Hányszor, de hányszor mondták nekünk anyáink: aludj rá egyet...

Nem is gondolnánk, mennyire hasznos is ez a tanács Hiszen tudományos kutatások is alátámasztják, hogy álmunkban ugyanazok az agyterületek aktívak, amelyek tanulás közben dolgoznak. Ebből a tényből kiindulva feltételezik a tudósok, hogy alvás közben mélyülnek és rögzülnek emlékezetünkben a napközben elsajátított új ismeretek.

Erre akkor derült fény, amikor egy nagyon egyszerű, tanulási folyamat vizsgálata során (egy bemutatott szimbólumhoz rendelt gombot kellet megnyomniuk a kísérleti alanyoknak) agyi képalkotó eljárással szkennelték a kísérleti alanyok agyát, így lokalizálva és mérve az agyi aktivitás szintjét. Ugyanazon az éjszakán folytatták a szkennelést, és észrevették, hogy ugyanaz a terület alvás közben is ugyan annyira aktív volt.

Így derült fény arra, hogy míg mi alszunk, az agyunk érintett része egy percet sem pihen.

Ezt követően több kísérlettel bizonyították, hogy az alvásmegvonás erősen lekorlátozza a tanulási képességeket, illetve azt is, hogy egy kielégítő éjszakai alvás után jobban megy  a tanulás is. De akkoriban még nem jöttek rá az okra.

Később célirányos kutatások során határolták pontosan körül azt agyterületet, mely az éber, és az alvás közbeni tanulás alatt is aktív volt, illetve akkor jelentették ki, hogy a két központ ténylegesen egy és ugyanaz.

Ez az éjszakai aktivitás egészen pontosan akkor figyelhető meg, amikor a szemünk ide-oda cikázik a szemhéjunk mögött. Ez éjszakánként négyszer-ötször ismétlődik meg, és ezek azok az időszakok, amikor álmodunk. (REM fázis)

Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az alvásnak ebben a  fázisában, vagyis álmunkban stabilizálja és erősíti meg az agyunk felvillanó képsorozatok (ún. flash back) formájában az aznap tanultakat. Magyarán, éjszaka edzünk:)

Mindezek mellett elhamarkodott volna nagy hirtelenjében párhuzamot vonni az álmodás folyamata, és az emlékek bevésése között.

Később más, fejlettebb tanulási folyamatokat vizsgáló kutatások során azért próbálták igazolni ezt a hipotézist is.

Ebből kiindulva, ha a kapcsolat megerősítést nyer, a kutatásoknak azt is ki kell mutatniuk, hogy az úgynevezett aktív szakaszok számának direkt növelése javíthatja a tanulási képességeket is. Ám a folyamat alatt végbemenő sejtszintű aktivitások egyelőre nem ismertek.

Az eddigi kutatások eredményeinek ismeretében kijelenthetjük, hogy egy vizsga előtt muszáj egy jó nagyot aludni, hiszen alvás közben az agyunk nekünk dolgozik. Vagyis hallgassunk nyugodtan anyáinkra, míg a tudósoknak nem sikerül kinyitniuk a fekete dobozt.