A stresszhelyzetre adott válaszaink különbözőek, hiszen eltérő mértékű feszültséggel és szorongással birkózunk meg a problémákkal: van, aki jól tud gazdálkodni az energiáival, mások leblokkolnak.

Mivel a stressz nem specifikus szindróma, a kiváltó inger nem feltétlenül ugyanaz az embereknél - valakinek stresszt okoz egy kígyóval találkozni, míg másnak az a mindennapi munkája -, illetve az adott személynél sem mindig ugyanaz az inger vált ki stresszt, sőt a mértéke is más-más lehet helyzettől függően.

A PszichoFészek Pszichológiai Magánrendelő STRESSZcsökkentő tréninget (MBSR tréning) szervez. Az MBSR tréning célja a stressz, a szorongás és a fájdalom csökkentése meditáció segítésével. A tréning során lehetőség nyílik elsajátítani a figyelem akaratlagos irányítását. Az új látásmód révén új összefüggésekben látjuk a problémákat, mérséklődik a pesszimista beállítottság, hangsúlyosabbá válik a belső béke, az elfogadás. Ajánljuk általános stresszcsökkentésre, daganatos betegeknek, pszichoszomatikus kórképekben szenvedőknek, szorongásos állapotokban vagy „csak” feszültségoldásra.

 A gazdasági válság rossz hatással van stressz-szintünkre, mint azt már számos felmérés igazolta. Amerikai szakértők adnak tanácsot, mit tehetünk a stressz ellen.

Az Amerikai Pszichológusok Szövetségének legutóbbi felmérése azt mutatta, a megkérdezett 1791 felnőtt közel felénél növekedett a stressz szintje az elmúlt évben, sokan panaszkodnak kimerültségre, ingerlékenységre és álmatlanságra emiatt. Egyes kutatók szerint a stressz szükséges a hosszú élethez és azok, akik képesek megbirkózni vele, magasabb "jó" koleszterinszinttel rendelkeznek.

A generalizált szorongás az egyik legügyesebben rejtőzködő betegség: nem könnyű felismerni az állandóan aggodalmaskodó ember viselkedése mögött a generalizált szorongásos szindrómát, vagy azt, hogy a "szégyenlős" kisgyereknek valójában szociális fóbiája van.

A szívinfarktusra emlékeztető pánikroham esetén sem arra gondolnak a betegek, hogy ez egy szorongásos jelenség, csak arra, hogy ez pánik.

A szorongás akkor válik betegséggé, amikor látszólag teljesen hétköznapi helyzetben is gúzsba köti az embert.

A szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó pánikbetegség és a generalizált szorongás többnyire fő tünete maga a szorongás, azonban előfordulhat olyankor is, amikor más, maladaptív viselkedéseket, kényszeres-rögeszmés gondolatokat vagy cselekvéseket, fóbiákat próbálja háttérbe szorítani.

Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt.

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún. poszttraumatikus stressz szindróma.

Ismeritek azt a viccet, hogy az orvos bemegy a beteghez:

"Van egy jó hírem! Maga mégsem hipochonder..."

Pedig a képzelt betegek képzelgésein korántsem vicces viccelődni.

Gondolataikon eluralkodik az egészségük (betegségük...) miatti kényszeres aggodalom, ami általában egy súlyosabb pszichológiai kórkép - pánikbetegség, depresszió, kényszeresség - társtünete.

Kafka, Moliere, Warhol... a kiemelkedően tehetséges művészek, akik életük során szorongással küzdenek, tevékenységüket mintegy terápiaként is űzve, nem ritkán küzdenek hipochondriával.

A betegségeink kialakulásának mi is aktív részesei, előidézői vagyunk - ha elfogadjuk, ha nem.

De az az állítás magában hordozza a megoldást is, hiszen ha létrehoztuk, akár meg is szüntethetjük, nem igaz?

Szomorú, de néha mi válunk önmagunk legádázabb ellenségeivé.

Ám egyben vidám is, hiszen mi lehetünk akár a legjobb barátaink is!

Nincs ez másként a bőrbetegségekkel sem, amiket hajlmaosak vagyunk kozmetikai, esztétikai problémákként kezelni, pedig bőrünk testünk egyik legfontosabb alkatrésze.

Te is félsz?

A szomatizáció folyamata a kóros gondolatoktól a betegség kialakulásáig

Csak az szerethet másokat, aki önmagát szereti. Másokat szeretni pedig mindennél fontosabb. Legalábbis ezt tanuljuk, és igyekszünk is enek fényében élni az életünk.

A szeretet, amit mások iránt érzünk, bennünket tölt el jó érzésekkel, és ez eddig rendben is van.

De mi van akkor, ha egyszerűen képtelenek vagyunk azt érezni, hogy mások szeretnek bennünket? Miért nem tudjuk elfogadni a szeretet?

Tovább...

Katasztrofikus gondolkodás, abszolutizáló gondolkodás, racionalizálás és bagatellizálás... ismerős? Ezek a gondolati mechanizmusok, ezek a hibás mentális eljárások vezetnek a testünket és lelkünket mérgező rossz érzésekhez és szorongáshoz.

Szendi Gábor A nyugalom ABC-je című írásában gyakorlati útmutatót nyújt a rossz beidegződések megváltoztatásához.

Tovább...