Mindenkinek vannak olyan emlékképei gyermekkorából – még ha azt már homály fedi is, és az idő múlásával mindenre egy kicsit más szemszögből tekintünk –, amelyek úgy rögzülnek, mint jó vagy rossz élmény.

Még a legkeményebb lelkületű emberekre is hatással vannak a virágok. Ha nem is teszi szóvá az ember, de magában biztosan morzsolgatja a szavakat, amellyel az illatos, színpompás növényeket illeti.

Hamvas Béla: A babérliget című könyvében arra igyekszik választ adni, hogy milyen belső hatások késztetik arra az embert, hogy a természetes helyéről otthonába vigye a virágokat.

A filmekre jellemző, hogy a szereplők azonnal rájönnek, ha hazudnak nekik, ám a valóságban nagyon profi emberismerőnek kell lennünk ahhoz, hogy akár egy rezdülésből rájöjjünk, hogy valaki át akar-e verni.

A kutatók szerint, ha profi hazugságvizsgálókká szeretnénk válni, akkor elsősorban a testbeszédre kell odafigyelnünk. Amennyiben tudjuk, hogy alapvető helyzetekben hogyan viselkedik, beszél valaki, akkor 20-30 másodperc alatt lebuktathatjuk, ha megpróbál hazudni.

Kicsivel kevesebbet mosolyognak a magyar eladók, mint a megelőző 2 évben, köszönteni viszont az esetek több mint 90 százalékában köszöntik a vevőket - derül ki abból a vevőkiszolgálási felmérésből, melyben 61 ország próbavásárlást végző szolgáltatói vettek részt világszerte, több mint 1,1 millió esetet vizsgálva.

Az üzletekben Magyarországon a vizsgált esetek 91 százalékában köszöntötték a vevőket. A mosoly tekintetében a magyarok 77 százalékot értek el a megelőző évi 81 százalékhoz képest.

 

 

Az egó egyik legerőteljesebb játéka a "nekem van igazam"energia. Több mint 40 éve éltem úgy, hogy az igazság harcosának tartottam magam. Az igazságérzetem mindig átlagon felüli volt. Mindig harcoltam a saját igazamért, és csak akkor nyugodtam meg, ha megnyertem a harcot és kimondattam mindenkivel, hogy igen, nekem van igazam. Ismerős?

A létezésben van egy körforgás igazságügyben is. Szinte mindenki ragaszkodik a saját igazához. Van, aki kevésbé, van, aki erőteljesebben válik az igazság harcosává.

 Sokunknak lehetnek hasonló rossz tapasztalatai, esetleg újra és újra ugyanaz a „lemez” kerül elő, vagyis ezek az úgynevezett pszichológiai játszmák bejáratódhatnak. Mégsem értjük, hol futnak rossz vágányra a beszélgetések, hogyan lehet elkerülni a kommunikáció csapdáit.

 

 

Először is, tudjuk, és az értelmünkkel felfogjuk, hogy teljes kommunikációnknak csak nagyon kis részét teszik ki a kimondott szavak, és sokkal nagyobb, döntő hányadot képviselnek az úgynevezett nem verbális jelzések, mint például a hanghordozás, az érzelmi színezet, az arckifejezés vagy a hangerő.