A változás jó, a változás hajtja előre az életet.

 Szívdobogás, gombóc a torokban, szájkiszáradás, „leizzadás”, feszültség, ingerültség – a stressz ismert tünetei.

 

E tudatalatti élettani folyamatot Selye János orvos-kutató ismerte fel az 1930-as években. Kutatásai alapján különbséget tett az úgynevezett jó és rossz, ún. (di)stresszhatások között.

Miért fordul a védelem támadásba?

A jó stressz a szervezet önvédelmét szolgálja, mert erőt ad a fenyegető veszély elhárításához, ám ha gyakran érnek bennünket veszélyesnek vagy kellemetlennek tűnő, feszültséget provokáló hatások – ezeket Selye stresszoroknak nevezte el –, akkor a szervezet védekezőmechanizmusa kimerül, vagyis a rossz stressz legyengítheti a szervezet immunrendszerét.

Mai korkép: beragadva a múltban, félve a jövőtől, vegetálva a jelenben. Sokak számára ez a képlet. Olyan sok könyv és tanfolyam, önfejlesztő kurzus ír és tanít arról, hogy élj a mában, éld a pillanatot, legyél a jelenben! Évekig járunk ezekre, éjjel-nappal olvassuk ezeket a könyveket és hallgatjuk az előadásokat, de mégsem sikerül a pillanatban lenni. Vagy amikor elkapjuk a pillanatot, megtartani nem tudjuk. Sóvárgunk a múlt élménye után, reszketünk a bizonytalan jövőtől.

Mindannyian éltük már át az érzést, amikor szeretünk valakit, valakit - aki annyira fontos nekünk, hogy nincsenek is rá szavak. Az élet mégis mindig úgy terel minket, hogy pont Őt bántjuk meg, pont neki esünk neki, amikor egy mélyebb gödörben csücsül a lelkünk. Öleld meg, mielőtt összeomlana a világ!

Nehéz leírni, mit érez az ember, amikor látja kisétálni a másik felet először csak az ajtón, aztán az életéből és végül a szívéből is. Olyan rohanó tempóban élünk, munka, határidő, edzés - most bevásárolni kell menni, úristen a patika is hátra van még...

Mindenkinek vannak olyan emlékképei gyermekkorából – még ha azt már homály fedi is, és az idő múlásával mindenre egy kicsit más szemszögből tekintünk –, amelyek úgy rögzülnek, mint jó vagy rossz élmény.

Még a legkeményebb lelkületű emberekre is hatással vannak a virágok. Ha nem is teszi szóvá az ember, de magában biztosan morzsolgatja a szavakat, amellyel az illatos, színpompás növényeket illeti.

Hamvas Béla: A babérliget című könyvében arra igyekszik választ adni, hogy milyen belső hatások késztetik arra az embert, hogy a természetes helyéről otthonába vigye a virágokat.

A filmekre jellemző, hogy a szereplők azonnal rájönnek, ha hazudnak nekik, ám a valóságban nagyon profi emberismerőnek kell lennünk ahhoz, hogy akár egy rezdülésből rájöjjünk, hogy valaki át akar-e verni.

A kutatók szerint, ha profi hazugságvizsgálókká szeretnénk válni, akkor elsősorban a testbeszédre kell odafigyelnünk. Amennyiben tudjuk, hogy alapvető helyzetekben hogyan viselkedik, beszél valaki, akkor 20-30 másodperc alatt lebuktathatjuk, ha megpróbál hazudni.

Kicsivel kevesebbet mosolyognak a magyar eladók, mint a megelőző 2 évben, köszönteni viszont az esetek több mint 90 százalékában köszöntik a vevőket - derül ki abból a vevőkiszolgálási felmérésből, melyben 61 ország próbavásárlást végző szolgáltatói vettek részt világszerte, több mint 1,1 millió esetet vizsgálva.

Az üzletekben Magyarországon a vizsgált esetek 91 százalékában köszöntötték a vevőket. A mosoly tekintetében a magyarok 77 százalékot értek el a megelőző évi 81 százalékhoz képest.

 

 

Az egó egyik legerőteljesebb játéka a "nekem van igazam"energia. Több mint 40 éve éltem úgy, hogy az igazság harcosának tartottam magam. Az igazságérzetem mindig átlagon felüli volt. Mindig harcoltam a saját igazamért, és csak akkor nyugodtam meg, ha megnyertem a harcot és kimondattam mindenkivel, hogy igen, nekem van igazam. Ismerős?

A létezésben van egy körforgás igazságügyben is. Szinte mindenki ragaszkodik a saját igazához. Van, aki kevésbé, van, aki erőteljesebben válik az igazság harcosává.