Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Akárcsak a fájdalom, az unalom is elkerülendő, negatív élmény – amelyre azonban szükségünk van a jó élethez.
Az 1920-as években Edward H. Gibson előadóművész több mint másfél éven keresztül naponta kétszer halált megvető mutatványnak vetette alá magát. Az „élő tűpárnának” becézett férfi a közönség egy tagját megkérte, hogy 50-60 tűt szúrjon be tövig – hasa és ágyéka kivételével – a teste egész felületén.
Egyszer a művész véletlenül megégette magát a gáztűzhelynél, és semmit nem érzett.
14 éve | Zolnay Veronika | 3 hozzászólás
A kiégés vagy foglalkozási deformáció, más néven burnout szindróma legalább annyira "divatos" kórkép napjainkban, mint a pánik.
Nem véletlenül cserélnek, szinte kötelezően, tőlünk nyugatra 3-4 évente munkahelyet, akár foglalkozást is az emberek.
Mégis jellemzően náluk diagnosztizálják a legtöbb kiégéssel küszködő, jellemzően szociális szférában tevékenykedő embert , pedig a helyzet nálunk sem rózsásabb, arról nem is beszélve, hogy manapság az ember nem nagyon ugrál munkahelyről-munkahelyre, pusztán egészség megőrzési céllal.
|
|
Kapcsolj ki mindent: tévét, rádiót, számítógépet, halkítsd le a telefonod, helyezkedj el kényelmesen, szemben az órával - olyat keress, amin perc-, és másodperc mutató is van - és figyeld, ahogy körbejár a számlapon.
Koncentrálj a mutatóra, az óra számlapjára, és a pillanatra, űzz ki minden más gondolatot a fejedből. Nem lesz egyszerű, hiszen alapvetően ez a fajta "viselkedésmód" jellemzi azt a privilegizált stratégiát, ahogyan a fenyegető valóság elől menekülnénk
És aztán próbáld növelni az időmennyiséget: egy perc, öt, vagy tíz...később egybekötheted valamilyen légzőgyakorlattal is.
Azt eddig is tudtuk, hogy a mozgás, a rendszeres testedzés a kedélyállapotot is felturbózza.
Ez a négy gyakorlat azonban kifejezetten a pszichés ellenállóképességet, és a belső harmóniát növeli.
Az unalom olyan, mint az óra, melynek mutatója azzal tréfál meg bennünket, hogy lelassít, amikor figyeljük.
Ilyenkor igyekszünk "elütni", vagy "agyoncsapni" az időt - terveket szövögetünk, vagy csinálunk valamit, kifejezetten abból a célból, hogy megtöltsük valamivel a kiüresedett, unalmas óráinkat.
Keczánné Macskó Piroska mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás