Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre fiatalabb korban hízunk el, nemcsak azért, mert ma könnyebb hozzájutni az ételhez, mint valaha, nemcsak azért, mert sokszor a hizlaló koszt gyorsabb és olcsóbb, vagy mert jóval kevesebbet mozgunk, mint régen. Sokban a környezetünk, és az arra reagáló pszichénk tehet róla. A gasztropszichológusok rengeteg érdekes kutatásban bizonyították, hogy a tálalás, a színek, a fények, az ételtől való távolságunk, a társaság, a figyelmünk fókusza, az érzelmi állapotunk és a a korai tapasztalataink egyaránt befolyásolják, hogy mit és mennyit eszünk. Most pedig egy új kutatásból úgy tűnik, hogy az elhízásban a memóriánknak is szerepe lehet.
A The Quarterly Journal of Experimental Psychology-ban megjelent vizsgálatban a kutatók 50 olyan fiatal felnőtt memóriáját tesztelték, akiket BMI-jük alapján a normál, túlsúlyos vagy elhízott kategóriába soroltak. Az eredmények szerint minél magasabb volt egy résztvevő BMI-je, annál rosszabbul működött az epizodikus emlékezete, vagyis a memóriának az a része, ami a múltbéli történéseket, tapasztalatokat tárolja.
“Nem azt állítjuk, hogy a túlsúlyos emberek feltétlenül feledékenyebbek az átlagnál” – mondja dr. Lucy Cheke, a kutatás vezetője – “csak arról van szó, hogy ha a kutatás eredményei a mindennapi életre is általánosíthatók, akkor a túlsúlyos emberek kevésbé képesek elevenen előhívni a múltbéli események emlékét, így például az utolsó étkezésükét.” Ez azonban dr. Cheke szerint hatással lehet az elhízás folyamatára is. Az ugyanis, hogy mennyire elevenen él bennünk mondjuk az aznapi ebédünk emléke, befolyásolja, hogy a nap későbbi szakaszában mennyire érezzük éhesnek magunkat, és mennyire valószínű, hogy nekiállunk nassolni. Elképzelhető tehát, hogy annak, aki túlsúllyal küzd, nehezebb nyomon követnie, hogy mikor, mit és mennyit evett, miközben korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy az étkezésre való odafigyelés, a tudatos evés az egyik leghatékonyabb módszer az elhízás elkerülésére.
A vizsgálatot ugyan elég kevés emberrel végezték, ráadásul a korábbi emlékezet-elhízás kapcsolatot vizsgáló kutatások is vegyes eredményeket hoztak, de ha az itt feltárt eredmények megerősítést nyernek, az a túlsúlyos és elhízott emberek kezelésében is új dimenziókat nyithat.
Forrás:http://divany.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Séta közben veszélyes lehet a mobiltelefonálás
Mit is akartam?- avagy a felejtésről
Az agy vitaminja
A múltat végképp eltörölni