A pszichológia, mint komoly tudomány, valójában bárki számára könnyedén elérhető és megérthető.

Ez az oly kevés múlttal rendelkező komoly szakma teljes tudását könyvtárakban őrzi, vizsgálatának tárgyát pedig bennünk, a lelkünkben.

A megoldást kérjük a kezünkbe, és a gyógyulás lehetőségét, nem vásott kölköket,  hátborzongatóan titkos teszteredményeket és analíziseket a kórlapunkra!

Ez a fantasztikus tudomány azonban nem csak a lelki defektekkel, elmekórtani esetekkel, vagy pszichés anomáliákkal foglalkozik.

Annak idején, miközben olvastam Csernus Doki nőkről szóló könyvét (Csernus Imre: A nő), végig az járt a fejemben, "oké, Doki, de mi van Önnel, mi van a férfiakkal?"

Persze ő is feltette a kérdést, magának, és a többieknek is, persze csak másodjára...:)

A nők naponta definiáljuk magukat újra. Muszáj, mert naponta megkérdőjelezik saját magukat. Az emancipáció kialkította a szerepeket, már csak bele kéne találni...

És mint a fent említett példa is igazolja, a férfiak is jobbára a nőket szeretik elsőként definiálni.

Nemrég jelent meg a híres pszichoterapeuta, Feldmár András legújabb könyve, mely a szerelem és a szabadság témáit, a két érzés kapcsolatát dolgozza fel.

Az első hallásra nagyon is hétköznapinak és egyértelműnek tűnő fogalmakról mélyebb, valódibb jelentéséről elmélkedik a szerző Szabadság, szerelem című művében, nem kevésbé elgondolkodtató és sokszor meghökkentő módon, mint tette azt előző munkáiban.

Egyik régebbi írásából Fliegauf Benedek készített portréfilmet, következzen egy részlet a "Van -e élet a halál előtt?" - ből:

Szerzõ: Georg Simmel

Kiadó: Atlantisz

Ismertetõ:

"A kacérságnak az igen és a nem ingatag játékát kell éreztetnie címzettjével, az elutasítást, ami az odaadás kerülõútja lehet, s az odaadást, amely mögött mint háttér és lehetõség, a visszavonás fenyegetése rejlik. Bármely végérvényes döntés véget vet a kacérságnak. A férfi pedig belemegy ebbe a játékba, s nem csak azért, mert nincs más választása, lévén vágya a nõ kegyéhez láncolva