Kedves Mária!
A feltett kérdésedre a válaszom: érdemes, és kell egy újabb barát! A gyermek is megszámlálatlanszor esik el, és újra feláll, míg megtanul járni! A mi életünk, kapcsolataink is erről szólnak e földi létben, hogy elesünk, és felállunk, és fel is kell állni! A kudarcok edzenek bennünket, csak le kell vonni a tanulságot, hogy hasonló élethelyzetben ilyen ne forduljon elő! Amin most megbuktál, azzal vigyázz a jövőben! Ha túl sok betekintést engedtél az életteredbe, légy óvatosabb! Nem a barátot kell kiiktatnod, hanem, nem szabad megfeledkezned arról, hogy kit mennyire engedhetek magamhoz közel, és én mennyire közeledhetek ahhoz a másik személyhez? Erre rá lehet érezni! Persze nem egy hónap után. Kívánok Neked olyan barátot, amilyenre szíved mélyén vágysz!

Előzmény

Válasz

Közismert tény, hogy minden ember megismételhetetlen egyediség, egyéniség. Ehhez
nem kis mértékben járul hozzá, hogy értékrendszerünket másképpen,más értékekkel
alakitjuk és rangsoroljuk. Hogy mi kerül a piramis csúcsára életcélként, amelybe önmegvalósitásunkat vetitjük bele,az attól függ, hogy milyen készletekkel indultunk és
ahhoz kiktől mit és mennyit tudtunk vagy akartunk hozzáadni az emberré válásunk
során. Mindenki a maga lelki kényelmének vagy igényének megfelelően, válogatva vagy
válogatás nélkül, enged magához más embereket. Számomra a barát a teljes értékű
életet jelenti. Szülő, élettárs, gyerek hasonló értékek de más tartalommal és nem
helyettesithetőek, mert az empatikusságuk mélysége más. A barát az a biztos pont az
életben akihez vesztesen, megszégyenitetten, csalódottan, kiábrándultan visszatérhetsz
mert nem a tökéletességet várja tőled, hanem az emberséget és értékedet nem az adott
élethelyzet dönti el. Ő a mértéke és mércéje, a referenciája tetteidnek. Háttérgondolattá
válik, mert akaratlanul is mindig arra gondolsz: ő mit szólna ehhez? A kölcsönösség, a bizalom olyan iratlan játékszabályai egy ilyen kapcsolatnak, amit hallgatólagosan fogadunk el, akkor amikor kimondtuk, hogy barát. Különben kimondva csak egy szó. A kimondását követő érzés melegsége tesz igazivá.
Azt hiszem idealista vagy maximalista vagyok. Életem legnagyobb csalódását a barátom
okozta.Felteszem magamnak a kérdést, érdemes-e egy újabb teljes értékűségre törekedni?
Yra

Válasz

Az én véleményem az, hogy feleberátod lehet nagyon sok, igazi barátod csak egy! A felebarátnak nem ad annyi bizalmat az ember, nem engedi be életterébe. Barátság alapja a kölcsönös bizalom, ami lehetővé teszi mindkét fél számára a megnyíllást és befogadást. Megnyílni viszont csak olyan ember előtt tudsz, akinek lélekrezgése megegyezik a te lelked rezgésével. Ezt úgy is szokták mondani, hogy egyhúron pendülnek, vagy egyivásúak. Ezek nagy közelséget jelentenek. A barátot beengedem az életterembe, ezáltal része lesz életemnek, ez óriási bizalom! Ezzel, ha valaki visszaél nincs tovább barátság! Az már árulás!

Válasz

Ay embert az ellensegei teszik naggya nem a baratai...........

Válasz

Az igazi barát!

Igen életünk részét képezik hogy mindenkinek van egy olyan
barátja akivel mindent megbeszélhet mindenben mellete van, nekem is voltak
éveken át nem volt semmilyen konfliktus de aztán egy idő útán rá jön az ember hogy nagyon ritka egy jó barát , hiába voltak köthető egy csomó élmény meg kirándulás
ahogy felnőttek teljesen másak lettek teljesen csak támadni tudtak a lélek sérelmére
és egy idő után úgy érzi az ember hogy itt az ideje távozni. És távoztam
aztán már csak egyetlen egy maradt és ő rola is kiderült hogy nem esik messze a barátaim fájától én mindenkinek a lelki segély szolgálatól kezdva a jótevője voltam
és mit kaptam a sok döffést háturól meg az alázottságot.
De most már jobb nélkületek hiába volt a sok év nektek már ez sem számitott!

Válasz

Barátság

Nagyon nagy és szent kapcsolat a barátság.

A barátság vagy azonosak között jön létre, vagy azonossá tesz.

Minden barátság azonosságot tételez fel, és mélyebb azonosságra törekszik.

A barátság, ha igazi, akkor vagy azonosak között jön létre, vagy azonossá tesz. Ahol e kettő közül bármelyik nem válik be, ott meg kell szüntetni a barátságot.

Barátság velejárója kell legyen az olyan azonosulás, mely értelmileg talán nem annyira, de a szív, a szeretet területén egybevágó legyen.

Baráti kapcsolatokra azt lehet mondani, hogy minden barátság akkor barátság csupán, ha egyben segítség is. Ha mindketten abból indulnak ki, hogy segíteni akarjátok a másikat, akkor feltétlenül okos ápolni e kapcsolatot.

Akinek sok barátja van, az pszichikailag alkalmatlanná teszi magát arra, hogy elmélyült párkapcsolatot tudjon kialakítani.

Akinek sok barátja van, annak egy sincs! Ez lélektani törvény!

Kétségtelen, hogy egy barátság kettőn áll! A baráti és a felebaráti kapcsolat között a különbség bizalmi többlet a baráti kapcsolat javára. Ha egy barátság át/leminősül felebaráti kapcsolattá, akkor sem szenvedhet csorbát, a szeretet megélése. Az okosság és az óvatosság mindenkivel szemben szükséges. Senkinek sincs joga, olyan ítéletet mondani embertársáról, amely ítélet büntetést hord magában. Senkiről sem tudjátok, hogy mit örökölt, milyen hatások érték eddigi életében, és azt sem, hogy akarata hogyan működött eddig együtt Teremtője akaratával. Ha csak egyet nem tudtok e háromból, már nem lehet alapja ítélkezéseiteknek.

Munkahely, baráti kör. Ezek a látszatra külső hatások, óriási jellemalakító erővel rendelkeznek. Azért mondom, hogy 'látszatra' külső hatások ezek, mert hatásuk olyan arányban tud érvényesülni, amilyen arányban 'belül' azonosul ezekkel valaki. Itt is érvényes tehát az a megállapítás, hogy nem 'kívül', hanem 'belül' van az akár pozitív, akár negatív irányú jellemalakító erőnek a forrása. A 'külső', mint grácia externa, eszköz arra, hogy a 'belsőt' a grácia internát mozgásba hozza. Az erkölcsileg rossz körülményeket is lehet kegyelemnek nevezni, ha valaki nem tehet ezekről. Igen, mert ebben az esetben a rossztól való menekülésre késztetik azt, aki 'belülről' a pozitív jellemfejlődésre vágyakozik. Mivel senki nem tudja, hogy mi lakik a másik embernek a lelke mélyén, ezért mindenkinek felelős feladata az, hogy mások felé pozitív körülmények lehetőségét biztosítani igyekezzék. Ez mindenkinek saját érdeke. E nélkül nem menthető fel senki a bűnrészesség vádja alól.

Válasz