Pszichológiai teszt – Mit gondolsz, melyik kisember vagy a 20 közül erről az ábráról?

Ezt a tesztet a híres Pip Wilson brit pszichológus dolgozta ki. Wilson főként viselkedési zavarokkal küzdő betegekkel foglalkozott, de tanulmányozta az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségeit és a tapasztalaton alapuló ismeretek elmélyítését is. A tesztet azért fejlesztette ki, hogy a diákok tanulási nehézségeit vizsgálhassa, később azonban kiderült, hogy a felnőttek esetében is kiválóan alkalmazható.

 Lehet, hogy a testbeszéded többet árul el rólad, mint szeretnéd.

1. „Aha, felismertelek.” (Vagy nem.)

A villámgyorsan felfelé vándorló, majd vissza is süllyedő szemöldök a felismerés egyetemes jele. Tudatosan is használható, mégpedig köszönés mellé, de általában önkéntelenül történik. Ennek csak annyi a hátránya, hogy elmaradás esetén a másik fél érezni fogja: ő maga vagy az általa említett dolog mégsem ismerős a számodra.

2. „Vonzónak akarok tűnni.”

Kutatások bizonyítják, hogy az egyébként is vonzó nők még csábítóbbak, amikor nagyobb a pupillájuk.

Díszítést alkalmazol benne?

Ha aláhúzol, azzal a fontosságot jelzed.

Ha a nagybetűket kacskaringós vonalakkal látod el, önbizalommal teli vagy, s fel akarod hívni magadra a figyelmet.

Ha a családi neved díszíted jobban, a családhoz kötődsz erősebben, de ha a keresztneved, az individualizmusra utal.

Olvashatatlan? Ha emellett különleges is, kreativitásunkra is utal.

Állítólag már az orr formájából megállapítható, hogy kinek milyen a személyisége. Persze Freud biztos nem ilyesmire alapozta munkásságát, de azért érdemes átböngészni, mert egy-egy tényleg beletalál.

Íme, egyes orrtípusok és a hozzájuk tartozó főbb jellemvonások:

Nagy orr: Minél nagyobb az orr annál nagyobb az önérvényesítő képesség.

 Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

 "Olyan önző ez a gyerek, csak saját magára tud gondolni" – panaszolja sok szülő. Néhány szülő már egészen kicsi 1 év körüli babától is elvárja, hogy másokra is gondoljon, mások pedig még a 2-3 kisgyereknek is elnézik, ha átgázol a társain, mondván még kicsi és a kisgyerekek önzőek.

Hogyan tanítsunk a gyermekünknek empátiát és mások megértését?

Egy kutatásban, amit dr. Alison Gopnik​ végzett el, 15 és 18 hónapos kisgyerekeknek mutattak kétféle ennivalót.

Tudjuk, hogy a lelki egészségünk éppen annyira fontos, mint a testi, mégsem foglalkozunk vele eleget. Részben azért, mert azt sem tudjuk mi az. A nagyszüleink, szüleink keveset beszéltek erről - pláne nem konkrétan - az iskolában nem tanultunk róla, így vagy nem törődünk az egésszel vagy hagyatkozunk a saját tapasztalatainkra. Ez utóbbi egyébként klassz részmegoldás, hiszen a lelki egészség, vagyis az, hogy lelkileg jól legyünk szubjektív dolog. Ennek ellenére nem árt tudni azt sem, hogy mit mond erről az egészről a tudomány.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közölt kutatás során az önromboló viselkedés egy típusát elemezték a szakemberek.

Az urbanizáció megállíthatatlan: jelenleg a világ népességének több mint az 50 százaléka városokban él. Ahogyan a folyamat egyre inkább teret hódít magának, a szorongással és depresszióval küzdő emberek száma folyamatosan növekszik.

 Megint nem kaptunk elsőbbséget a kereszteződésben, izzadunk a 35 fokban, közben a gyerek ordít hátul, hogy haza akar menni, majd megcsörren a telefon: a főnökünk az, aki már hatodszorra kéri aznap azt az anyagot, amit egyébként csak holnaputánra kellett volna megcsinálnunk. Ön mindig meg tudja őrizni az önuralmát egy ilyen szituációban? Szalóki Ildikó Théta healing konzulens, SzInT állítás vezető, coach és tanácsadó volt segítségünkre abban, hogy a dühkitörések mélyére ássunk.

 Napjainkban mindenkinek az élet több területén is helyt kell állnia: a munkahelyen (vagy éppen több munkahelyen), otthon, a párkapcsolatban, a háztartásban egyaránt számtalan tennivalónk van.

Magunkra sokszor alig jut időnk, a mindennapos rohanás pedig nemcsak fizikailag, de agyilag is igen kimerítő.

Nemcsak a testünknek, de az agyunknak is szüksége van a pihenésre. A mentális fáradtság, kimerültség mindennapos jelenség (bár sokan nem vesznek tudomást róla), és nem szükséges hozzá sem nagyobb lelki válság.Elég, ha egy kicsit megsűrösödnek a feladataink, több döntést kell hoznunk a szokásosnál, túl sok információ árad felénk, vagy éppen olyan élethelyzetbe kerültünk, amelyben nincs lehetőségünk pihentetni az agyunkat.