Az egészség fogalmának definiálása csak első pillantásra egyszerű, valójában nagyon nehéz, számos relatív meghatározása van. Az orvosok nagy sokasága úgy véli, hogy az egészséges, aki nem beteg. Ennél azonban sokkal összetettebb a helyzet. Egyre több és több ember ismeri fel, hogy az egészség egy dinamikusan változó, soktényezős egyensúlyi folyamat. A valóság különböző dimenziói kölcsönösen hatnak egymásra és befolyásolják az egészségérzetünket. Vajon melyek ezek a tényezők? Mit tehetünk az egészség és harmónia megőrzése vagy kialakítása érdekében?

 

A modern orvostudomány lenyűgöző eredményei mellett a 20 század második felétől egyre gyűltek azok az ellentmondások, melyek egy új megközelítést sürgettek az egészségmegőrzésben és a gyógyításban egyaránt. Leginkább a betegségek oksági modelljének fejlődése vetette fel a paradigmaváltás szükségességét. A hagyományos orvostudomány alapvetően természettudományos felfogást tükröz, ami jelenleg még a materiális világképre épül. Ennek az a jellemző vonása, hogy pontosan definiálható és empirikusan igazolható ok-okozati összefüggéseket keres, s általában talál is. 

Ez azonban az orvostudományban túlzott leegyszerűsítésekhez vezethet. A legegyszerűbb ok-okozati modell az, amikor az orvos egyszerűen egy kórokozót keres. Minden betegség mögött egy alapvető okot próbál felfedezni, s arra fókuszál, azt tekinti a megoldás kulcsának. Arra törekszik, az az igénye, hogy a betegségeket egyetlen okra vissza lehessen vezetni, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor az okok legalább logikailag egyszerű és egyértelmű láncot alkossanak.

René Dubos, a neves mikrobiológus azonban arra hívta fel az orvosi társadalom figyelmét, hogy ennek a leegyszerűsítő szemléletnek óriási hiányosságai vannak, s nagyon gyakran vezet félrekezelésekhez, ami miatt napjainkra tarthatatlanná vált. Véleménye szerint a betegségek, beleértve a fertőző betegségeket is egyáltalán nem vezethetők le, pusztán közvetlen ok-okozati kapcsolatok következményeként.

A mikrobiológus szerint a járványok kialakulásában és terjedésében a másodlagos tényezők hatása is döntő lehet. Az általános szociális helyzet, a táplálkozási szokások, az iskolázottság és műveltség, az életmód, vagy éppen az egyén aktuális érzelmi állapota mind szerepet játszanak a betegségek terjedésében, és súlyosságában. Ezeket együttesen pszicho-szociális tényezőknek nevezte.

Érdekes módon van egy elfogadott definíció, vagy inkább ajánlás, mely hivatalos, s nem is teljesen új, mégis elég kevesen ismerik. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) fogalmazta meg a következőt:

„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, 
és nem csupán a betegség hiánya”
Tehát az egészség egy dinamikusan változó soktényezős egyensúly folyamat. A valóság különböző dimenzió kölcsönösen hatnak egymásra és befolyásolják az egészségérzetünket. 

Tehát mielőtt az egészségnek a pontos definícióját próbálnánk megfogalmazni, érdemes először átgondolni, hogy mi befolyásolja, és csak utána alkotni képet a prevencióról, egészségmegőrzésről, s a gyógyítási módszerekről. 

Az egészségre ható tényezőknek csoportosítása a - a fenti definíció alapján- következő lehet:

• biológiai: a fizikai szervezetünk megfelelő működése. A harmónia megteremtésében a megfelelő táplálkozás, a rendszeres mozgás s a nyugodt pihenés nyújthatja a legfőbb segítséget.
• lelki: Ezt feloszthatjuk a mentális és az emocionális részre. Az előbbi a racionális gondolkodás, és a világos reális önkép érzékelésének képességét, az utóbbi az érzések tudatosításának, megfelelő kezelésének és főleg kifejezésének képessége. Ezen túlmenően az emberi lét mélyebb kérdéseire való személyes világnézet egyensúlya is fontos tényező, mely az értékrend és a tettek alapja. A harmónia ezen a szinten a folyamatos tanulással, az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztésével, s a relaxáció és meditáció elsajátításával, vagyis az elme nyugalmának megvalósításával tartható fenn, vagy nyerhető vissza.
• szociális: a társadalomban való hely és szerep megtalálása, és a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításának képessége. A harmónia itt a személyes életfeladat megtalálásával, a segítőkészség, érzékenység, és együttérzés képességének fejlesztésével érhető el.

Forrás:https://www.harmonet.hu