Mi történik az agyunkban, amikor tudjuk, hogy spórolnunk kell? Ki hogyan reagál a recesszióra, és hogyan fogadja a tényt, hogy spórolnia kell ezentúl? Nem vagyunk egyformák, így másképp reagálunk adott helyzetben – ám néhány általánosan igaz jellemzőt felismerhetünk.

Különbözőek vagyunk, így a válságot is másképp éljük meg. Vannak, akik nagyon megijednek, és igyekeznek minél több pénzt félretenni, míg mások nem hajlandóak változtatni a megszokott életszínvonalukon. Mi játszódik le az agyunkban, amikor spórolnunk kell?

Vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy nem élnek jó anyagi körülmények között, és a jövőre vonatkozó kilátásaik sem túl rózsásak, így kénytelenek minden lehetséges eszközzel pénzt félretenni. Ezt az érzést erősítik a gazdasági válságról szóló híradások, cikkek is. Mivel rájuk nagymértékben hathat a nemzeti és nemzetközi gazdasági helyzet alakulása, kifejezetten érzékenyek is ezekre a hírekre. Lemondanak minden olyan termék vásárlásáról, amiket nem tekintenek alapvetően szükségesnek – és a legtöbb dolgot ide sorolják. Semmi olyat nem vásárolnak, amit drágának tartanak, és az alapvetően szükséges termékek közül is azt választják, amely nem kerül sokba – a termék minősége számukra másodlagos az árhoz képest.
Mások érzékelik ugyan a válságot, de mivel úgy érzik, hogy stabil munkahellyel rendelkeznek, és emlékeznek arra, hogy volt már ilyen az életükben, és azzal is sikeresen megküzdöttek, nem esnek pánikba. Kiadásaikat visszafogják ugyan, és a nagyobb kiadásokat (lakás felújítása, mosógépvásárlás) későbbi időpontra halasztják. Azonban vásárlásaik során továbbra is megveszik azt, amire a családjuknak szüksége van, de felesleges pénzköltésbe nem kezdenek. Vásárláskor figyelnek a termékek árára, de ugyanolyan fontos számukra a minőség is.

A harmadik csoportot azok alkotják, akik értesülnek ugyan az ország és a nemzetközi gazdaság problémáiról, de mivel ők már megteremtették a maguk és családjuk számára a biztos egzisztenciát, úgy döntenek, hogy nem változtatnak megszokott életvitelükön. Már korábban gondoskodtak a szükséges pénzügyi tartalékról, és tudják, hogy a korábban létrehozott befektetéseik akkor is bevételt termelnek, ha történne valami az állásukkal. Ha rendelkeznek is hitellel, az olyan mértékű, amelyet biztonsággal tudnak törleszteni. Éppen ezért korábbi vásárlási szokásaikon egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben változtatnak.

A negyedik kategóriába azok tartoznak, akik nem törődnek a pénzzel és az anyagi helyzetükkel. Nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi pénzük van valójában, és ami pénzük van, azt sem próbálják beosztani – a mának élnek. Nem ijesztik meg őket a negatív gazdasági hírek, és nem is törődnek velük. Korábbi vásárlási szokásaikon nem hajlandóak változtatni, még akkor sem, ha erre szükség lenne.

Magadra ismertél?

http://www.narancsjuice.hu/cikk/a-sporolas-pszichologiaja

Kép:tutitippek.hu