Az autóról biciklire, vagy gyaloglásra váltva a munkába menők jobban érzik magukat, boldogabbak lesznek. De még a tömegközlekedők is jobban járnak az autósoknál…Érdekes módon a tömegközlekedés is nyugtatólag hat ugyanis, mert míg az autóban teljesne leköti figyelmünket a forgalom, az esetleges dugók, forgalmi helyzetek pedig bosszantanak bennünket, addig a tömegközlekedésen olvasni lehet, emailezni, facebookozni barátainkkal, szeretteinkel, vagy akár utastársainkkal is.

 

 

„Ha megvágja az ujját, rárakja a tapaszt, ha beteg, hát gyógyszert vesz be, igaz? Nem is kérdés. Valójában az lenne meglepő, ha NEM nyújtana önmagának elsősegélyt, amikor arra szükség van. De vajon miért nem tesszük meg ugyanezt a mentális egészségünkért? Azt várjuk, hogy egyszerűen csak túl legyünk a pszichés sérüléseinken, miközben bárki, aki valaha rágódott már visszautasításon, agonizált már kudarcon, tudja: a lelki sebek pontosan ugyanolyan bénítóak lehetnek, mint a testiek“ –így kezdte Guy Winch klinikai pszichológus a lelki higiénéről szóló TED-es előadását. 

 

A felvetés nem új, mi is foglalkoztunk már azzal, hogy mennyivel többre értékeljük a testi, mint a lelki egészségünket, hogy a lelki gondokat hajlamosak vagyunk gyengeségnek, hisztinek, bizarr és szégyellni való dolognak tekinteni.

Vajon mi lesz jobb attól, ha panaszkodunk? És mi lesz rosszabb? A pozitív gondolkodás szószólói tiltják a siránkozást. Vajon igazuk van?

 

Udvariasságból panaszkodunk?

Természetesen van olyan, amikor valahogy minden összejön az embernek, és nem tud pozitív választ adni a „Hogy vagy?”-ra. Ám a legtöbben akkor is panaszkodnak, ha erre semmi okuk nincsen. Pszichológiai vizsgálatok során arra jutottak, hogy az emberek a jó dolgok felsorolása után mindig mondanak egy-két rosszat is.

Alapvetően is sokszor elgondolkoztatott már a kiabálás pszichológiája. Egy remek hindu mondás kellő löketet adott, hogy megszülessen ez a cikk. Ugyanakkor azt is megmondom, miért fontos hangoskodás nélkül megoldást találni problémáinkra.

Egy hindu szent, aki elment a Gangesz folyóhoz megfürödni, egy családot látott a folyóparton, akik mérgesen kiabáltak egymásra. Odafordult a tanítványaihoz, mosolygott és megkérdezte: “Miért kiabálnak az emberek, amikor idegesek egymásra?” A tanítványok gondolkodtak egy ideig, majd az egyikük ezt mondta: “Azért, mert ilyenkor elveszítjük a nyugalmunkat.”

halkabban is” – kérdezte a szent.

 A Disney mesékből ismerős főhősök közöttünk élnek, ám valószínűleg egyáltalán nem örülnek neki, hogy lélekben leginkább Pán Péterhez, Csipkerózsikához, vagy Rapuntzelhez hasonlítanak.

 

 

-Pán Péter-szindróma:

Biztosan emlékeztek a fiúnak a meséjére, aki sohasem akar felnőni. Akárcsak azok az emberek, akik Pán Péter-szindrómában szenvednek. Bár ezt a pszichológiai betegséget még nem ismerte el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), egyre több tanulmány igazolja létét.

A boldogsághoz és a nyugalmas hétköznapokhoz elengedhetetlen, hogy saját magunkra is szánjuk némi időt. Legyen szó akár csak 10, 30 vagy 60 percről, ezekre a rövid pihenőkre szükség van ahhoz, hogy megújuljunk és hajtani tudjuk a mókuskereket. Ha megfogadja az alábbi relaxációs tippeket, kihozhatja a maximumot ezekből a rövidke szünetekből.

Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.

Pedig a helyzet komoly: a felnőtt lakosságnak mintegy 3-4%-a tapasztalja meg élete során ezt a fóbiát. Az erős félelmet nemcsak a vér látványa váltja ki, hanem a tűszúrással járó orvosi beavatkozások, valamint a sebesülés látványa is, akár a beteg saját testéről, akár valaki máséról van szó.

Gyermeki füllentéssel kezdjük, amit a kegyes hazugság és az igazság bizonyos részének elkendőzése követ, végül pedig magunk sem tudjuk kibogozni a hazugságok általunk kialakított hálórendszerének összekuszált szálait. De mi a helyzet a hazugság leleplezésével? Ösztönös igazembernek vagy vak hiszékenynek tartod magad?

 

Dr. Leanne ten Brinke, a Berkeley egyik vezető pszichológusának és néhány munkatársának új kutatásából kiderül, hogy az ember ösztöne, amely a hazugságok leleplezését érzékeli viszonylag megbízható – viszont a tudatalattink sokszor cserben hagy.   1.

A hallási hallucinációkkal kapcsolatban sokáig úgy gondolták, egyszerű, semleges hangokat hall valaki a fejében, és ez közvetlen összefüggésben van a különböző pszichiátriai betegségekkel. Egy új kutatás szerint a hallucinációk jóval bonyolultabbak, mint hittük.

 

A The Lancet Psychiatry című szaklapban megjelent, nagyszabású kutatás eredményeiből kiderült, hogy a hallási hallucinációk meglepően bonyolultak, például többfélék, különböző tónusúak lehetnek, jól elkülöníthető karakterisztikájuk van, és időnként fizikai tüneteket is okozhatnak.

 A Montreál Egyetem kutatócsoportja egy olyan vizsgálatot végzett a közelmúltban, melyben a testközéppontú rossz szokásokat térképezték fel. Ide tartozott a körömrágás, hajcsavargatás, szempillatépés, melyeknek pszichiátriai hátterét vették górcső alá. A kontroll csoportba csupa olyan embereket válogattak be, akik a fent említettek közül legalább egy tevékenységet végeztek napi szinten. Az eredményekből kiderült, hogy sok közös van bennük, mint például az is, hogy maximalizmussal küszködnek, mely hosszú távon köztudottan nem csak az életminőséget roncsolja meg, hanem a személyeket is.

Bár a legtöbbször ezt a tevékenységet rosszallás kíséri, a munkahelyi pletyka néhány szempontból akár a hasznára is válhat.

 

A pletyka könnyen felhívhatja a figyelmet arra a dologra, amin változtatni kellene. Amikor úgy érzi valaki, muszáj másról pletykálnia, valószínűleg valami zavarja a másik viselkedésében. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést: mi a probléma? Ideges vagyok, hogy a főnök több munkát ad nekem, de nem merek szólni, hogy segítség kellene? Esetleg zavar, hogy egy munkatárs lemondja a közös programot, pont akkor, amikor sok megbeszélnivaló lenne?

A nők általában sokkal összetettebbek, bonyolultabbak, különösen, ha egy beszélgetésről van szó. Ezért is fontos a nők testbeszédének értelmezése. Fiúk! Figyelem!

Ha hiszed, ha nem, a nők állandóan nyilvánvaló jeleket adnak arról, hogy hogyan éreznek - mi mással, a testbeszédükkel. A trükk a jelek dekódolásában rejlik, ami különösen hasznos lehet az ismerkedési időszakban, amikor még nem ismeritek egymást olyan jól.

Nézd meg az alábbi fizikai célzásokat, hogy megtudd, miről árulkodnak a szemei, a mozdulatai.

 Sok múlik azon, hogy hogyan öltözködünk, hiszen sokan a kinézet alapján ítélnek. Ha szeretnénk sikeresek lenni, akkor válasszuk ki az alapján a holmikat, hogy milyen eleműek vagyunk!

 

 

Tűz: Kos, Oroszlán, Nyilas
Víz: Rák, Skorpió, Halak
Levegő: Ikrek, Mérleg, Vízöntő
Föld: Bika, Szűz, Bak

 

Föld típus: Habár minden jól áll nekünk, mégis azokon az eseményeken, amelyeken a gyengédebb, közvetlenebb oldalunkra van szükségünk, inkább a Levegő típus alapján öltözködjünk, mert azzal javul a kommunikációs képességünk, és könnyedebben viselkedünk.

 Bizonyára te is találkoztál már olyan idézettel, amely valami miatt nagy hatással volt rád. A következő gyakorlat célja, hogy a lehető legtöbbet hozd ki ezekből a bölcsességekből.

 

 

A gyakorlat célja a tudatos jelenlét megteremtése. Mindegyik idézettel tölts el legalább 30 másodpercet a következő 5 lépéssegítségével! 

1. Összpontosíts!

Szánj rá egy pár pillanatot, hogy tudatosítsd magadban a testi érzeteidet! Figyeld meg, hogy hol tapasztalsz feszültséget, és próbáld meg elengedni!

Noha az anyagi és társadalmi háttér is sokat számít, az alacsony intelligenciahányadossal rendelkező emberek általában több szeszt fogyasztanak.

Különösen a fiatal férfiak körében kikerülhetetlen az összefüggés az alacsony IQ és az alkoholizmus között – derül ki egy friss svéd kutatásból.

Az intelligencia hiánya az, ami miatt inni kezdenek sokan, nem pedig a túlzásba vitt szeszfogyasztás az, ami az alacsony IQ-hoz vezet. A szakértők 50 ezer fiatal felnőtt férfi adatait vizsgálták, míg erre a következtetésre jutottak.

 Szomorú statisztikára világított rá az Egészségügyi Világszervezet. A WHO kimutatásai alapján a Földön 40 másodpercenként öngyilkos lesz valaki.

 

 

A beszámoló alapján az öngyilkosságok előfordulása országonként óriási eltérést mutat. Ebben főleg a gazdasági, szociális, vallási és kulturális tényezők játszanak komoly szerepet. A kevésbé fejlett, elmaradottabb országokban, ahol az átlagnál jóval több ember él szegénységben és kilátástalan körülmények között, sokkal nagyobb arányban fordul elő, hogy valaki önkezével vessen véget életének, ezekben az országokban regisztrálják az öngyilkosságok 75%-át. 

Ennek némileg ellentmond, hogy az igen jómódú és gazdag országnak számító Japán áll a legfrissebb lista hetedik helyén.

 

Nyugi, nem vagy egyedül, sokan valósággal függünk az okostelónktól. Pedig nem kéne.

Ültök a barátaiddal egy étteremben vagy a családoddal a vasárnapi asztal körül, és mindenki – de tényleg mindenki – az okostelefonja képernyőjét bámulja. Ismerős? Az egyik híreket olvas, a másiknak sürgősen emaileznie kell, a harmadik egyszerűen csak 8 perce kitette a sült kacsamellet az instagram-oldalára és most várja, hogy érkezzenek a lájkok... És a legrosszabb, hogy te is legalább ugyanennyire rá vagy kattanva az okostelódra, nem tudod letenni a kezed ügyéből, szó szerint azzal kelsz és azzal fekszel.

Vannak bizonyos napok az évben, melyek azért kerültek kijelölésre, hogy aznap bizonyosan kifejezésre juttathassuk szeretetünket, megbecsülésünket, tiszteletünket számunkra fontos személyek, vagy a hozzájuk köthető szerepviselkedések kapcsán. Jogosan vetődik fel azonban néhány kérdés ezzel kapcsolatban. Vajon valóban szükségünk van-e mesterségesen megjelölt dátumokra mindehhez? Elég-e egyetlen napon kifejezni az érzéseinket? Elvárható-e a környezetünktől, hogy ezekről a napokról megemlékezzenek?

 Egy szombat délutáni bevásárlókörút, majd egy kis harapnivaló, végül mozizás a süppedős fotelokban – vajon valóban csak ennyiből áll a bevásárlóközpontok sikerreceptje? Netalántán azért tódul az üvegpalotákba annyi ember, mert egy mély lelki szükséglet kapja meg ott a napi betevőt? Cikkünkben – előző írásunkhoz hasonlóan – ismét Hankiss Elemér elemzésére támaszkodunk.

 

Menedék

Már az ősember sem bírta az időjárás viszontagságait, a sötétségben rejtőző veszélyeket, és egyáltalán, az élet nyílt színen zajló kiszámíthatatlanságait.

 

A kis változásoknak is fantasztikus hatása van az életünkre, ha folyamatosan a gyakorlatban is alkalmazzuk. Az év elején, születésnapokkor, más évfordulókon sokszor túl nagy változásokat határozunk el, amikből végül semmi nem lesz és csalódottságot érzünk. Hogy miért?

 

 

 

 

Nincs meg hozzá a végigcsinálási stratégiánk,

nem alakítottunk ki új szokásokat, a régieket nem írjuk felül

egyszerre akarjuk a megvalósítást, türelmetlenek vagyunk

gyors és látványos eredményeket akarunk,

nincs kellő motiváció,

nincs, aki számon kérné rajtunk

az öröm, boldogság érzet elmarad, esetenként nehézségekkel találjuk szembe magunkat.

A tizenéveseket nemcsak a felnőttek ismerik gyakran félre, de ők maguk sincsenek tisztában a kortársaik szokásaival.Mitch Prinstein professzor szerint sok fiatal a filmekből ismert sztereotípiák alapján ítéli meg kortársait, pedig ezek a filmek gyakran nagyon túlzóak, és valójában messze állnak a valóságtól.

 Mindannyian szoktunk bal lábbal kelni, de ez ne tántorítson el attól, hogy legyen egy jó napod. Ha a jókedv útját választod, a pozitív változások automatikusan beindulnak. Egy mosolyban hatalmas erők rejlenek, hát használd!

 

 

Most mondunk néhány okot, amiért mindenképpen érdemes mosolyogni:

1. Jobb kedved lesz tőle.
Az arckifejezésünk nem csak a pillanatnyi állapotot tükrözi, hanem hatással is van közérzetünkre. Ha mosolygunk, olyan jelzések jutnak az agyunkba, amitől egyszerűen jobb kedvünk lesz.