Sokunknak lehetnek hasonló rossz tapasztalatai, esetleg újra és újra ugyanaz a „lemez” kerül elő, vagyis ezek az úgynevezett pszichológiai játszmák bejáratódhatnak. Mégsem értjük, hol futnak rossz vágányra a beszélgetések, hogyan lehet elkerülni a kommunikáció csapdáit.

Először is, tudjuk, és az értelmünkkel felfogjuk, hogy teljes kommunikációnknak csak nagyon kis részét teszik ki a kimondott szavak, és sokkal nagyobb, döntő hányadot képviselnek az úgynevezett nem verbális jelzések, mint például a hanghordozás, az érzelmi színezet, az arckifejezés vagy a hangerő.

A legújabb vizsgálati eredmények szerint ez valójában még jóval azelőtt megtörténik, hogy össze tudnánk szedni a gondolatainkat az adott emberről.

A Melbourne Egyetem tudósai állításuk szerint képesek arra, hogy megmondják, miként vélekedik valaki egy adott dologról, pusztán az agyhullámai segítségével, még azelőtt, hogy az illető képes lenne tudatosan megfogalmazni a gondolatait.

 Az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre fiatalabb korban hízunk el, nemcsak azért, mert ma könnyebb hozzájutni az ételhez, mint valaha, nemcsak azért, mert sokszor a hizlaló koszt gyorsabb és olcsóbb, vagy mert jóval kevesebbet mozgunk, mint régen. Sokban a környezetünk, és az arra reagáló pszichénk tehet róla. A gasztropszichológusok rengeteg érdekes kutatásban bizonyították, hogy a tálalás, a színek, a fények, az ételtől való távolságunk, a társaság, a figyelmünk fókusza, az érzelmi állapotunk és a a korai tapasztalataink egyaránt befolyásolják, hogy mit és mennyit eszünk.

 Amerika társadalma nemcsak hatalmas, de igen mobil is - akik iskola vagy munka miatt máshova költöznek, egyszerűen kidobják könnyen lecserélhető dolgaikat. A University of Kansas egy új tanulmánya szerint mindezen mentalitás az emberi kapcsolatokra ugyanúgy igaz - minderről többet a Personal Relationships szaklapból tudhatunk meg többet.

Országos méretű boldogságszint felmérés indult, amelynek végeredményeként megrajzolják hazánk boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg olyan borúlátó, pesszimista nép vagyunk-e, ahogyan világszerte tartanak minket…

Nagyszabású boldogságkutatás készül a magyarokról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium közösen végez Bagdi Bella és Prof.

 Az agyi aktivitás jelzi az intelligenciát - állapította meg egy svájci kutatás, miután a tudósok közepesen és nagyon intelligens egyetemisták agyát figyelték EEG-készülék segítségével.

Kiderült, hogy a közepesen nehéz feladatoknál különbség mutatkozik a hiperokosak és a "csak" okosak agyi tevékenysége között.

Az közhelyszerű tény, hogy az intelligens embereknek kevésbé kell megerőltetniük az agyukat ugyanazon feladat megoldásához, mint "a butáknak", svájci kutatók viszont ezúttal "az okosak és a még okosabbak" eltérő mértékű agyi aktivitása révén is mérték a különbözőségeket.

Szinte nincs olyan ember, akit ne foglalkoztatna az elmúlás gondolata. Némelyek vallási, mások pedig tudományos alapon keresik a választ a kérdésre: mi történik a lélekkel a halál pillanatában. Tovább él vagy semmivé lesz? A 21 gramm című film szerint a halálunkkor veszítünk testtömegünkből. Ennyi lenne tehát a lélek súlya? Az alábbi összeállításból kiderül, hogy van-e tudományos alapja az elképzelésnek. 

Öt darab ötforintos, egy kolibri vagy egy szelet kinder csoki.

A világunkhoz való pozitív beállítottság a pszichés egészség első feltétele.

Popper Péter

Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és boldog leszel!

Böjte Csaba

Hagyd már abba. Zsákutca.
Ne bujkálj a tegnapba vagy holnapba.
Légy egész, boldog, tevékeny! Ma!

Szepes Mária

Gyakran bármilyen lépés jobb, mint a nem lépés, különösen, ha már hosszú ideje élsz egy boldogtalan helyzetbe ragadva.

Eckhart Tolle

Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs.

Nem is gondolnánk, hogy a nevetés mennyire egészséges. Nevetés hatására egész testünket kellemes érzés járja át, ellazulunk, megnyugszunk, meggyógyulunk. Nevetés közben sokkal több levegőt lélegzünk be, javul a belső szervek oxigénellátása, megtisztul a tüdő, felgyorsul a vérkeringés, rugalmasabbá válnak az érfalak.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem által végzett kutatás a Neuron című lapban jelent meg, és amint azt a kutatást vezető Cendri Hutcherson, a Toronto Egyetem tudósa kifejtette, az új modell segítségével meg lehet magyarázni, mi veszi rá az embert arra, hogy jószívű legyen.