Pszichológia Blog: 2009. július

Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3961 fő
  • Képek - 278 db
  • Videók - 496 db
  • Blogbejegyzések - 626 db
  • Fórumtémák - 118 db
  • Linkek - 1080 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Pszichológia Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3961 fő
  • Képek - 278 db
  • Videók - 496 db
  • Blogbejegyzések - 626 db
  • Fórumtémák - 118 db
  • Linkek - 1080 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Pszichológia Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3961 fő
  • Képek - 278 db
  • Videók - 496 db
  • Blogbejegyzések - 626 db
  • Fórumtémák - 118 db
  • Linkek - 1080 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Pszichológia Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 3961 fő
  • Képek - 278 db
  • Videók - 496 db
  • Blogbejegyzések - 626 db
  • Fórumtémák - 118 db
  • Linkek - 1080 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Pszichológia Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Régebbi hírek

Még régebbiek 

Pszichológia Klub hírei - 2009. július

network.huEgy jó párkapcsolatban egyszerre vagyunk egymás barátai, testvérei,  szeretői, szülei és gyermekei, így mondják legalábbis a költők. Én hiszek nekik, mert érzem.

 

Azonban ez sosem valósulhat meg, ha valakinek mondjuk saját anyja helyett kell anyaként vagy feleségként felnőnie, elszalasztva a lehetőségét annak, hogy egészséges folyamat során váljon kiegyensúlyozott "átlagfelnőtté", önmagában hordozva a boldogsága lehetőségét.

 

Ezek azok a családon belüli észrevétlen szerepcserék, melyek azonban nagyon is hasonló eredménnyel járnak: magány, boldogtalanság, depresszió.

Utolsó hozzászólás

Szabó Anikó üzente 8 éve

Erre szokták mondani hogy: az élet egy nagy színház. Csak tudni kell játszani. Nagyon fontos a szerep.

Tovább 

 

Azt mondják, aki magányos, az könnyebben válik martalékává mindeféle testi és lelki betegségeknek, ráadásuzl bizonyítottan rövidebb ideig él.

 

Ugyanakkor a legújabb felmérések szerint a (rossz)házasságban élő nők sokkal inkább hajlamosak a depresszióra, mint azok, akik egyedül élnek.

 

 

Persze a két státusz nem zárja ki egymást, hiszen egy nem jól működő házasság a társas magány ékes példája lehet. És hogy pontosan mi áll a feleségek depressziójának hátterében?

Utolsó hozzászólás

Németh Györgyi üzente 8 éve

Én nem olvastam az interneten közzétett házassági problémát, de megértem Editet.
Ebben az elmagányosodó világban sokszor az ember olyan szalmaszálakba kapaszkodik mint az interneten közzétett végre kimondott, leírt lehetőségbe. Sajnos ezzel sokan visszaélhetnek, sokan olvassák. Az ember így kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mintha csak a szomszéd, vagy barátnő, munkatársnő tud bizonyos dolgokról.
Kezdődő, vagy már kialakult depressziónk ellen fórumozzunk egymásnak a velünk történt jó hírekkel, /lehet bármilyen apróság is/ ezzel is erőt adva a másiknak.

Tovább 

 

network.huA memóriánkat ugyanúgy képesek vagyunk karban tartani, erősíteni és kondícionálni, mint a testünket, vagy a spirituális feljődésünket.

A hagyományosan elfogadott nézettel szemben az intelligencia sem egy szimpla teszttel mérhető, velünk született adottság, mely ilyen vagy olyan pozíciókba és szerepekbe determinál bennünket.

Az élethez talán legfontosabb képességünk, az érzelmi intelligencia azonban minden körülmények köztött, bizonyíthatóan fejleszthető, és erre nagy szüksége van annak, aki komoly előrelépéseket szeretne tenni a társas kapcsolatok, stresszkezelés, önmenedzselés, és éntudatosság terén.

Tovább 

A félelem abból adódik, hogy nem ismerjük önmagunkat.

A félelem: függőség másoktól, munkahely elvesztése, halál....

De van mellette még valami: a szeretet. Sok ember ettől fél a legjobban. Hihetetlennek tűnik, de ez így van.

Életem során sok emberrel találkoztam: ilyennel is és olyannal is, de meglepő, hogy vannak, akik elutasítják a szeretetet.

Közeledsz feléjük, és akkor jönnek a tüskék és a menekülés. Félnek másoktól, nehogy megérintsék őket, testileg vagy lelkileg.

Tovább 

network.huAki nem olvasta még Szendi Gábor könyvét a pánikról, most egy rövidebb lélegzetvételű publikációjában megismerkedhet a szakmából eltanácsolt és/vagy kiugrott pszichiáter nézeteivel.

(Bár onnantól, hogy a szerző neve gyakran jelenik meg Lenkei Gáboréval egy lapon, már vannak fenntartásaim a hitelességével kapcsolatban...)

 

Mindenesetre a cikk igyekszik lerántani a leplet a tulajdonképpen legális drognak számító antidepresszánsok alkalmazásának visszásságairól, ennek pedig bőven itt volt már az ideje!

Utolsó hozzászólás

Kiss Ida üzente 6 éve

Az kétségtelen, hogy a pánik félelmi reakció. Egészségesnek viszont nem egészséges. Olyan, mint amikor a kocsi biztonsági berendezése túlérzékenyre van beállítva, és egy fuvallattól is elkezd visítani.
A pánik hátterében mindig valamilyen, tudatosan nehezen megközelíthető trauma található. Az eredeti szituációban jelen volt ingerek később feltételes reakciót váltanak ki, hasonlót az eredeti reakcióhoz.
Egy beteg leírja, hogy bölcsödés korában érte trauma. Felnőtt korában pedig akkor kezdődtek a pánikrohamai, amikor mindennap egy bölcsöde mellett kellett elmennie. Itt a cikk:
http://kopogtato.wordpress.com/2011/10/02/panik-betegseg/
A nehezen hozzáférhető traumatikus emlékek a biológiai pszichológia módszereivel könnyebben és gyorsabban oldhatók, mint csak beszélgetős terápiával. A gyógyszeres kezelés önmagában viszont csak elfedi a tüneteket (és mellékhatásként más tüneteket hoz létre).
A progresszív relaxáció, a MET, és az EFT segítségével elég jó hatásfokkal lehet gyógyítani a pánikbetegséget. Nekem az EFT-vel vannak tapasztalataim, négy-öt ülés elég szokott lenni a gyógyuláshoz, olykor kevesebb is.

A trauma definiciója: az életet veszélyeztető helyzet átélése, vagy ilyen helyzet közvetlen megfigyelése.

Kiss Ida
okl. klinikai pszichológus

Tovább 

network.huHa a gyerekkel valami gond van, a családot kell orvoshoz küldeni...

Ez főleg akkor igaz, ha a kicsi elkezd furán viselkedni. Túlmozgásos, vagy agresszív, esetleg feltűnően félénk, szorongó, urambocsá' kezelhetetlenül hisztis.

A legtöbb szülő ilyenkor persze azonnal nekilát gyereket nevelni, pedig csak saját tükörképét látja, elő egyenes adásban.

Csak éppen egy másik ember testében, élete kezdetén, és ez bizony nem kis felelősséggel jár!

Nem lehet mindent "rendellenességért" - elhízásért, depresszióért, neurotikus, vagy akár szervi panaszokért - a géneket okolni, a családi háttér legalább ennyire jelentős.

Utolsó hozzászólás

Baranyayné Zsuzsi üzente 8 éve

Az iskola se ma, se régen nem töltötte be azt a szerepét, ami igazán fontos lenne, azaz lett volna az emberiség életében. A régi időkben bizony a fenyítés volt a mindennapi fegyelmező eszköz a mai időkben ez már nem működik, hisz a törvény védi a személyiségi jogokat, igaz itt csak a gyerek jogairól van szó, mert bizony a pedagógus is ember, és az ő jogait már kevésbé tartja szem előtt a jog. Tehát mind látszik egyik megoldás sem jó, hisz míg az egyik rendszerből félelmekkel teli, lelki és testi terrorral próbál tudást közvetíteni, a másik rendszerben meg a túlzott lojalitás, engedékenység, beskatulyázás, az mely sehova sem vezetett, vezet. Mondhatnám az arany középutat kéne megtalálni, de ehhez bizony azok aki tanítanak, el kéne felejteniük a saját tanulmányaik megszerzése alatt az iskolákban vagy az életükből hozott, szerzet rossz tapasztalataikat, és teljesen úgy szisztémákat, módszereket kéne megtalálniuk, azaz gondolatátalakuláson kéne átmenniük A pedagógus képzést is teljesen új alapokra kéne helyezni, sokkal jobban meg kéne szűrni a pedagógiai pályát választók alkalmasságát, mely segítségével kiszűrhető lenne az agresszivitásra, gyermek utálat, antiszociális hajlam, és egyéb olyan dolog is felszínre hozható ezáltal ami kizárná azt, hogy a jövő nemzedékét olyanok tanítsák, akik erre alkalmatlanok. Az is igaz, hogy azok a gyermekek, akik elérték az iskolakezdéshez a megfelelő kort, bizony nagyon sokfélék. Különböző társadalmi helyzetekből jönnek mely bizony már meghatározhatja a gyermek első lépéseit az iskolában, sőt az óvodában is, sok minden kiderülhet személyiségéről, de itt is és az iskolában is vigyázni kell, ne skatulyázzák be a gyermeket, hisz mindenki képes a fejlődésre ha segítünk nekik továbblépni a bizonytalanságukon, kissebségi érzéseken, magukkal hozott rossz példák sokaságán, gátlásaikon stb. és bizony ehhez kellenek a jó pedagógusok, kik egyben pszichológusok is és nem a testi, és lelki , szellemi, elnyomás a céljuk, hanem maga az ember önmegvalósítása, és ezáltal egészséges, okos kis embereket adni a világnak. A mai kialakult helyzeten miképp lehet változtatni ez a kérdés?, hisz a sérülten kapott „felnőtt” anyagon már nagyon nehéz változtatni, tehát marad az a megoldás, amit a tanár a jog alapján alkalmazhat, mely bizonyos helyzetekben megoldásként is funkcionálhat, de, hogy ez egyik félnek sem jó az biztos, hisz csak megalkuvás létezik ilyen helyzetben, de a megoldást nem adja a hogyan továbbhoz.

Tovább 

Te is félsz?

A szomatizáció folyamata a kóros gondolatoktól a betegség kialakulásáig

 

 

 

 

Utolsó hozzászólás

Lajtai Zsuzsanna üzente 8 éve

Én nem hiszem azt, hogy le tudom hazudni magamban a félelmet. Ha félek, akkor félek, ez egy teljesen természetes, hétköznapi érzés. Ha nem mondom ki, akkor bennem kering, és tényleg megvalósítja önmagát. Ha kimondom, már szabadabb vagyok. És mondhatom azt, hogy félek ettől és ettől, és remélem, hogy a félelmeim ellenére ez és ez sikerül!
Én szoktam félni, mégis, rendszerint jó dolgok történnek velem. Ha lenyelem a félelmeim, feszült leszek, az pedig tényleg megmérgezi a "valóságteremtést". Ha kimondom? Elfújja a szél:)

network.huA ma érvényes, hivatalsos álláspont szerint minden betegség tekinthető pszichoszomatikus eredetűnek is, hiszen kialakulásában elkerülhetetlenül közrejátszottak szociális és pszichológiai tényezők is.

 

Amikor a kedvezőtlen környezeti hatások hosszabb ideig fennállnak, a tartós feszültség miatt legyengül az emberi test imunnredszere, és nem képes tovább védeni a szervezetet a sejtbilológiai szintű támadástól.

 

 

 

Vagyis gyakorlatilag semelyik betegséget nem szabadna az embertől mintegy elvonatkoztava, önmagában vizsgálni és kezelni.

Tovább 

network.huA mosoly fél siker. Az egészséges önbizalom meg a másik fele (És persze a szükséges tettek fontosságáról sem szabad megfeledkezni...)

A túlzásba vitt mosolygás, állandósult kedvesség és elfogadás viszont eredhet ez utóbbi hiányától, és ebben az esetben a  ritka szimpatikus ember pusztán gyávaságát bizonytalanságát leplezi a konstans, megalkuvó, képmutató derűvel.

És közben folyamatosan megtagadja és cserbenhagyja önmagát.

Tovább...

Utolsó hozzászólás

Toth Emma üzente 8 éve

Nagyon erdekes tema, most olvasok egy konyvet Elan Golomb-tol" Trapped in the mirror" , "Adult children of narcissistics in their struggle for self".
A fent emlitett pelda sorozatban raismerek magamra!
A rakenyszeritett "jokislany" viselkedes mintara, amit Elan Golomb emlit a konyveben egy peldaban: kora gyermekkorban elnyomott "en", onbizalomhianytol szenvedo anya, aki arra neveli gyermeket, hogy masok erzeseire figyeljen, ne a sajatjara, mindeg keszen alla , hogy "igen"-t mondjon, letorve idejekoran az ellenkezest, ami eloszor ket eves korban jelentkezik / nem emlekszem ilyen esetre /, ugymond "szolgalni " masokat es kozben elnyomni onmagamat. Kialakul egy alarandelt viszony, en nem vagyok fontos, nem erdekes mit gondolok, mit erzek, stb.
Nagyon erdekes kony, ajanlom mindenkinek, aki narcisztikus viselkedest tanulmanyozza, nekem rengeteget segitett, visszakapni onmagamat, megtalalni a sajat hangomat es nem a programok szerint elni, amit belem neveltek .
Koszonettel: Toth Emma

A női magazinok önjelölt lélekbúvárjai divatos témát faragtak a nők testképzavarából, és a vonatkozó tünetekből, melyek szintén súlyos betegséggé alakulhatnak: anorexia, bulímia, frigiditás...

 

 

network.huPersze nem árt, ha egy probléma a felszínre kerül, még hasznosabb volna azonban a megoldás felé terelni az embereket... egyelőre még mindig nem sikerült gyeplőt dobni a médiumok nyakába, és továbbra is csak az az ember, aki az egész napot a külsejük kipofozásával töltő sztárocskák paramétereivel bír.

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu