A legújabb vizsgálati eredmények szerint ez valójában még jóval azelőtt megtörténik, hogy össze tudnánk szedni a gondolatainkat az adott emberről.

A Melbourne Egyetem tudósai állításuk szerint képesek arra, hogy megmondják, miként vélekedik valaki egy adott dologról, pusztán az agyhullámai segítségével, még azelőtt, hogy az illető képes lenne tudatosan megfogalmazni a gondolatait.

 Az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre fiatalabb korban hízunk el, nemcsak azért, mert ma könnyebb hozzájutni az ételhez, mint valaha, nemcsak azért, mert sokszor a hizlaló koszt gyorsabb és olcsóbb, vagy mert jóval kevesebbet mozgunk, mint régen. Sokban a környezetünk, és az arra reagáló pszichénk tehet róla. A gasztropszichológusok rengeteg érdekes kutatásban bizonyították, hogy a tálalás, a színek, a fények, az ételtől való távolságunk, a társaság, a figyelmünk fókusza, az érzelmi állapotunk és a a korai tapasztalataink egyaránt befolyásolják, hogy mit és mennyit eszünk.

 Amerika társadalma nemcsak hatalmas, de igen mobil is - akik iskola vagy munka miatt máshova költöznek, egyszerűen kidobják könnyen lecserélhető dolgaikat. A University of Kansas egy új tanulmánya szerint mindezen mentalitás az emberi kapcsolatokra ugyanúgy igaz - minderről többet a Personal Relationships szaklapból tudhatunk meg többet.

Országos méretű boldogságszint felmérés indult, amelynek végeredményeként megrajzolják hazánk boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg olyan borúlátó, pesszimista nép vagyunk-e, ahogyan világszerte tartanak minket…

Nagyszabású boldogságkutatás készül a magyarokról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium közösen végez Bagdi Bella és Prof.

 Az agyi aktivitás jelzi az intelligenciát - állapította meg egy svájci kutatás, miután a tudósok közepesen és nagyon intelligens egyetemisták agyát figyelték EEG-készülék segítségével.

Kiderült, hogy a közepesen nehéz feladatoknál különbség mutatkozik a hiperokosak és a "csak" okosak agyi tevékenysége között.

Az közhelyszerű tény, hogy az intelligens embereknek kevésbé kell megerőltetniük az agyukat ugyanazon feladat megoldásához, mint "a butáknak", svájci kutatók viszont ezúttal "az okosak és a még okosabbak" eltérő mértékű agyi aktivitása révén is mérték a különbözőségeket.