zzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

 Minél előbb megszabadulsz a haragtól, annál jobb, úgysem haragudhatsz örökké! De hogyan csináld?

Ülj le
Hidd el, ez az egyszerű mozgás azt az üzenetet küldi az agynak, hogy nyugodt vagy. Ha nagyon-nagyon ideges vagy, akár le is fekhetsz, ez a pozíció a biztonság jele.

Mondd el a testednek, hogy pihensz
Nyom a mellkasod és szorít a torkod? Ezt az adrenalin váltja ki. Ha mély levegőket veszel, és tudatosítod magadban, hogy szeretnél lenyugodni, a tested is reagál majd rá.

Ha egy kávézóba belépünk, és egy mosolygós barista udvarias köszönéssel fogad, felveszi a rendelésünket, a mi arcunkon is akaratlanul megjelenik egy mosoly. Akár még az arcunkra is ragadhat, és másokat is mosolygásra késztethetünk. Például egy másik vendéget, aki viszonozza is a gesztusunkat.

 Senkinek ne legyen illúziója, a bartender attól a pillanattól figyel minket, hogy belépünk az ajtón. Nagyjából meg is tudja mondani, mire számíthat tőlünk, hiszen nap, mint nap ezt csinálja: megpróbálja a rendelkezésre álló legkevesebb információ alapján megismerni és kiszolgálni a vendéget. Az előzetes felmérés konzekvenciái általában igazolást is nyernek abban a pillanatban, amikor leadjuk a rendelésünket. Lássuk, milyennek lát a bartender annak függvényében, hogy mit és miként rendelünk!

 Pszichológiai ténymegállapításon alapszik az a sajnálatos, vagy kevésbé sajnálatos dolog, hogy a nők jobban hazudnak. Minek köszönhető ez?

„A hazug ember hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.” Tartja ezt a bölcs mondás. Nos, ez nem mindig bizonyul igaznak, főleg ha körmönfont füllentő mesterrel áll szemben az embert.

Hogy miért hazudnak jobban a nők? Ez nagyon egyszerű, szimplán azért, mert könnyebben, felismerik és érzékelik az érzelmeket, ennél fogva könnyű megfelelő hazugsággal manipulálni másokat.

 Pszichogén fájdalomról akkor beszélhetünk, ha a panaszok mögött semmiféle szervi ok nem húzódik, azokat valamilyen lelki eredetre kell visszavezetni. A testi tünetek mögött húzódó pszichés okok kutatása még viszonylag gyerekcipőben jár, sokáig ugyanis csak néhány alapvető tünetet - például fejfájást, hasfájást, székelési gondokat vagy a fokozott izzadást - társítottak hozzá. Egyre több betegségről derül ugyanakkor ki, hogy kialakulását lelki tényezők is erősen befolyásolták.

 Hazánkban mintegy ötezer alkalommal tárcsázzák évente öngyilkossági szándék miatt az ingyenes lelki elsősegély-szolgálat számát. Ugyanakkor a segítők sem tudnak mindenkit megmenteni.

Bár már csökkenőben van, de összességében még mindig nagyon magas az öngyilkosságok száma Magyarországon - hangsúlyozta Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában.Tavaly közel kétezer ember vetett véget az életének, ami azt jelenti, százezer emberre 19 öngyilkosság jut.

 Szexin öltözni a munkahelyen inkább hátrány, mint előny, és a férfiak először a ruhát nézik meg a nőkön - érdekességeket gyűjtöttünk össze a divattal kapcsolatos pszichológiai kutatásokból.

Karen Pine Mind What You Wear (Nem mindegy, mit viselsz) című könyvében a divat pszichológiai hátterét tárja fel. Bár sokszor evidensek a kutatási eredmények, tudatosan öltözködni számos előnyhöz juttathat a munkában és magánéletben is. Íme 15 tanulság, amit a könyv összegyűjtött:

1.

Biztonsági zóna: Próbáljunk meg találni egyetlen dolgot, ami állandó marad a nyár-ősz átmenetben, és figyeljünk erre! Ez lehet egy nagyon egyszerű dolog is, például: „Mindig reggelente zuhanyzom” vagy „Mindig veszek 5 mély lélegzetet, ha észreveszem, hogy ideges vagyok”. Meghatározhatunk tényleg állandó helyzeteket is, például: „Nő vagyok.

 A magyar nők 79%-a egyetértett azzal az állítással, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb egyéb tényezőnél jobban képes hátráltatni a munkámban”. A megkérdezettek 89%-a egyetértett azzal az állítással is, hogy „a saját belső kritikusom a legtöbb más tényezőnél erőteljesebben képes hátráltatni a magánéletemben”. A „belső kritikus”, azaz a belső hangunk, vagy szemléletmódunk, ami önbizalomhiányt okozhat, elbátortalaníthat, és elveheti kedvünket terveink megvalósításától.