A hipnozitálás és a hipnózis a pszichológia egyik legérdekesebb, egyben legvitatottabb területe.

 

A hipnózis a módosult tudatállapotok kategóriájába tartozó jelenség, mely egykor az okkultizmus körébe tartozott, napjainkban azonban szigorú tudományos vizsgálódás és gyakorlat tárgya lett.

Ám a pszichológia számos más területéhez hasonlóan a hipnózis is számtalan bizonytalanságot rejt, bár egyre több tényt sikerül feltárni a módszerrel kapcsolatban.

 Új-zélandi kutatók szerint sikerült megtalálni azt a gént, amely felelős lehet a depresszió kialakulásáért. A vizsgálatok bebizonyították, hogy egyeseknek kétszer akkora esélyük van rá, hogy egy nagyobb trauma esetén depresszióba essenek. A felfedezés révén lehetőség nyílik rá, hogy az eddigieknél hatékonyabb gyógymódokat dolgozzanak ki a betegség kezelésére.

 

A generalizált szorongás az egyik legügyesebben rejtőzködő betegség: nem könnyű felismerni az állandóan aggodalmaskodó ember viselkedése mögött a generalizált szorongásos szindrómát, vagy azt, hogy a "szégyenlős" kisgyereknek valójában szociális fóbiája van.

 

A szívinfarktusra emlékeztető pánikroham esetén sem arra gondolnak a betegek, hogy ez egy szorongásos jelenség, csak arra, hogy ez pánik.

Minden normális ember feszültsége, félelmet vagy szorongást él át veszély-, illetve stresszhelyzetekben.

A szorongás akkor válik betegséggé, amikor látszólag teljesen hétköznapi helyzetben is gúzsba köti az embert.

A szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó pánikbetegség és a generalizált szorongás többnyire fő tünete maga a szorongás, azonban előfordulhat olyankor is, amikor más, maladaptív viselkedéseket, kényszeres-rögeszmés gondolatokat vagy cselekvéseket, fóbiákat próbálja háttérbe szorítani.

Lehet, hogy már Önnek is volt pánikrohama, csak nem tud róla. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy szívinfarktust kaptak és mentőt hívnak. Mások inkább megpróbálják elfelejteni a történteket és ezért nem jönnek rá, hogy valójában pánikrohamuk volt.

A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános (generalizált) szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő ún. poszttraumatikus stressz szindróma.

MOZGÁS - ÉS TÁNCTERÁPIÁS CSOPORT INDULT - MÉG LEHET CSATLAKOZNI Ez egy olyan önismereti módszer, ahol teret adunk olyan élményeknek, érzéseknek, amikhez szavakkal sokszor nehéz közelebb kerülni, kifejezni, átélni, akár elengedni, újraírni. Ehhez segítségül hívjuk a saját illetve a másik (testi-lelki) jelenlétét, mozdulatait, érintését, a teret, a zenét, a csendet. Várunk csoportunkba: - ha szeretnéd önmagadat és testedet elfogadni és örömmel megélni, - ha szeretnél kapcsolataidban felszabadultan és őszintén létezni, legbenső mozgatórugóit jobban megismerni, - ha bizonyos érzéseidet könnyebben meg tudnád élni és ki tudnád fejezni egy-egy érintésen, mozdulaton keresztül, - ha szeretnél új utakat találni, közel kerülni mélyen őrzött-rejtett érzéseidhez, - ha segítséget keresel abban, hogy a mindennapi feszültségeket, stresszt, illetve más érzelmi problémákat (szorongás, félelmek, agresszió, szomorúság, fájdalom stb.) hatékonyabban tudd kezelni, feloldani.

A korai sötét, a hideg, és a Halottak napja aktuálissá teszi életünkben a gyász témáját. Ez a három így, együtt sok lehet, és felszínre kerülhetnek az el nem gyászolt veszteségek és fájdalmak is.

Napjaink társadalma alapvetően nem díjazza a gyászolás természetes folyamatát. Bármi történt is, másnap az ember legyen kedves, mosolygós, pozitív, tettrekész és természetesen nagyon produktív.

Pedig a dolog korántsem ilyen egyszerű, sőt, nem is szabad ilyen egyszerűen elintézni, hiszen az el nem gyászolot veszteségek megmérgezhetik életünket.

Alapvetően a korai kapcsolati élményekről, az első néhány életév tapasztalatairól van szó.

Ha ebben az életkorban megfelelő érzelmi munícióval látnak el minket, vagyis azt látjuk, hogy a minket körülvevő felnőtteknek, a szülleinknek örömük telik bennünk és egymásban, akkor ilyen belső világot és énképet építünk fel magunkban.

Később ezáltal mi magunk is képesek leszünk örülni saját személyünknek és a másiknak egyaránt.

Így tanulunk meg és szeretünk meg saját társaságunkban lenni, és hosszútávon is stabilan jó véleménnyel lenni magunkról - és másokról.

 

A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológiai önképző köre, a Kapszli idén is megrendezi a Lélekképző elnevezésű programsorozatát, mely lehetőséget biztosít pszichológushallgatók, pályakezdő pszichológusok és mindazok számára, akik a segítő szakma iránt érdeklődnek, hogy megismerkedjenek a hazai akkreditált képzőhelyekkel.

 

A rendezvényre ellátogatók megtudhatják, melyek a szakma legfőbb ágazatai, milyen alkalmassági követelményei vannak a pszichológus képsítésnek, milyen típusú saját élményű gyakorlat és hány önismereti óra szükséges egy módszer elsajátításához, mennyibe kerülnek ezek a foglalkozások, milyen lehetőségek várnak külföldön a végzett hallgatókra, vagyis miért pont ezt, és hogyan tovább...

 

Szeretném a segítségét kérni. Megismerkedtem egy magyar professzorral, aki 40 éve a rákkutatás területén dolgozik. Feltalált egy szert, ami hatásos a daganatterápiában, és akár utolsó stádiumban és áttétek esetén is lehet remény.

 

Igyekszem minél több emberhez eljutni, de egyenként nagyon lassú ez a folyamat. Ezért arra kérném, ha van olyan ismerőse, aki

 

1. daganatos megbetegedésben szenved
2. orvos, vagy természetgyógyász

 

küldje el neki az üzenetemet, hogy eljusson hozzá is a hír...