Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
9 éve | Törőcsik Anita | 0 hozzászólás
Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.
Pedig a helyzet komoly: a felnőtt lakosságnak mintegy 3-4%-a tapasztalja meg élete során ezt a fóbiát. Az erős félelmet nemcsak a vér látványa váltja ki, hanem a tűszúrással járó orvosi beavatkozások, valamint a sebesülés látványa is, akár a beteg saját testéről, akár valaki máséról van szó.
Minden normális ember feszültsége, félelmet vagy szorongást él át veszély-, illetve stresszhelyzetekben.
A szorongás akkor válik betegséggé, amikor látszólag teljesen hétköznapi helyzetben is gúzsba köti az embert.
A szorongásos megbetegedések csoportjába tartozó pánikbetegség és a generalizált szorongás többnyire fő tünete maga a szorongás, azonban előfordulhat olyankor is, amikor más, maladaptív viselkedéseket, kényszeres-rögeszmés gondolatokat vagy cselekvéseket, fóbiákat próbálja háttérbe szorítani.
|
|
16 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A betegség hátterében többféle rendellenesség állhat. Például a fertõzéstõl való félelemmel kapcsolatos kényszerbetegségek, vagy az agorafóbia. Ezt a szorongásos betegséget sokan tévesen a nyitott terektõl való félelemnek vélik, holott gyakran a bezártságtól való rettegést jelenti. Leggyakoribb azonban a ?Szégyenlõs hólyag-szindróma?, amikor valaki fél mások jelenlétében vizelni.
A hazai nyilvános illemhelyekre jellemzõ állapotokat figyelembe véve sejthetõ, hogy magyarországon sem lehet sokkal jobb a helyzet mint az angoloknál.
16 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
Vannak hétköznapibb, és vannak különösebb fóbiák. A toalettfóbia ez utóbbihoz tartozik, s bár sokakat kínoz, beszélni róla még mindig tabu.
A szindróma, az enyhébb tüneteket produkálóknál csak abban nyilvánul meg, hogy nem kedvelik a nyilvános illemhelyeket. Másoknál akár mániává is fejlõdhet a kóros állapot, például nem képesek kimozdulni otthonról. Gyakran, ha mégis kimozdulnak, nem hajlandóak folyadékot magukhoz venni (ami károsíthatja a veséket), vagy gyógyszert szednek, hogy elkerüljék a ?baleseteket?.
Keczánné Macskó Piroska mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás