Nem is gondolnánk, hogy az áruházak hányféle eszközt vetnek be, hogy pénzköltésre vegyenek rá minket. Mindez egyszerű pszichológia!

Vajon miért szeretünk vásárolni, és miért veszünk mindig kétszer annyit, mint elterveztük? Az egyes üzletek bizony nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a vásárlás pszichológiájára, a boltok zenéjétől a polcok elrendezésén keresztül egészen a termékek színéig. Íme, néhány tudományosan is megalapozott módszer, melyeknek komoly hatásuk van a tudatalattinkra és egyben a pénztárcánkra!

Játék az érzékekkel

Az üzletek mindig is erős befolyás alatt tartották az érzékeket. A finom, frissen sült kenyér illatára a gyanútlan vásárlót azonnal éhségérzet fogja el. Kutatások szerint a friss kenyér illata aktiválja leginkább a nyálmirigyeket, éppen ezért a pékárut előszeretettel helyezik közel a bejárati ajtóhoz. De nem csupán a szupermarketek élnek ezzel a trükkel.

A gyermekruhaboltokban például gyakran alkalmaznak babahintőport, az illatát ugyanis tanulmányok szerint a gyermekkorral kapcsoljuk össze, ami ellazítja a vásárlót, és nyugalommal tölti el, így többet is vásárol.
De nem csupán az illatok ösztönöznek pénzköltésre, az egyes színeknek és hangoknak is megvan a maguk szerepe. A zene célja egyértelműen az, hogy minél inkább ellazuljunk, ezért hallhatunk gyakran lassabb számokat az élelmiszerüzletekben, kutatások igazolják ugyanis, hogy ilyenkor az emberek is lassítanak, és többet időznek egy-egy polc előtt. Érdekes megfigyelés, hogy a klasszikus zene például a drágább termékek vásárlásának ösztönzésére alkalmas, míg a francia számok hatására valamiért ellenállhatatlan késztetést érzünk, hogy francia borokkal kényeztessük magunkat.

A színek úgyszintén a legősiebb ösztöneikre hatnak, a meleg színek vonzzák be az embereket a boltba, míg a hideg színek szemlélődésre ösztönöznek, növelik az eladásokat. A pirosat mindenki az akciókkal köti össze, az üzletek gyakran ezért ragasztanak piros matricát olyan árukhoz is, amelyek nincsenek leértékelve, mert ilyenkor automatikusan kedvezményre asszociálunk.

Elrendezés

Ugyanilyen fontossága van a termékek elhelyezésének. Az alapvető, napi rendszeresség szempontjából lényeges árukat, mint a tej vagy a kenyér, általában az áruház lehető legtávolabbi végében rejtik el, hogy hosszabb maradásra bírják a vásárlókat. Így végig kell menniük a sorokon, így fennáll a lehetősége, hogy valamilyen más, amúgy felesleges áru is a bevásárlókosárba kerül. Érdekes, hogy a nagyáruházak a vásárlókat jobbról balra irányítják az autós közlekedésnek megfelelően: a legnépszerűbb, legvonzóbb árukat jobbra helyezik el.

Persze a gyümölcs-zöldség szekció sem véletlenül kerül a bejárat közelébe. Habár a vásárló szempontjából ez abszolút előnytelen, hiszen az előre bepakolt gyümölcsöt könnyen összetörheti a nehezebb árukkal, a friss zöldségek látványa pozitív érzéseket kelt, emellett pedig kutatások bizonyították, hogy ha veszünk valami egészségeset az üzlet elején, később hajlamosabbak vagyunk többet költeni egészségtelen ételekre.  
Azokat a termékeket, amelyeket az üzlet a leginkább el akar adni, szemmagasságba helyezi, ezek a drágább, márkásabb tételek. Az olcsó tételek alulra kerülnek, a legnépszerűbbek pedig a sor végére, így végig kell érte mennünk az egész folyosón. A gyerekeknek szóló cukros gabona- és más elemek persze az alsó polcokra kerültek, hogy a csemeték észrevegyék, és rávegyék szüleiket a vásárlásra.

Vásárlásösztönző trükkök

Ez az a terület, ahol a méret igenis számít. A zsúfolt boltokban az emberek kevesebb időt töltenek, kevésbé szeretnek vásárolni, mert közben idegesek. Felmérések szerint az ázsiaiak sokkal toleránsabbak e tekintetben, míg a britek egyáltalán nem tűrik a tömeget. A bevásárlókocsi mérete is fontos. Ezt az eszközt 1938-ban találták fel, célja pedig az volt, hogy az ügyfél még nagyobb mennyiséget tudjon elszállítani.

És hogy melyik a legjövedelmezőbb részük az üzleteknek? Természetesen a pénztársor. Ez az a hely, ahol néhány perc sorban állás után a legtöbben nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és biztosan leemelnek egy-egy csokit, cukorkát vagy magazint.

Forrás:http://www.otvenentul.hu/szabadido/85311