Ha hallod, hogy csörög a telefonod, átlagosan mennyi idő telik el, amíg felveszed? Ha elromlik a tévéd, mosógéped, mikród, hány órát vársz, míg felhívod a szerelőt? És ha a tested jelez?

Legtöbbünk azonnal cselekszik, ha bármilyen elektromos kütyüje csörög, sípol, rezeg, de ha érzi, hogy szomjas, még vár fél órát, és ha már korog a hasa, akkor is elintéz még valamit.
Miért nem figyelünk úgy magunkra, mint az eszközeinkre? Főleg, hogy míg utóbbit lecserélhetjük, előbbiből egyet kapunk egy életre.

A hetvenes évekig a betegségek kialakulását csakis biológiai okokra vezették vissza. Azaz a testben van a hiba, azt kell megszerelni, és aztán ismét minden működik. Később rájöttek, hogy a biológián túl a pszichológiai és a társas tényezők is befolyásolják a hogylétünket. Sokaknak ez ma már teljesen természetes hozzáállás, mások viszont ódzkodnak az elképzeléstől. Nem értik, hogy lehet baja a testnek attól, hogy rossz az illető hangulata, munkája, kapcsolata.

Ma már viszont egyértelmű az összefüggés. Azonban ne úgy képzeld, hogy egy testi tünetnek pontosan meghatározott lelki háttere van. Sajnos kaphatóak olyan könyvek, melyekből kikereshető, hogy mit jelent, ha például mandulagyulladásod van. Csakhogy ez nem így működik! Nem mindenkinek azért gyullad be a mandulája, mert nem tud valamit lenyelni (ezt találtam első magyarázatként az interneten). Lehet, hogy valakinél ez pont igaz, de mindez nem törvényszerű. Ha az lenne, nagyon könnyű lenne a gyógyítás. Ezeknek az írásoknak más veszélyük is van. Sajnos olyan komoly betegségekre is konkrét magyarázatot adnak, mint például a rák. Ilyen esetben pedig nincs idő és energia tévutakat járni, önvádaskodásba kezdeni, és mindezek által még súlyosbítani a helyzetet. A probléma feltárását bízzuk szakemberre!

A pszichológia egyik ága az egészségpszichológia. Specialitása a testi és a lelki egészség védelme, illetve az egészség visszaállítása. Hogy mi ebben az érdekes? A szemlélet. Ugyanis a központban nem a betegség áll, hanem az egészség. Ez pedig nagy különbség. Mindez jelenti azt is, hogy már a megelőzésben hatékony, növelhető például az ellenállóképesség. Ez szükséges lehet akár egy stresszes munkahely esetében. Ha az ember érzi a nyomást, az egészségpszichológus segítségével különböző módszereket tanulhat meg, amelyeket alkalmazva megküzdhet a nehézségekkel. Mindezt egyénre szabottan, ahogy neki a leghatékonyabb és legkönnyebb.

Ha viszont már kialakult egy krónikus betegség, azzal meg kell tanulni együtt élni, kordában tartani. Erre pedig nem feltétlenül elég bekapkodni reggelente pár bogyót. Illetve ne felejtsük el, hogy a betegség nem csak az adott személyt érinti, hanem családját, környezetét is. Így jó, ha ők is tisztában vannak azzal, miként segíthetik a másik életét, hogy fogadják el a megváltozott helyzetet, mit kell komolyan venni, és mi az, ami inkább csak hiszti. De mindenki volt már beteg, így tudjuk, nem mindegy, hogy bánnak velünk ilyenkor, hisz sokkal érzékenyebbek vagyunk.
 
Az egészségpszichológia próbál hangsúlyt fektetni az orvos-beteg kapcsolatra is. Fontos lenne, hogy mivel első körben az emberek háziorvoshoz mennek, így ők is tisztában legyenek a pszichés működéssel annyira, hogy lássák, kit érdemes továbbküldeni pszichológus szakemberhez. Szerencsére egyre többen figyelnek erre is, de sajnos sokan vannak, akik mindezt orvosként nevetségesnek tartják, még a tudományos bizonyítékok ellenére is.

Ha tehát bármilyen súlyos betegségünk van, vagy ha más beteg a környezetünkben, fontos, hogy ne csak a testi, de a lelki dolgokra is figyeljünk. Ne csak a tünetek okát próbáljuk megfejteni, hanem tarstuk tiszteletben az ilyenkor fellépő érzékenységet, törődésigényt is.

Forrás:http://www.glamouronline.hu/benke-vali/tested-jelzesei-lelked-uzenetei-11108