A kimerültség általános probléma az emberek életében. Az igények folyamatos kielégítése a családban és a munkahelyen, a teendők összeegyeztetése sok feszültséget okozhat, ami egy idő után lestrapáltsághoz vezethet.

A nap folyamán beáramló rengeteg inger és információ nagyon megterhelő az elmének, ami még otthonodban is megtalál. A lakás berendezése azonban nagyban befolyásolja az energiaszinted. Ahhoz, hogy energikusabbnak érezd magad a mindennapokban, néhány észszerű tipp is sok segítséget nyújthat.

Jó kis heccnek indult 2014-ben az az álhír, amiben viselkedési zavarként írták le tudományosnak tűnő cikkekben és magyarázatokkal a szelfizést, vagyis az önfotózást. A hoaxnak nagyon sokan bedőltek, szülők zuhantak mélységes depresszióba gyermekük “betegségét” felismerve, fiatalok gondolkodtak el azon, miért ennyire tökéletlenek, amikor addig csak azt hitték, egy divatot követnek.

Igazán kemény dió ez. Megérteni mindazt, ami velünk történik. Megérteni a miérteket, nem csak elszenvedni az eseményeket, aztán mindenki mást hibáztatni érte, mert persze az egészen biztos, hogy a hibásak nem mi vagyunk.

 Érzelmi intelligencia a munkahelyen: nehezen tanulható, mégis kulcsfontosságú. Tippeket adunk a sikerhez!

Munkahelyi teljesítményértékeléseken és karrier-tanácsadóktól egyaránt sokat halljuk, hogy „transzparensnek” és „autentikusnak” kell lenünk, és érdemes „teljes személyiségünket belevinni” a munkába. „A legtöbb esetben az ilyen kijelentések egyszerűn fogalmazva nem jelentenek mást, mint érzelmeink kifejezését. Habár az érzelmi intelligencia valóban fontos eleme a nagyszerű munkakultúra kialakításának és a karrierünk fejlesztéséhez is elengedhetetlen, jóval többet jelent annál, hogy kimutatjuk érzelmeinket” – véli András, aki senior vezetőképzéssel és kommunikációs tanácsadással segíti ügyfeleit.

A kutatásban 96 országból 5705 ember szakításainak a dinamikáját vizsgálták meg. A résztvevőktől azt kérték, hogy egytől tízig osztályozzák, mennyire volt fájdalmas a szakítás.

Az eredmények arra jutottak, hogy a nőknek nehezebb, de egészségesebben lesznek túl rajta, mint a férfiak. Hajlamosak sírni rajta, rágódni, a barátaiknak beszélni róla, de aztán továbblépnek.  A férfiak ezzel szemben inkább a szőnyeg alá söprik a dolgokat és nem foglalkoznak a negatív érzelmekkel.

 Három fő oka lehet annak, ha az ember nem tud tartalékot képezni.

Shlomo Benartzi közgazdász a pszichológiai viselkedésminták gazdasági hatásait vizsgálja. Benartzit elsősorban az emberek pénzügyi döntései, a jövőre vonatkozó terveik, illetve azok hiánya érdekli. Legjelentősebb kutatási eredményét Richard Thalerrel közösen érte el, mely egy nyugdíj-megtakarító viselkedéstani program kidolgozása volt 1988-ban Takaríts meg többet holnap - Save More Tomorrow - SMarT - címmel.

1. Túlfeszített munka – Ha a heti munkaidő meghaladja az 55 órát, akkor semmi haszna a további munkavégzésnek.

2. Karrier akadályozása – Ha egy vezető akadályozza a beosztottja előrelépését, az komoly demotiváló tényező