Egy rossz álom – pláne, ha visszatérő – rémisztő lehet. De ha megtanulunk odafigyelni rájuk, megtudhatjuk, valójában mi is aggaszt bennünket. Csurom vizesen és kalapáló szívvel ébredsz az éjszaka közepén. Annyira valóságosnak tűnt, olyan életszerű volt az egész… Késsel üldöztek, lezuhantál, meghalt valakid, nyomasztó lépcsősor tornyosult előtted, ami a semmibe vezet, meztelenül álltál rengeteg ember előtt, elvitték az ufók a családtagjaid és így tovább. Vajon van ennek valami jelentősége, vagy csak egy rakás kusza képsor az egész? Meg lehet szabadulni tőle valahogy?

Az emberek 90 százaléka tapasztalja meg a rémálom gyötrelmét legalább egyszer élete során, és minden huszadik embert kínoznak visszatérő rémálmok. Ezek az álmok elég intenzívek ahhoz, hogy megszakítsák az alvást, és reggel is emlékszünk még rájuk. Leggyakrabban a félelem és a szorongás emóciója kíséri, de a bűntudat, a szomorúság és a szégyen is érzete is sokszor fordul elő az ilyen álomban.

Mi történik ilyenkor?

A szakértők szerint álmunkban olyan eseményeket, érzéseket dolgozunk fel, amire nem volt alkalmunk a tudatos és éber állapotban. Ha az álom nagyon intenzív, és negatív hatással van ránk, az mindig egy megterhelő szituáció vagy esemény következménye. Olyan dolgokkal és emberekkel kapcsolatban vannak rossz álmaink, amik foglalkoztatnak, esetleg aggasztanak bennünket.

Jane Teresa Anderson álomkutató szerint az álmok az elmúlt 48 óra történéseire vezethetők vissza. Amikor álmodunk, az elménk összeveti a mostani eseményeket a múltbeliekkel, majd frissíti a gondolatvilágunkat és hitrendszerünket a világ dolgaival és a benne elfoglalt helyünkkel kapcsolatban.
Akik nagy változásokon, vagy megterhelő időszakon mennek keresztül, azoknak furcsa vagy nyomasztó álmaik lehetnek. Anderson szerint ennek a magyarázata az, hogy több mindent kell egységnyi idő alatt feldolgoznia az illetőnek. A rémálom egyfajta figyelmeztetés is. Felhívja a figyelmünket arra, hogy valamire jobban oda kell figyelni, több gondot kell fordítani.

A visszatérő rémálmok azt jelzik, hogy a világnézeted nem felel meg annak a környezetnek, azoknak az elvárásoknak, amikbe helyezted magad. Maga az álom mutatja, hogy újra kell gondolnod az események jelentőségét és a saját érzelmi reakcióidat ezekben az eseményekben. Az álmokból az derül ki, hogy az elme nem tudatos része hogyan dolgozza fel az életet. Ha odafigyelünk az üzeneteire, segíthetünk az elménknek ott, ahol nehéznek találja a feladatot.

Írd át a forgatókönyvet!

Egy páciens visszatérő rémálma volt, hogy ahogy megy az utcán, hirtelen elnehezülnek a lábai, és alig tud mozdulni, húzza lefelé a járda. Körülötte mindenki haladt, őt pedig ettől pánik kerítette hatalmába. Anderson szerint a „nem tudok haladni” típusú álmok gyakoriak, és az életnek egy olyan területét jelzik, ahol az illető terheket cipel. Jelentheti azt, hogy nem sikerült elérni a céljaidat, vagy valaki nem hagyja, hogy előrejuss egy dologban. Ebben a konkrét esetben a páciens rájött, hogy a karrierje nem a megfelelő irányban halad, és már nem az a célja, mint korábban.

Ilyen esetben jól lehet kezelni az illető életében jelen levő helyzetet azzal, ha magát az álmot változtatjuk meg. Éber állapotban képzeljük vissza magunkat az álombeli szituációba, majd képzeljük azt, hogy a lábunk könnyű, és frissen lépdelünk, akár kocoghatunk is könnyedén. Változtassuk meg úgy az álom nyomasztó részleteit, hogy helyette azt tükrözze, ahová menni szeretnénk, és ahogyan ezt tenni szeretnénk. Ez a módszer visszafordítja a tudat alatti hitrendszerünket, és begyakoroltatja az elmével, hogy milyen legyen a valóságunk.

Ennél is hatékonyabb, ha elkezdjük leírni a kellemetlen álmot. Azon a ponton, ahol ijesztővé válik, egyszerűen más megoldást keresünk: valamilyen módot arra, hogy leküzdjük a nehézséget. Ez a módszer szükségtelenné teszi, hogy megpróbáljuk megfejteni az álom jelentőségét, mégis hatékony az emberek 90 százalékánál.

Az álom a tiéd

A gyerekeknél különösen gyakoriak a rossz álmok, amik mindig valamilyen szorongás, trauma, vagy múltbeli rossz élmény hatására következnek be. Ők folyamatosan azzal vannak elfoglalva, hogy értelmet adjanak az őket körülvevő dolgoknak és eseményeknek, így rengeteg dolgot kell feldolgozniuk, értékelniük és befogadniuk nap, mint nap.

Sokan álmodnak szörnyekkel és valami kivehetetlen, ijesztő alakkal, aki üldözi vagy váratlan helyzetben megijeszti őket. Náluk segít, ha megértetjük: a szörny csak azért ijesztő, mert ő annak gondolja. Ha ébren „gyakoroljuk” vele az álmot, és a félelmet okozó dolgokat kedves, szerethető dolgokká alakíttatjuk át vele, könnyen kezelhetőek ezek az álmok. Ráadásul így megtanítjuk az elmének, hogy ki a főnök: az álmunk képeit is mi hozzuk létre csak úgy, ahogy ébren is saját magunk alkotjuk a gondolatainkat.

A táplálkozás, a tévé és a rémálmok

Mivel a rémálmok a stresszes, megterhelő időszak sajátjai, ilyenkor különösen fontos az elegendő mennyiségű és minőségű pihenés, valamint a megfelelő táplálkozás. A B-vitaminok fokozott bevitele és a cukorfogyasztás csökkentése segíteni fog, hogy ne taglózzon le bennünket az éjszakai stressz. Magnézium és kalcium fogyasztásával nyugtató hatást érhetünk el, és érdemes ilyenkor tartózkodni az alkoholtól is. Fontos, hogy lefekvés előtt 2-3 órával már ne együnk semmit, így nyugodtabb lesz az álmunk. A tévézést pedig mindenképpen kerüljük el ilyenkor, és inkább olvasgassunk. Az olvasással aktivizáljuk az elménket, és magunk hozzuk létre azokat a képeket, amelyekkel megjelenítjük magunk számára a történetet. A tévénézéssel viszont passzív üzemmódra kapcsolunk, és készen kapjuk a képeket, a hangokat.