Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

 "Olyan önző ez a gyerek, csak saját magára tud gondolni" – panaszolja sok szülő. Néhány szülő már egészen kicsi 1 év körüli babától is elvárja, hogy másokra is gondoljon, mások pedig még a 2-3 kisgyereknek is elnézik, ha átgázol a társain, mondván még kicsi és a kisgyerekek önzőek.

Hogyan tanítsunk a gyermekünknek empátiát és mások megértését?

Egy kutatásban, amit dr. Alison Gopnik​ végzett el, 15 és 18 hónapos kisgyerekeknek mutattak kétféle ennivalót.

Tudjuk, hogy a lelki egészségünk éppen annyira fontos, mint a testi, mégsem foglalkozunk vele eleget. Részben azért, mert azt sem tudjuk mi az. A nagyszüleink, szüleink keveset beszéltek erről - pláne nem konkrétan - az iskolában nem tanultunk róla, így vagy nem törődünk az egésszel vagy hagyatkozunk a saját tapasztalatainkra. Ez utóbbi egyébként klassz részmegoldás, hiszen a lelki egészség, vagyis az, hogy lelkileg jól legyünk szubjektív dolog. Ennek ellenére nem árt tudni azt sem, hogy mit mond erről az egészről a tudomány.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közölt kutatás során az önromboló viselkedés egy típusát elemezték a szakemberek.

Az urbanizáció megállíthatatlan: jelenleg a világ népességének több mint az 50 százaléka városokban él. Ahogyan a folyamat egyre inkább teret hódít magának, a szorongással és depresszióval küzdő emberek száma folyamatosan növekszik.

 Megint nem kaptunk elsőbbséget a kereszteződésben, izzadunk a 35 fokban, közben a gyerek ordít hátul, hogy haza akar menni, majd megcsörren a telefon: a főnökünk az, aki már hatodszorra kéri aznap azt az anyagot, amit egyébként csak holnaputánra kellett volna megcsinálnunk. Ön mindig meg tudja őrizni az önuralmát egy ilyen szituációban? Szalóki Ildikó Théta healing konzulens, SzInT állítás vezető, coach és tanácsadó volt segítségünkre abban, hogy a dühkitörések mélyére ássunk.

 Napjainkban mindenkinek az élet több területén is helyt kell állnia: a munkahelyen (vagy éppen több munkahelyen), otthon, a párkapcsolatban, a háztartásban egyaránt számtalan tennivalónk van.

Magunkra sokszor alig jut időnk, a mindennapos rohanás pedig nemcsak fizikailag, de agyilag is igen kimerítő.

Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a pihenésre. A mentális fáradtság, kimerültség mindennapos jelenség (bár sokan nem vesznek tudomást róla), és nem szükséges hozzá sem nagyobb lelki válság.Elég, ha egy kicsit megsűrösödnek a feladataink, több döntést kell hoznunk a szokásosnál, túl sok információ árad felénk, vagy éppen olyan élethelyzetbe kerültünk, amelyben nincs lehetőségünk pihentetni az agyunkat.

Az anyaság átformál, különösen a nehéz pillanatokban. Ezt az egész gyerekvállalósdit-nevelősdit többnyire valamilyen elementáris erőhöz szoktam hasonlítani, ha éppen kérdezik, mi minden változott bennem azóta, hogy van egy kisfiú, akinek a papírjain ott virítok az "anyja neve" rubrikánál.

Az anyaság átformál, különösen a nehéz pillanatokban. Ezt az egész gyerekvállalósdit-nevelősdit többnyire valamilyen elementáris erőhöz szoktam hasonlítani, ha éppen kérdezik, mi minden változott bennem azóta, hogy van egy kisfiú, akinek a papírjain ott virítok az "anyja neve" rubrikánál.

Egy kiegyensúlyozott vezető viszont sokkal könnyebben túljut a mindennapok nehézségein. Hét pontba szedtük a leggyakoribb figyelmezetetőjeleit annak, hogy veszélyben az egyensúly. Molnár Attila coach és szervezetpszichológus kipróbált és bevált tanácsokat is ad, miként lehet megtalálni az áhított harmóniát.

Túlságosan kritikus magával szemben? Kevés az önbizalma? Ne aggódjon, a kutatók már erre is kínálnak megfelelő megoldásokat. Az irányított absztrakció nevű technika lehet a segítségére – írja a Research Digest. Ha abban hiszünk, hogy valamit nem tudunk megtenni, az negatívan hat ránk, annak ellenére, hogy semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre az ellenkezőjéről. Peter Zunick pszichológus és kollégái egy technikát írlak le, melyet irányított absztrakciónak neveznek.

 A szülők vállát nyomja a felelősség, hogy rendes embert kell faragniuk gyerekükből. Ezért a legtöbb anya és apa számára nemcsak arról szólnak a mindennapok, hogy ott és akkor megfelelően megoldódjanak a problémák, és jól érezze magát a család, hanem szemük előtt lebeg a cél: rendes, dolgos, becsületes, kedves, okos, szép, őszinte, hiper-szuper embert kell faragniuk ebből a babából, kisgyerekből.

Aztán rendre kiderül, hogy faragni nem is olyan könnyű, a gyerek egyáltalán nem úgy reagál, mint ahogy logikus lenne, és bár lehet, hogy végül egész remek ember lesz belőle, de akkor sem feltétlenül a szülők által megtervezetteket követve.

Az American Journal of Medical Genetics Neuropsychiatric Genetics által a napokban közölt tanulmányban arról ír, hogy a kék szemű emberek könnyebben lesznek alkoholfüggők.

Mindezt egy kutatással támasztják alá, amelynek során 1263 embert vizsgáltak meg, akik mind alkohol problémás fehér amerikaiak voltak.

Arvis Sulovari és Da-wet Li a Vermonti Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a világosabb szemszínű emberek könnyebben válnak az alkohol rabjává.