A legújabb pszichológiai kutatások szerint a XXI. század embere lassan képtelen a teljes ellazulásra, mert a digitális kütyük miatt állandó készültségben áll.

A mobiltelefon megjelenésével jelentősen csökkent a magunkra fordított minőségi időnk. Azzal, hogy a nap minden percében elérhetőek vagyunk, és a legképtelenebb helyeken szólal meg a telefonunk, a jóleső, egészséges magánytól fosztódtunk meg. Az egyedüllétre időről-időre szükségünk van, hogy rendezzük a gondolatainkat, amikor senki mással, csak magunkkal kommunikálunk.

 Nem is gondolnánk, hogy az áruházak hányféle eszközt vetnek be, hogy pénzköltésre vegyenek rá minket. Mindez egyszerű pszichológia!

Vajon miért szeretünk vásárolni, és miért veszünk mindig kétszer annyit, mint elterveztük? Az egyes üzletek bizony nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a vásárlás pszichológiájára, a boltok zenéjétől a polcok elrendezésén keresztül egészen a termékek színéig. Íme, néhány tudományosan is megalapozott módszer, melyeknek komoly hatásuk van a tudatalattinkra és egyben a pénztárcánkra!

A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.

Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.

 Ha hallod, hogy csörög a telefonod, átlagosan mennyi idő telik el, amíg felveszed? Ha elromlik a tévéd, mosógéped, mikród, hány órát vársz, míg felhívod a szerelőt? És ha a tested jelez?

Legtöbbünk azonnal cselekszik, ha bármilyen elektromos kütyüje csörög, sípol, rezeg, de ha érzi, hogy szomjas, még vár fél órát, és ha már korog a hasa, akkor is elintéz még valamit.
Miért nem figyelünk úgy magunkra, mint az eszközeinkre? Főleg, hogy míg utóbbit lecserélhetjük, előbbiből egyet kapunk egy életre.

 Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

A kormányzó meridián kéztartása

 Nekem fogfájás, nyakmerevség és influenza ellen bevált. Próbáljátok ki, érdemes!

"A meridián eredő- és végpontja: medence- felső íny közepe

Frekvenciája: 104 Hz

Szervei: máj, lép, vékonybél, vese, gyomor, epehólyag, vastagbél, háti gerincoszlop, tüdő.

Az átváltoztatós műsorok népszerűsége töretlen, hiszen szeretünk csodás átalakulások szemtanúi lenni. Az új stílussal teremtett összhatás azonban csak akkor lesz az igazi, ha hűen tükrözi a belső világunkat. Ebben támogathat minket a stíluscoaching.

A magabiztos fellépés hatalom, csak tudnunk kell, hogyan használjuk ki pozitív adottságainkat. Persze hiába öltjük fel a legdrágább ruhát, ha az nem illik hozzánk, és mást sugárzunk kifelé.

Tiszteletem neked, aki olvasol!

A nevem Kenyeres Dániel és debreceni Ifjúságsegítő vagyok. Úgy gondoltam hasznára válok az embereknek és indítok egy blogot. Ez a blog főleg az ifjúságnak szól, de bárki igénybe veheti, aki csak akarja a szolgáltatásait. Az egészet teljességében ingyen csinálom, nem áll szándékomban ebből megélni, mondhatni hobbi szinten és azon még is túl mutatóan állok hozzá. Élet célom mások megsegítése ahogy csak tudom, tudásom legjavával.

Ha úgy érezzük, túl sokat dolgozunk, és egyre kevésbé tudjuk megteremteni az egyensúlyt munkánk és magánéletünk között, valószínűleg nem vagyunk egyedül. Van megoldás!

A túlhajszoltság mellett nehéz megteremteni a munka-magánélet egyensúlyát. Zsonglőrködni a munka megfelelő ellátása és az életünk más területei között nem egyszerű dolog. Ráadásul nagyon sokan attól tartanak, hogy a leépítések őket is érinthetik - ezért még több plusz órát töltenek munkahelyükön, egyre több időt vesz el életükből a munka - magyarázza Robert Brooks pszichológus.