A pszichológia mindenhol ott van. A párválasztástól a tüntetésekig, az evéstől az autóvezetésig, az alváson át az emlékezetig. Ami sokakat érint, ahhoz persze sokan is szólnak hozzá, nem véletlen, hogy bármilyen random magazinban találunk pszichocikket és az sem, hogy a neten önjelölt bölcsek osztják az észt arról, hogyan is kellene élnünk és léteznünk, meg hogy a maguk módján annyian igyekeznek megmagyarázni a pszichológián át a világot. A hétköznapi konyhapszichológiának köszönhetően így rengeteg tudományos alapot nélkülöző tévhit is befészkeli magát az agyunkba. Most összeszedtünk 7 népszerű tévedést. 

Az ellentétek vonzzák egymást

A vonzalom kialakulása összetett dolog, befolyásolják többek között az aktuális érzéseink és fizikai állapotunk, a másik tulajdonságai, a gyerekkori tapasztalataink, ahogy befolyásolja az is, hogy a másik mennyire hasonlít hozzánk. Mert bizony, nem annyira a különbözőségre, hanem inkább a hasonlóságra bukunk. Általában vonzóbbnak találjuk azokat az embereket, akik külsőre, személyiségükben, érdeklődésükben és hiedelmeikben hozzánk hasonlóak. 

A skizofrénia az, amikor valakinek több személyisége van

Hát, nem. Az a mentális betegség a többszörös személyiségzavar, ami egyébként roppant ritka és vitatott, ennek ellenére szerepel a mentális zavarokat osztályozó nemzetközileg használt és elismert kézikönyvben, a DSM—5-ben. A skizofréniára inkább az a jellemző, hogy a gondolatok szétesnek, széttöredeznek, az érzelmek és a gondolatok kettéhasadnak, eltávolodnak a valóságtól. Meg még egy csomó más dolog is.

Aki beszél róla, úgysem lesz öngyilkos

Az öngyilkosságot megkísérlők többsége jelzi a környezetének kilátástalanságát, elkeseredettségét. Utal a halálra, az elmúlásra, beszél róla, hogy mi lenne, ha eltűnne, meghalna. Ezeket a jelzéseket tehát komolyan kell venni, hiszen az emberek célja ezzel nem az, hogy a középpontban legyenek, hanem az, hogy segítséget kérjenek. Más eset az, amikor valaki öngyilkossággal zsarol, amikor közli, hogy ha így teszünk, így viselkedünk, ha elhagyjuk, ha nem szeretjük, akkor megöli magát. Az ilyen fenyegetések mögött már jóval ritkábban áll valós öngyilkossági szándék. 

Jobb, ha kitör belőlünk a düh, mintha elnyomjuk

A lelki egészség szempontjából tényleg fontos tisztában lennünk az érzelmeinkkel, fontos, hogy képesek legyünk megélni a dühöt, de semmi sem bizonyítja, hogy jót tenne nekünk, ha hagynánk kitörni azt. Sőt. A kutatások szerint az, aki gyakran veszti el a kontrollt érzelmi felett, aki hagyja, hogy elöntse a harag, gyakran rosszabb egészségi állapotban van társainál, hajlamosabb például súlyos szívbetegségekre. Hasonlóan: ha bosszút állunk sérelmeinkért, attól nem érezzük magunkat jobban, és az sem csillapítja a dühünket, ha egy bokszzsákot püffölünk. 

A depresszió csak egy trendi szó a gyengeségre

A mentális zavarokat sokszor nem is valódi betegségnek tekintjük, sokkal inkább gyengeségnek, hisztinek, az instabilitás jelének. First world problem, na. Pedig a mentális betegségek a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, különösen igaz ez a depresszióra, ami a magyaroknak például 15 százalékát kínozza valamikor az élete során. Ha képesek lennénk a mentális és a testi betegségeket egy szinten kezelni, ha elfogadnánk, hogy az, aki a depressziótól képtelen felkelni az ágyból éppen ugyanúgy szenved, mintha valamelyik végtagja bénulna le, azzal sokat segíthetnénk mentális betegségekkel élő társainknak.

A placebo nem hat, ha tudjuk, hogy placebo

A placebo-hatás izgalmas jelenség, ami remekül példázza, hogy az elménknek mekkora hatalma van, hogy mennyire összefügg a test és a lélek működése. Az ugyanis, hogy egy gyógyszer, kezelés, módszer, bármi hatásos lesz-e, az nemcsak az eljárás fizikai tulajdonságaitól függ, de attól is, mennyire hiszünk benne, hogy ki végzi, ki kapja és milyenek a körülmények, amiben a kezelés zajlik. Ez utóbbi tényezők adják ki a placebohatást, a vegyületektől független gyógyszerhatást, ami a tünetek javulásának legalább negyedét magyarázza. A palacebohatás ráadásul akkor is megjelenik, ha tudjuk, hogy az adott módszer hatékonysága nem bizonyított. Ezért maradhatott a tudományos cáfolatok ellenére olyan népszerű például a homeopátia és a méregtelenítés is.

Domináns a jobb agyféltekém

Jobban érdekli a művészet, mint a matematika? Inkább érzelmes, mint racionális? Akkor nyilván domináns a jobb agyféltekéje. Legalábbis a netes tesztek biztos ezt mondanák. Helytelenül. Az igaz, hogy egy-egy képességünk központja a bal vagy a jobb agyféltekében található, de abban, hogy végül milyenek leszünk, miben leszünk jók, nem ez számít. A képességeink használhatóságát a különböző területek között kapcsolatok, összeköttetések határozzák meg. 

Forrás:http://divany.hu