Miért akkor örülünk legjobban, amikor meglátjuk a pincért a rendelésünkkel? Miért kapunk ösztönösen a fejünkhöz, ha valaki hibázik? Komoly kapcsolatra vágyó, okos nő miért nem szexel az első randin? És miért vagyunk csalódottak, ha egy posztunk nem kap elég lájkot?

„Ezekben a – látszólag nem összefüggő - helyzetekben a viselkedésünkért hormonális működésünk a felelős. Ha megértjük, sokkal eredményesebb lehet - nem csak az üzleti, hanem a személyes – kommunikációnk” - mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a Marketing Szuperkonferencián, melynek az ön- és vevőismeret volt a témája.

A rátalálás öröme

Az ősember amikor talált egy almafát, abban a pillanatban nagyon jó érzés töltötte el, amit a dopamin nevű úgynevezett „boldogsághormon” okozott. Ennek az volt a célja, hogy megjegyezze hol van az almafa, hogy legközelebb is odataláljon.

„Érezte már, hogy megvenni valamit sokkal jobb érzés, mint birtokolni? Vagy, ha ránéz egy kedves ajándékra – amit egyébként soha nem használ – akkor egyébe jut azt érzés amit akkor érzett amikor megkapta? Ez is a dopamin miatt van, aminek a hatása rövid ideig tart, de megszilárdítja a jó élményhez fűződő emlékeket” – magyarázza Wolf Gábor.

A marketingben ezt arra használhatjuk, hogy megerősítjük a rátalálás és a megszerzés örömét például úgy, hogy a reklám fókuszába helyezzük. Vagy megünnepelhetjük a sikeres vásárlást – akár alkoholmentes – pezsgős koccintással, vagy valamilyen apró ajándékkal, emlékfotóval.

Kis lépések, nagy örömök

Ha egy nagy célt kisebb lépésekre bontunk és megünnepeljük a részsikereket, a sok kis siker ugyancsak a dopaminnal segít eljutni az egyik állomástól a másikig. Ezt aknázzák ki a nyelvoktató és fitness applikációk, mikor az egyes szintek teljesítése után jutalmakat adnak. Sőt! Az eredményeinket meg is oszthatjuk a közösségi oldalakon. A sok kicsi sikerélmény a tudomány szerint több boldogsághormont termel, mint ha csak az egyetlen nagy végcélt ünnepeljük meg.

Hasonlóképpen működnek a gyűjtőjátékok is, ahol a gyűjtemény minden új eleme egy újabb dopaminlöket. De az újdonság is dopamint termel. Ezért olyan fontos, hogy rendszeresen piacra dobjunk új termékeket, vagy akár régieket megújítsuk.

Wolf Gábor szerint azonban nem csak a marketingben lehet hasznunkra a hormonok és viselkedésünk összefüggéseinek megértése, hanem például az önképzésben is.

Ha veszünk egy szakkönyvet, azonnal kezdjük el olvasni – lehetőleg még a boltban - mert amint elmúlik a vásárlás miatti dopaminlöket hatása, alábbhagy a lelkesedés. Emiatt is marad sok könyv kiolvasatlanul a könyvespolcokon megvásárlása után. Ha pedig egy üzleti konferencián hallunk egy jó ötletet, igyekezzünk haladéktalanul, de legkésőbb másnap használni, mert különben a jegyzeteink temetőjében végzi.

Természetesen a dopamin csak az egyik a négy „boldogsághormon” és egy „stresszhormon” közül, aminek működését megértve jobb lehet a marketingünk.

„Minél jobban ismerjük önmagunkat, minél jobban ismerjük a vevőinket, annál tudatosabban, annál jobban tudunk kommunikálni, jobb reklámokat, jobb kampányokat tudunk írni. Ez behozhatatlan versenyelőnyt jelenthet” – vélekedik Wolf Gábor.

Forrás:http://profit7.hu