Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt.

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún. poszttraumatikus stressz szindróma.

A pánikbetegség lényege az egyénre időről időre hirtelen rátörő intenzív félelem, a pánikroham. Ez az érzés olyan elemi erejű, hogy az érintett eleinte nem is tudja, mi történik vele. Sokan azt hiszik, valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk (pl. szívinfarktust kaptak), mások azzal a hellyel illetve azokkal a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot, ahol az jelentkezett.

A pánikroham valóban mutathat valamennyi kapcsolatot helyekkel és szituációkkal, de egyébként bárhol és bármikor kialakulhat: egyedüllét során, társaságban, otthon, nyilvános helyen, sőt akár álmából is felébresztheti a pánikbeteget. Nőnél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfinál.

Bár a pánikrohamokat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Számos kezelési mód létezik, melyek két fő csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia, amelyek kombinálhatók egymással.

Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség?

A pánikbetegség okai, diagnózisa

A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikrohamok hátterében: örökletesség, stressz és bizonyos kábítószerek mind szerepet játszhatnak. A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha Önnek van olyan közeli rokona, aki pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegség fordul elő gyakrabban. Előfordulhat, hogy valamilyen más betegség áll tünetek hátterében. Keresse fel orvosát, hogy eldöntsék, mi okozza a tüneteket! Kezelőorvosa valószínűleg érdeklődni fog, hogy milyen gyakran és milyen környezetben alakulnak ki a tünetei, illetve milyen jellegűek ezek. Ezután teljes körű fizikális vizsgálatot fog elvégezni, hogy megállapítsa, nincs-e más betegség a tünetek háttérben (pl. szívbetegség, pajzsmirigy-túlműködés). Ha nincs a tünetekért felelős más egészségügyi problémája, akkor orvosa felállíthatja a pánikbetegség diagnózisát a tünetek jellege és gyakorisága alapján.

A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. Sokféle formában jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Az alábbi tünetek jellemzőek:

• intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet;
• menekülési késztetés;
• kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
• légszomj (a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad);
• a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből;
• szapora szívverés;
• kipirulás;
• izzadás;
• reszketés, hidegrázás;
• szédülés;
• émelygés;
• hőhullámok;
• görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
• fejfájás;
• gyengeség;
• gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.

A pánikbetegség könnyen összetéveszthető néhány teljesen más eredetű betegséggel, például kezdődő szívinfarktussal, egyes hormonális betegségekkel, amelyekben hirtelen nagy mennyiségű hormon jut a vérbe, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket.

Azok a betegek, akiknek pánikrohamai vannak, gyakran más pszichés betegségekben is érintettek, mint például a depresszió, az egyes helyektől (pl. nagy, nyílt tér, bevásárlóközpont) való irtózás (agórafóbia), az idegen vagy túl nagy társaságtól való félelem (szociális fóbia).

Mikor forduljunk orvoshoz?

Önnek lehet, hogy pánikbetegsége van, ha egynél több pánikrohamot élt át. Jellemző az is, ha egy pánikrohan után hetekig azon aggódik, hogy újabb pánikroham tör Önre. A pánikbeteg gyakran új szokásokat vesz fel, pl. elkerül olyan helyeket, ahol korábban pánikrohama volt, ez súlyosabb esetben agórafóbiává fejlődik. Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer- illetve kábítószer-függőség alakulhat ki, továbbá gyakoribb az öngyilkossági kísérlet is. Mivel a pánikbetegség nagymértékben rontja az életminőséget és veszélyeztetheti a beteg életkilátásait, feltétlenül forduljon orvoshoz, ha észleli a fenti tüneteket (néhány kimaradhat).

(WEBBeteg)