehozta.

   A grafikai megnyilvánulások is, hiszen gondoljunk csak bele, milyen sokat elárul egy többórás értekezleten firkálgató munkatársról a rajza, hiszen pont ebben adja önmagát.

   A firkálás lélektanáról mégtöbbet itt.

Hányszor, de hányszor mondták nekünk anyáink: aludj rá egyet...

Nem is gondolnánk, mennyire hasznos is ez a tanács Hiszen tudományos kutatások is alátámasztják, hogy álmunkban ugyanazok az agyterületek aktívak, amelyek tanulás közben dolgoznak. Ebbõl a ténybõl kiindulva feltételezik a tudósok, hogy alvás közben mélyülnek és rögzülnek emlékezetünkben a napközben elsajátított új ismeretek.

Erre akkor derült fény, amikor egy nagyon egyszerû, tanulási folyamat vizsgálata során (egy bemutatott szimbólumhoz rendelt gombot kellet megnyomniuk a kísérleti alanyoknak) agyi képalkotó eljárással szkennelték a kísérleti alanyok agyát, így lokalizálva és mérve az agyi aktivitás szintjét.