Nehogy azt hidd, hogy az éttermek csak úgy uk-muk-fuk állítják össze a menüsort az étlapon! Számtalan ügyes technikával tudnak téged arra befolyásolni, hogy minél drágábban vacsorázz meg náluk.

 

 

Íme néhány olyan pszichológiai trükk, amivel az éttermek a saját malmukra hajtják a vizet:

1.- Korlátozzák a lehetőségeidet.

A változatosság gyönyörködtet ugyan, azonban ha túl sok minden közül választhatunk, az sok mindenkit feszültséggel tölt el, nem mindegy tehát, hány felkínált lehetőségünk van a vacsora kiválasztásánál.

Az emberek vélt vagy valós sérelmeket cipelnek magukkal. Életüket befolyásolja, hogy ezeket a sérelmeket miként tudják feloldani, rendezni a másikkal.

Kevesen tudják, hogy a megbocsátással nem a másik félnek tesznek szívességet. A megbocsátás a belső növekedési folyamatunk része. Ilyenkor átértékeljük azokat az érzelmeket és gondolatokat, amelyeket egy személy vagy egy helyzet váltott ki. Miért bocsátunk meg? Miért jó az, ha megbocsátásunkkal feloldjuk a feszültséget?

 

 

 A büntetés sokkal erősebben befolyásolja az emberek viselkedését, mint a jutalmazás, állapították meg amerikai kutatók egyetemi hallgatókkal végzett kísérletükben.

A Washingtoni Orvosi Egyetem neurológus kutatói egyetemi hallgatók kis csoportját vonták be egy egyszerű kísérletbe, ahol a jó válaszokat pénzérmék adásával jutalmazták, a rosszakat az érmék elvételével büntették.

A Cognition folyóiratban megjelent cikkükben leírják, hogy a büntetés – azaz a pénzérmék elvétele – két-háromszor nagyobb ösztönző hatást gyakorolt a hallgatók teljesítményére, mint a jutalmazás.

 

Miért fontos, hogy a hivatásunkban dolgozzunk? Mit okoz, ha más munkakörünk van, és honnan tudhatjuk, melyik munka az igazán nekünk való?

 

Miért fontos, hogy a hivatásod legyen a munkád?

 

Fontosabb, mint gondolnánk, hogy valóban azt a munkát végezzük, amelyre születtünk. Természetesen más munkakörben is megtalálhatjuk az elégedettséget, az örömöket, de lelkünk mélyén folyamatos hiánnyal küszködünk közben: nem találtuk meg igazán a helyünket.

 

Már rengeteg kutatás igazolta az állattartás nyugtató hatását. A jó hír az, hogy ehhez nem kell mindenkinek valamilyen szőrös háziállatot tartania otthon, ugyanis az akvárium mind közül az egyik leghatásosabb módszer a stresszoldásra.

 

 

Vitathatatlan, hogy az állattartók lelkileg egészségesebbek, főleg akkor, ha az állattartó feladatai meghatározóak az állattal kapcsolatban, és közös az életterük, vagy több időt töltenek együtt. Ez többféle módon is megvalósulhat: elsősorban a lakásban tartott háziállattal, akit lehet simogatni, gondozni, de kiváló lehet akkor is, ha háztáji állatokat tartunk, akiket gondozni kell.

Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a testnedvekből kiérezhető a félelem, de egy friss tanulmányból most az is kiderült: az izzadságban vannak olyan vegyületek, amik az egyén boldogságáról árulkodnak, írja a PSYBlog. És hogy hogyan jöttek rá? Szagolgatással.

„Arra jutottunk, hogy ha jókedvünkben izzadunk, akkor az másokat is megfertőz és boldog állapotot idéz elő náluk. Röviden: olyan, mint a mosoly, ragályos" – mondta el Gün Semin, az Utrechti Egyetem professzora.

Lelki úton haladni nem igazán lehet az anyagi világ megtagadásával. Abban pedig, legyünk őszinték, fontos a pénz. A szellemi fejlődés útján bármit fel lehet használni önmagunk mélyebb megértéshez. Miért lenne a pénz, a vagyon létrehozása kivétel? Mindössze fel kell ismerni: nem a birtokolt, vagy vágyott pénz mennyisége a legfontosabb. Hasznosabb tisztázni a pénzhez való viszonyt, felismerni, miért is vágyunk rá. A tudatos teremtés alkalmazásánál pusztán a pénzkeresés vágya zsákutca.

 

Nem vezethet igazán a sikeres beteljesedéshez.

 

 

 

A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az alkalomból a szerzőkkel, Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal beszélgetett Cserháthalápy Ferenc.

Cserháthalápy Ferenc: Tudom, hogy milyen egy angol–magyar szótár, egy helyesírási szótár, egy szinonimaszótár, de fogalmam sincs, hogy milyen a Tulajdonságszótár.

 

Vajon mit kezdjünk azokkal a tulajdonságainkkal, amelyeken nem bírunk változtatni? Amelyekkel együtt születtünk, viszontlátunk családtagjaink személyiségében is, és amelyektől örömmel megszabadulnánk?

 

 

Derű, bátorság, bölcsesség

A Marcus Aurelius által megfogalmazott gondolatot bizonyára számos hollywood-i filmben hallottad már: "Istenem, adj derűt, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni. Bátorságot, hogy megváltoztassam azt, amit meg bírok változtatni, és bölcsességet, hogy fel tudjam ismerni a kettő közötti különbséget." Az imaként is használt pár sor nem véletlenül olyan népszerű: valóban mély igazságot önt szavakba, amelyet mindannyian „a bőrünkön” érzünk.

Folyton arra jövök rá, hogy az ember ritkán tanul más kárán, más tapasztalatából. Pedig ha akár én magam is odafigyeltem volna azokra a jó tanácsokra, amelyeket nagyon fiatal koromban a nálam idősebbektől és tapasztaltabbaktól hallottam, határozottan állíthatom, hogy könnyebb életem lett volna, vagy lenne akár a mai napig is.

 

Az egyik legnagyobb bölcsesség, amit annak idején az anyukámtól hallottam – és sajnos nem fogadtam meg - de most úgy járok el vele, ahogy Oscar Wilde szerint a jótanácsokkal el kell járni, tehát továbbadom  - így hangzott: “Soha ne kezdjél olyan emberrel, akinek az életben több problémája van, mint neked!"

 

 

Ha a lelkem mélyére pillantok és teljesen őszinte akarok lenni magamhoz, akkor is csak azt mondhatom, hogy soha nem akartam lázadni és csakazértis az ellenkezőjét tenni az ilyen nagy bölcsességeknek, de mégis azt tettem.