Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ha már felvetődik a kérdés, vajon egyensúlyban tudjuk-e tartani a munkánkat és a magánéletünket, a válasz valószínűleg nem. Nincs olyan iparág, pozíció vagy beosztás, amelyben ne bukkanna fel ez a probléma.
Egy kiegyensúlyozott vezető viszont sokkal könnyebben túljut a mindennapok nehézségein. Hét pontba szedtük a leggyakoribb figyelmezetetőjeleit annak, hogy veszélyben az egyensúly. Molnár Attila coach és szervezetpszichológus kipróbált és bevált tanácsokat is ad, miként lehet megtalálni az áhított harmóniát.
10 éve | Törőcsik Anita | 1 hozzászólás
"Bárcsak több pénzem lenne! Akkor megengedhetném magamnak! Ha elég pénzem lenne, megtenném!" Ismerősek ezek a mondatok? Ha igen akkor tudd, hogy ezek 90 %-ban csak arra jók, hogy elhalasszuk a valódi belső önvizsgálatot, s a szembenézést azzal, hogy mit is szeretnénk kezdeni életünkkel. A "de meg kell élni valamiből!" sztereotip válasz:pedig csak egy társadalmilag megerősített mantra, ami a mókuskerék lendületének fenntartására szolgál. Ne értsd félre.
|
|
Miért fontos, hogy a hivatásunkban dolgozzunk? Mit okoz, ha más munkakörünk van, és honnan tudhatjuk, melyik munka az igazán nekünk való?
Miért fontos, hogy a hivatásod legyen a munkád?
Fontosabb, mint gondolnánk, hogy valóban azt a munkát végezzük, amelyre születtünk. Természetesen más munkakörben is megtalálhatjuk az elégedettséget, az örömöket, de lelkünk mélyén folyamatos hiánnyal küszködünk közben: nem találtuk meg igazán a helyünket.
Lelki úton haladni nem igazán lehet az anyagi világ megtagadásával. Abban pedig, legyünk őszinték, fontos a pénz. A szellemi fejlődés útján bármit fel lehet használni önmagunk mélyebb megértéshez. Miért lenne a pénz, a vagyon létrehozása kivétel? Mindössze fel kell ismerni: nem a birtokolt, vagy vágyott pénz mennyisége a legfontosabb. Hasznosabb tisztázni a pénzhez való viszonyt, felismerni, miért is vágyunk rá. A tudatos teremtés alkalmazásánál pusztán a pénzkeresés vágya zsákutca.
Nem vezethet igazán a sikeres beteljesedéshez.
Az újév első hete valószínűleg az év egyik legnehezebb időszaka, amikor a munkavállalók nagy része hajlamos az elkeseredésre. Ez részben érthető is, nem könnyű újra teljes fordulatszámra kapcsolni, a következő hosszabb összefüggő szabadság még messze, reggel sötétben kell munkába indulni és nagy valószínűséggel sötétben is érkezünk haza és a fizetés is hetek múlva érkezik csak meg.
Ha úgy érezzük, túl sokat dolgozunk, és egyre kevésbé tudjuk megteremteni az egyensúlyt munkánk és magánéletünk között, valószínűleg nem vagyunk egyedül. Van megoldás!
A túlhajszoltság mellett nehéz megteremteni a munka-magánélet egyensúlyát. Zsonglőrködni a munka megfelelő ellátása és az életünk más területei között nem egyszerű dolog. Ráadásul nagyon sokan attól tartanak, hogy a leépítések őket is érinthetik - ezért még több plusz órát töltenek munkahelyükön, egyre több időt vesz el életükből a munka - magyarázza Robert Brooks pszichológus.
15 éve | Lajtai Zsuzsanna | 4 hozzászólás
Legtöbbünk fejében a halálos szakmákról kialakított elképzelések szereplői katonák, tűzoltók vagy mélyvízi búvárok, esetleg politikusok.
Aki ezek közül választ magának hivatást, annak a munkavégzés során bekövetkezett, nem természetes halál is benne van a pakliban.
Hittük eddig.
A válság azonban nem csak a fizetésünket rövidítheti meg, hanem az életünket is, hiszen a felgyülemlett és le nem vezetett munkahelyi stressz ölni is képes, bármilyen foglalkozáősról legyen is szó.
15 éve | Zolnay Veronika | 3 hozzászólás
A kiégés vagy foglalkozási deformáció, más néven burnout szindróma legalább annyira "divatos" kórkép napjainkban, mint a pánik.
Nem véletlenül cserélnek, szinte kötelezően, tőlünk nyugatra 3-4 évente munkahelyet, akár foglalkozást is az emberek.
Mégis jellemzően náluk diagnosztizálják a legtöbb kiégéssel küszködő, jellemzően szociális szférában tevékenykedő embert , pedig a helyzet nálunk sem rózsásabb, arról nem is beszélve, hogy manapság az ember nem nagyon ugrál munkahelyről-munkahelyre, pusztán egészség megőrzési céllal.
15 éve | László Krisztina | 1 hozzászólás
Szállingóznak a falevelek, és a városlakók vissza nyaralásból, aki tehette, nyugodt, békés helyen, lehetőleg vízparton töltötte szabadidejét, minél messzebb az őrülettől, kosztól, hírektől...és a munkahelyétől.
De itt van újra, és szép vagy sem, többnyire stresszes. Indulhat újra a hajtás, megkezdődik a lassú kimerülés, és szinte azonnal számoni kezdjük a napokat a következő nyaralásig.
A munkahelyek többsége minden, csak nem szívbarát, semmilyen értelembe sem.
15 éve | surányi dorottya | 4 hozzászólás
Azt mondják, aki magányos, az könnyebben válik martalékává mindeféle testi és lelki betegségeknek, ráadásuzl bizonyítottan rövidebb ideig él.
Ugyanakkor a legújabb felmérések szerint a (rossz)házasságban élő nők sokkal inkább hajlamosak a depresszióra, mint azok, akik egyedül élnek.
Persze a két státusz nem zárja ki egymást, hiszen egy nem jól működő házasság a társas magány ékes példája lehet. És hogy pontosan mi áll a feleségek depressziójának hátterében?
Bármennyire szeretik is közülünk (reméljük) sokan a munkájukat, a munkahelyüket vagy kollegáikat, valljuk be, természetfeletti képességekkel kell rendelkeznie annak, aki hajnalban mosolyogva pattan ki a jó puha, meleg ágyból, és nevetve rohan munkába akár mínusz 10 fokban is, majd mosolyogva, vidáman ragyogja végig a fényszegény telet...
A többség részérõl viszont kínok kínja napsugaras jóreggelt hangulatban megitélni a jelenlegi helyzetet, és vegetálásnál sem igen futtja többre, de pár trükk segíthet abban, hogy kicsit becsapjuk magunkat,:)
Mosolyogj!
Fejünk felett a gazdasági világválság rémisztõ árnyai tornyosulnak, rettegünk a munkánk, de még a párunk elvesztésétõl, aggódunk a családunk jövõjéért ...mit tehetünk, hogy megkíméljük magunkat a legrosszabbtól, a pesszimista, depressziós bénultságtól, a kétségbeejtõen sötét érzelmektõl?
A helyzetet nem tudjuk hirtelenjében megváltoztatni, de segíthetünk magunkon, hogy könnyebben vészeljük át a nehéz idõket.
Mielõtt eluralkodna rajtad a pánik, a félelem, a féktelen harag, vagy pengéért kiáltanál, és szeretnéd megspórolni az álmatlan éjszakák felesleges tömkelegét, próbáld meg racionalizálni a helyzetet.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás