Stresszes helyzetekben például remek ötlet a rágófogyasztás – ezt teszik a legrangosabb sportesemények edzői is játékosaikért izgulva. A rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, amely az emésztési reakció beindításával csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását. Emellett a rágóizom folyamatos működtetése is stresszcsökkentő hatással bír. 

Az UEFA Bajnokok Ligája több mint húsz éve a nemzetközi futballélet legrangosabb eseménye. Csapatok tucatjai és játékosok százai vettek részt a döntőben; az évek során sztárok jöttek-mentek, klasszisok tűntek fel, majd merültek feledésbe. Egy dolog azonban megrendíthetetlen maradt a Liga történetében: a döntőben a pálya szélén a két edző folyamatosan és erőteljesen rágózik. Minden edző, mindig, minden döntőben. Hasonló a helyzet a jelenleg zajló 2014-es labdarúgó-világbajnokságon is. A sportolókra, edzőkre érdemes figyelni, ha egészséges szokásokat szeretnénk kialakítani, ebben az esetben pedig nagyon egyszerű és könnyen érthető élettani háttere van annak, hogy a stresszes helyzetekben miért érdemes rágót fogyasztani. 
Az idegrendszeri szabályozást két, egymással ellentétes működésű rendszer irányítja. Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Ennek egyik eleme az izzadságmirigyek működésének fokozódása és ezzel együtt a nyáltermelés csökkenése; így a stressz hatására fennálló szimpatikus idegrendszeri túlsúly csökkenti a gyomor normális működését. A rágózás hatására fokozódó nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót, ezáltal segít visszaállítani a kívánatos állapotot, vagyis csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását. A másik fontos tényező a rágás, mint fizikai tevékenység. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése stresszcsökkentő hatással bír; ezen az elven működik a stresszlabda is, melynek folyamatos összenyomása nyugtatja az idegrendszert. Talán meglepő, de a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével azonos hatást érünk el, és még a fent leírt nyáltermelés-fokozódás is véd bennünket a stressz káros hatásaitól.
Az is gyakori, hogy valaki a stresszes helyzetekre az állkapocs és a fogak összeszorításával reagál, a „dühében vicsorog” kifejezés is erre utal. Ilyenkor a rágógumi fizikailag is védi a fogakat, megakadályozza azok károsodását. „Amennyiben a stressz elhatalmasodik életünkben, a lelki tényezők kezelése mellett ügyeljünk fogaink védelmére is: nappal igyekezzünk rágógumizással csökkenteni a negatív hatásokat, éjszakára pedig készíttessünk a fogorvossal harapásemelőt, amely megakadályozza, hogy a fogak összeszorítása és/vagy csikorgatása miatt azok károsodjanak” – tanácsolja Dr. Balsai Tamás fogszakorvos.  Forrás:http://www.csajokmagazin.hu