Az évszakok változása jelentős befolyást gyakorol kedélyállapotunkra. Ez nem csak az emberek esetében figyelhető meg, hanem az állatvilágban is épp úgy jelen van. Már több ezer évvel ezelőtt őseink is alkalmaztak téli hangulatjavítókat, közösségi rituálékat tartottak és különféle hangulatjavító gyógynövényeket fogyasztottak. Pánikra semmi ok, a téli depresszió legyőzhető!

A depresszióra hajlamos személyek tíz százalékát fájdalmasan érinti az évszakváltás, őszi hangulatzavaruk téli depresszióvá mélyülhet.

Sokan keressük az utunkat a nagy betűs életben! Folyamatosan kutatjuk, miként lehetnénk boldogabbak párkapcsolatunkban, munkánkban, a családban, és persze mi, mint önálló személyek. A boldogságos nagyon sok apró varázsos titka és trükkje lehet, azonban mi magunkban kell felfedezzük, hogyan tehetnénk boldogabbá, magunk és mások, a környezetünk és családunk életét is.

Gyakran feltesszük a kérdést: milyen a boldog ember? Mi jellemzi a boldog embert? Erre biztosan ezer embertől ezer választ kaphatnánk Egyik kedvenc pszichológusom Bagdy Emőke, aki szintén nagyon sokat foglalkozik könyveiben és kutatásaiban ezzel a témával.

 A balkáni régióban a magyarok várják leginkább a szájukba a sült galambot – derült ki a Budapest Metropolitan Főiskola kutatásából. A felmérés azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek a saját testi-lelki jóllétüket: bár szeretnénk boldogabbak és egészségesebbek lenni, a régiós országok közül jóval kevesebbet teszünk ennek érdekében.

A volt jugoszláv államok mellett Albánia, Görögország, Bulgária és Törökország és Magyarország lakosait kérték fel (országonként 1000-1000 főt), hogy tizennyolc boldogságfaktort pontozzanak egy egytől ötig terjedő skálán – ezekből kiderült, hogy mit tartanak fontosnak egészségükért és boldogságukért.

A kényszerbetegség az, amikor valaki folyton kezet most, pedáns rendben tartja a cuccait és háromszor visszamegy bezárni az ajtót. Igaz? Nem igaz. A kényszerbetegségnek becézett obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egy súlyos és kínzó pszichiátriai betegség, ami jóval bonyolultabb, mint azt sejtenénk. Összeszedtük hát a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Sokunknak vannak berögzült szokásai, dolgok, amiket szeretünk egy adott módon, meghatározott sorrendben végezni.

A betegségek lelki összefüggései minden esetben nagyon érdekesek, és segítenek rávilágítani, hogy egyes egészségügyi problémákat miért vonzottunk az életünkbe, milyen életesemények, érzések, gondolatok voltak azok kiváltó okai. A pszichoszomatikus szemlélet szerint a betegségek ilyenformán nem valami minket bántó, személyes támadások, hanem ellenkezőleg: üzenetek, amelyeket megköszönhetünk, hiszen fontos dolgokra hívják fel a figyelmünket.

 A szakemberek azt vizsgálták, mely helyzetekben, milyen viselkedési formák leírására használjuk a kifejezést. A kutatáshoz internetről összeszedett történeteket is felhasználtak, valamint hallgatókat kértek meg, hogy írjanak naplót a mindennapokban tapasztalt "hülyeségekről".

A "hülyeség" pszichológiájáról végeztek kutatást az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (ELTE) - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti műsorában

 Vagy éppen miért nem tudunk egy falatot sem enni?

A stressz általában két módon hat az étvágyunkra: vagy válogatás nélkül bármit magunkba tömünk, vagy alig tudunk valamit magunkba erőltetni. Mi állhat ezeknek a jelenségeknek a hátterében, és mit tehetünk azért, hogy a stressz miatt túl sokat hízzunk vagy fogyjunk?

Az, hogy melyik hatás érvényesül (vagyis a farkaséhség vagy a teljes étvágytalanság), nagymértékben függ attól, hogy a stressz akut vagy krónikus.