Komoly szak -és közéleti irodalma van már a hiperaktív gyerekek "kezelésének", de mi újság a felnőttek világában?

Társadalmunkban, ahol minden arra ösztönöz, hovatovább kényszerít bennünket arra, hogy állandóan tegyünk (és vegyünk...), talán fel sem tűnnek, akár magunkon, akár a másikon a hiperaktivitás tünetei. Pedig jelen van! A viselkedéi zavarok közé sorolt "rendellenesség" tulajdonképpen, bizonyos szempontból asszertív viselkedésforma, válasz a nagyvilág elvárásaira - de tulajdonképpen ki is támasztja velünk szemben az elvárásokat?

A mobilkommunikáció eszközei  jó egy évtizede fenekestül felforgatták az életünket. Megváltozott az időhöz és térhez való viszonyunk, és már nem elég egyszerre egy dologra koncentrálni, ha lépést akarunk tartani az árral. A felnőttkori hiperaktivitás, mint egészségre és szociális életre káros viselkedési zavar kezdetben a munkával kapcsolatos teendőkre korlátozódott, azonban mint minden, ez is rátelepedett a magánéletünkre is. Hiszen rohanunk, sosem tudjuk elvégezni a feladatainkat, minden arra ösztökél, hogy egyszerre minimum több száz vasat tartsunk a tűzben.

Első pillantásra a hiperaktivitás tünetei megegyeznek a kiváló munkaerő jellemvonásaival. Ugyanakkor vannak bizonyos könnyen felismerhető jelei annak, amikor ez a zavar már átlépi a szakmai kvalitások és a viselkedési rendellenességek határmezsgyéjét.

Egyfajta kényszeres viselkedés jellemző a tünethordozóra: állandó késztetést érez arra, hogy tegyen valamit, máskülönben azt érzi, csak az idejét pazarolja. Nagyon könnyen felismerni arról, hogy egyfolytában a beszélgetőpartnere szavába vág, mert nincs ideje végighallgatni azt, amit őszerinte egy mondatból si megért. Állandóan nyugtalan, nehezen koncentrál, sőt, gyakorlatilag képtelen egyetlen dologra koncentrálni. Folyamatos rohanásban van: ő az, aki mindig türelmetlenül toporog, ha sorban kell állni, ő az, aki elsőként rohan fel a járműre, még akkor is, ha eszébe sincs leülni. Gyorsan és hangosan beszél, a mozgása kapkodó, feszült, szinte vibrál körülötte a levegő. Otthon azonnal a tévé, vagy az internet elé kavarodik, és gyors ütemben csattogtatja a távkapcsolót, vagy egyszerre 5 ablakban böngészik, cseveg és levelet ír. És nem alszik - mert álmatlanság gyötri.