A sok stressz bizony gyorsan meglátszik bőrünkön, akárcsak a fáradtság és a kimerültség. Testünk és lelkünk felfrissítésére és a stressz elűzésére itt egy remek fürdőkeverék recept, amelyek házilag pár perc alatt elkészíthetünk.

 

A fürdőkeverékben található só kivonja szervezetünkből a méreganyagokat, a szódabikarbóna vízlágyító hatással bír, a zabpehely a bőrünket varázsolja még szebbé, míg a levendula megnyugtat minket.

 Az érvényesülést akár segíthetik is a pszichopata jellemvonások.

 

 

Egy brit pszichológus, Kevin Dutton arra volt kíváncsi, hogy mely szakmákban, területeken, illetve munkakörökben dolgozik a legtöbb pszichopata. Kutatásai alapján a következő listát állította össze:

1. vezérigazgató
2. ügyvéd
3. média (tévé, rádió)
4. értékesítő
5. sebész
6. újságíró
7. rendőr
8. pap
9. séf
10. köztisztviselő

 

Hát ez elég rosszul hangzik. Megnyugtatásul a szakember vélelmezi azt is, hogy mely szakmákban a legkevesebb a zavart személyiség:

1. gondozó
2. ápolónő
3. terapeuta
4. kézműves
5. kozmetikus/stylist
6. jótékonysági munkás
7. tanár
8. alkotóművész
9. orvos
10. könyvelő

Bár a pszichopata kifejezés általában véve negatív tartalmat hordoz és gyakran az elmebeteg bűnözőkhöz társítják, az igazság az, hogy ezt a szót itt lágyabban kell értelmezni.

 Húsz emberből egy már biztosan tapasztalt hallucinációt úgy, hogy nem fogyasztott előtte kábítószert vagy alkoholt és nem is gyászol – állítja egy erről készült új tanulmány.

 

A kutatók több mint 31 000 mentális problémában szenvedő embert elemeztek a világ 18 országában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából. A résztvevőket megkérdezték, hogy hallott, látott vagy tapasztalt-e olyan dolgokat, amelyek nem léteznek (azaz téveszméket).

Önirónia: mindenkor jó

Általában az önironizálást mások is jól fogadják. Amikor saját magunk vagyunk humorizálásunk céltáblái, a többiek is részt vesznek a derűben, anélkül hogy fenyegetve vagy sértve éreznék magukat. Hasonló a helyzet adott szituációkkal való humorizálásnál, mivel a humor forrása ott sem a hallgató, hanem egy 3. ember vagy egy különböző csoport. Azonban a jelen lévő másikra vagy közös csoportra vonatkozó humor bántó, lesújtó lehet, inzultálásként vagy degradálásként hathat.

 

Nem választhatjuk meg a családtagjainkat, de a barátainkat igen. A jó barátok pedig olyanok, akár a víz, vagy a levegő: nélkülözhetetlen részei az életünknek. Néhány barátság örökké tart, más kötelékeket a hosszú évek elkoptatnak. Sajnos néha az is megtörténik, hogy rosszul választunk: akit barátnak hiszünk, igazából valamilyen érdekből tartja velünk a kapcsolatot.

 

 

Most bemutatjuk azt a 6 baráttípust, akit jobb, ha messziről elkerülsz! Látszólag egy hamis kötelék is erősnek tűnhet, de valójában mindig valamilyen érdek áll mögötte, ezért a legváratlanabb pillanatokban meglazulhat, és elszakadhat.

Megesett már önnel, hogy amikor a pasija hazavitte bemutatni a szülőknek, azzal kellett szembesülnie: a leendő anyós konkrétan úgy néz ki, mint ön? Igen? Akkor szólunk, nem ön az egyedüli, aki így jár, ezért is vizsgálták finn kutatók ezt a jelenséget. Az Women's Health híre szerint 70 nőt és férfit válogattak össze a szakértők, hogy aztán arcelemzésnek vessék alá őket.

„A kísérlet során az alanyok fotóját összevetettük a partnerük ellenkező nemű szülőjének képével és kiderült, hogy míg a pasik nyomokban sem hasonlítottak az apósra, addig a nők 'szignifikánsan' emlékeztettek a pasijuk édesanyjára" – nyilatkozta dr.

Száz, 8-16 év közötti, viselkedési problémás amerikai diák gyümölcsitalába fél éven át napi ezer milligramm omega-3-zsírsavat kevertek, míg ugyanennyi, ugyanilyen korú diák placebo italt ivott.

A kérdés, hogy ellentétes neműek lehetnek-e igazi barátai egymásnak, régóta izgatja az ember fantáziáját. Számos híres személy – többek között Shakespeare, Lincoln és Freud – tette le a voksát az ilyen kapcsolatok lehetetlensége mellett, feltételezve, hogy férfi és nő között mindig marad a háttérben egyfajta szexuális vonzalom. De vajon az azóta lezajlott társadalmi változások után is megállja-e a helyét ez a sztereotípia?

 

Ha valaki ellentétes neműekkel barátkozik, az számára – és a társadalom számára – számos előnnyel járhat.

 

A testvérek szerepét a személyiség alakulásában a pszichológia sokáig méltatlanul hanyagolta. A születési sorrend vakvágányra futó kutatásai és a testvérféltékenység témaköre olyan próbálkozások voltak, amelyek a fivérek és nővérek hatásának csak vékony szeletét igyekeztek megragadni, azt is többnyire sikertelenül. Ebben a témában az áttörést az először 1982-ben megjelent „Testvéri kötelék” című könyv hozta, amely nem az elmélet, hanem a klinikai gyakorlat oldaláról közelítette meg a testvérek közötti dinamika problémakörét.

 Egy új pszichológiai tanulmány szerint a dohányozni tilos táblák épp ellenkező hatást váltanak ki a dohányosokból, a figyelmeztetések ugyanis meghozzák a kedvet a cigarettázáshoz.

 

A tudósok szerint a dohányzást tiltó jelek, vagy figyelmeztetések ironikus hatást váltanak ki a dohányosokból, aminek következtében tudat alatt sóvárogni kezdenek a nikotin után. Mikor azt mondjuk valakinek, hogy ne gondoljon egy rózsaszín elefántra, az illető fejében azonnal megjelenik egy rózsaszín elefánt képe, magyarázta az ironikus hatás mechanizmusát Brian Earp, az Oxfordi Egyetem munkatársa.

 Nehogy azt hidd, hogy az éttermek csak úgy uk-muk-fuk állítják össze a menüsort az étlapon! Számtalan ügyes technikával tudnak téged arra befolyásolni, hogy minél drágábban vacsorázz meg náluk.

 

 

Íme néhány olyan pszichológiai trükk, amivel az éttermek a saját malmukra hajtják a vizet:

1.- Korlátozzák a lehetőségeidet.

A változatosság gyönyörködtet ugyan, azonban ha túl sok minden közül választhatunk, az sok mindenkit feszültséggel tölt el, nem mindegy tehát, hány felkínált lehetőségünk van a vacsora kiválasztásánál.

Az emberek vélt vagy valós sérelmeket cipelnek magukkal. Életüket befolyásolja, hogy ezeket a sérelmeket miként tudják feloldani, rendezni a másikkal.

Kevesen tudják, hogy a megbocsátással nem a másik félnek tesznek szívességet. A megbocsátás a belső növekedési folyamatunk része. Ilyenkor átértékeljük azokat az érzelmeket és gondolatokat, amelyeket egy személy vagy egy helyzet váltott ki. Miért bocsátunk meg? Miért jó az, ha megbocsátásunkkal feloldjuk a feszültséget?

 

 

 A büntetés sokkal erősebben befolyásolja az emberek viselkedését, mint a jutalmazás, állapították meg amerikai kutatók egyetemi hallgatókkal végzett kísérletükben.

A Washingtoni Orvosi Egyetem neurológus kutatói egyetemi hallgatók kis csoportját vonták be egy egyszerű kísérletbe, ahol a jó válaszokat pénzérmék adásával jutalmazták, a rosszakat az érmék elvételével büntették.

A Cognition folyóiratban megjelent cikkükben leírják, hogy a büntetés – azaz a pénzérmék elvétele – két-háromszor nagyobb ösztönző hatást gyakorolt a hallgatók teljesítményére, mint a jutalmazás.

 

Miért fontos, hogy a hivatásunkban dolgozzunk? Mit okoz, ha más munkakörünk van, és honnan tudhatjuk, melyik munka az igazán nekünk való?

 

Miért fontos, hogy a hivatásod legyen a munkád?

 

Fontosabb, mint gondolnánk, hogy valóban azt a munkát végezzük, amelyre születtünk. Természetesen más munkakörben is megtalálhatjuk az elégedettséget, az örömöket, de lelkünk mélyén folyamatos hiánnyal küszködünk közben: nem találtuk meg igazán a helyünket.

 

Már rengeteg kutatás igazolta az állattartás nyugtató hatását. A jó hír az, hogy ehhez nem kell mindenkinek valamilyen szőrös háziállatot tartania otthon, ugyanis az akvárium mind közül az egyik leghatásosabb módszer a stresszoldásra.

 

 

Vitathatatlan, hogy az állattartók lelkileg egészségesebbek, főleg akkor, ha az állattartó feladatai meghatározóak az állattal kapcsolatban, és közös az életterük, vagy több időt töltenek együtt. Ez többféle módon is megvalósulhat: elsősorban a lakásban tartott háziállattal, akit lehet simogatni, gondozni, de kiváló lehet akkor is, ha háztáji állatokat tartunk, akiket gondozni kell.

Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a testnedvekből kiérezhető a félelem, de egy friss tanulmányból most az is kiderült: az izzadságban vannak olyan vegyületek, amik az egyén boldogságáról árulkodnak, írja a PSYBlog. És hogy hogyan jöttek rá? Szagolgatással.

„Arra jutottunk, hogy ha jókedvünkben izzadunk, akkor az másokat is megfertőz és boldog állapotot idéz elő náluk. Röviden: olyan, mint a mosoly, ragályos" – mondta el Gün Semin, az Utrechti Egyetem professzora.

Lelki úton haladni nem igazán lehet az anyagi világ megtagadásával. Abban pedig, legyünk őszinték, fontos a pénz. A szellemi fejlődés útján bármit fel lehet használni önmagunk mélyebb megértéshez. Miért lenne a pénz, a vagyon létrehozása kivétel? Mindössze fel kell ismerni: nem a birtokolt, vagy vágyott pénz mennyisége a legfontosabb. Hasznosabb tisztázni a pénzhez való viszonyt, felismerni, miért is vágyunk rá. A tudatos teremtés alkalmazásánál pusztán a pénzkeresés vágya zsákutca.

 

Nem vezethet igazán a sikeres beteljesedéshez.

 

 

 

A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az alkalomból a szerzőkkel, Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal beszélgetett Cserháthalápy Ferenc.

Cserháthalápy Ferenc: Tudom, hogy milyen egy angol–magyar szótár, egy helyesírási szótár, egy szinonimaszótár, de fogalmam sincs, hogy milyen a Tulajdonságszótár.