Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke és Prof. Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője sajtótájékoztatón mutatta be a Boldogságtérképet, amihez hasonló kutatás még nem készült Magyarországon.

 

A részletes felmérés rávilágít, hogy hazánk különböző régióiban és városaiban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és az milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal, vagy éppen az iskolázottsággal.

E

zzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

 Amikor új helyen töltjük az éjszakát, gyakran rosszul alszunk. Ilyenkor gyakran nehezebb elaludnunk, de többet is mocorgunk, forgolódunk, riadunk fel az éjjel: valahogy éberebbek vagyunk. De vajon miért? Egy nemrég megjelent kutatásban egy csapat biológus erre kereste a választ.

Azt már egy ideje feltételezik a kutatók, hogy az agyunk egy része képes úgy aludni, hogy a többi éber. Most azonban úgy tűnik, hogy az agyunk egy része képes éber maradni, amíg a többi alszik.

 Könnyen meglehet, hogy aki e sorokat olvassa nem tud szabadulni az érzéstől, hogy ezt a cikket már korábban is olvasta, még ha pontos emlékei nincsenek is róla, hogy ez mikor történt. Ez a jelenség déjá vu, ami annak a jele, hogy az agya ellenőrzi a memóriáját.

 

 Az új-zélandi Canterbury Egyetem kísérleti pszichológia tanszék vezetője dr. Bruce Ellis szerint a magas férfiak az élet minden területén sikeresebbek, mint alacsonyabb társaik. Ezt egyébként számos vizsgálat alátámasztotta.

 

Miért lehet az, hogy a magas emberek sikeresebbek, egészségesebbek és tovább élnek? A magyarázat valahol az evolúció és a pszichológia találkozásánál keresendő.

A magasabb férfit a köztudat hatásosabb védelmezőnek véli, magabiztosabbnak, egészségesebbnek, követhetőnek.

Örök harcban állunk az idővel! Hogy így volt-e korábban is, nagyszüleink, dédszüleink korában, azt kár feszegetni. És hiábavaló is. Ami viszont biztos, a rengeteg teendők között mindig akad olyan, amit a holnapra bízunk. Mint egy mágikus segítőre gondolunk erre a megfoghatatlan létezőre: a jövőre, a holnapra. De hogy miért gondoljuk, hogy az este súlyosan ránk nehezedő feladatot egy röpke alvást követően könnyedén megoldjuk, és a flow-nak átadva magunkat, vidáman skiccelhetünk pipát a jegyzeteinkben, nehéz megérteni. És nem csak nekünk, a kutatóknak is fejtörést okoz a kérdés.

A párkeresésről általában azt gondoljuk, hogy nagyon nehéz feladat, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kiszemeltünk belénk fog szeretni, ahogy arra is számítanunk kell, hogy hiába a sikeres csábítás, az illető nem az a nő vagy férfi, akivel szeretnénk hosszabb távon együtt tölteni az életünket.

Mások szerint a szerelemben nincs semmi bonyolult, hiszen csak kémia, biológia és némi pszichológia tudás kell ahhoz, hogy megkapjuk a kiszemeltünket, tehát könnyen megoldható, ha a tudomány fegyvereit vetjük be a sikerért.

Bika vagyok. Állítólag impulzív, csökönyös, birtokló és imádom a pénzt. Legalábbis a horoszkópom ezt állítja. Arról bezzeg semmit sem mond, hogy mennyire odavagyok a tudományért, és milyen szkeptikus tudok lenni az ezotériával szemben, és mennyire komikusnak tűnik számomra, hogy a születésem bolygóállásaival összefüggne, milyen vagyok. A saját érzelmi viszonyulásomtól függetlenül azonban az asztrológia elképesztően izgalmas dolog. Már időszámításunk előtt nyolcszáz évvel is hittek benne a mezopotámiaiak, ahogy azóta is sokan mások.

Ha hosszú távon túl vagyunk terhelve lelkileg, ha sokat stresszelünk a mindennapokban az nemcsak a hangulatunknak, az életminőségünknek, az általános jóllétünknek rossz, hanem a testi egészségünknek is. A krónikus stresszben ugyanis a szívtől az immunrendszeren át a DNS-ig mindenünk sérülhet. Van azonban egy nagyon egyszerű módja annak, hogy csökkentsük a stressz negatív következményeit. Nem, nem az, hogy magasról teszünk mindenre. 

“Kutatásunkból kiderül, hogy ha segítünk másoknak, azzal magunkon is segítünk.” - állítja dr Emily Ansell, klinikai szakpszichológus, aki kollégáival 77 felnőtt mindennapi életét követte nyomon két héten át.