A csoportba beépült az egyik kísérletvezető, akinek a dolga az volt, hogy negatív kritikát írjon néhány dolgozatra. Az értékelés után az alanyok elmondták, hogy mennyire dühítette fel őket a a lehúzás, majd egy virtuális voodoo babát, ami eléggé hasonlított az íráskészségüket kritizáló személyre, tűkkel szurkálhattak. A kutatók az esszé írása előtt, majd a voodoo baba szurkálás után felmérték az alanyok hangulatát.

A mérésből kiderült, hogy a baba megkínzása után a résztvevők visszanyerték az esszéírás előtti, örömteli hangulatukat. A kutatók arra következtettek, hogy az emberek a társas visszautasítást bosszulják meg a babán azért, hogy javítsanak a hangulatunkon, illetve visszanyerjék a korábbi kedélyállapotukat.

A második kísérletben egy tablettát kellett bevennie a 154 alanynak. A készítmény placebo, de a kutatók azt állították, hogy azért kell a tabletta, mert a következő kísérletben ez fogja garantálni a jó teljesítményt, majd hozzátették, hogy a szer mellékhatása az, hogy a teszt félidejétől stabil marad az önkéntesek kedélyállapota. Ezt követően az alanyok egy olyan videójátékkal játszottak, amelyben labdát kellett passzolgatni.

A kísérlet egyik verziójában a számítógép által vezérelt partnerek sikeresen passzoltak a kísérleti alanyoknak, míg a másik esetben csak a labdaátadásoknak a tíz százaléka jutott el az alanyokhoz. A játék után a résztvevők elmondták, hogy mennyire idegesítették fel magukat, mennyire érezték elhanyagolva magukat.

A kísérletvezetők felajánlották a egyik partner elleni bosszú lehetőségét. Ez egyszerű, de jó reakcióidőt követelő játék volt, ahol az alanyok az egyik előző (labdás) virtuális partnerrel versenyeztek, miközben fejhallgatót viseltek.

A körök végén a győztes idegesítő zajjal büntethette a vesztest, ennek a hangerejét pedig 105 dB-ig növelhették Ahogy a kutatók számítottak rá, azok tekerték fel a hangerőt, akik korábban elhanyagoltnak érezték magukat.

Ez nem történt meg azoknál, akik bevették a tablettát, és úgy tudták, hogy az stabilizálta a kedélyállapotukat. Ezek az alanyok lejjebb tekerték a hangerőt, mert azt hitték, hogy stabilizált hangulatban vannak, ezért nem változna a hangulatuk, ha feltekernék a hangerőt.

A Kentucky Egyetem kutatásának eredményéből tehát az derült ki, hogy még a látszólag értelmetlen agressziónak is van célja, hiszen az alanyok azt várták, hogy a sértett állapotból pozitív hangulatot csinálnak.

A kutatók a tanulmányukkal kapcsolatban elmondták, hogy az emberek naponta keresik a provokációt, mert a megtorlás pozitív hatást generál, ám a jó kedélyállapot megteremtéséhez nem kell az agresszió, ugyanis ennél sokkal egészségesebb alternatívák is léteznek, így például a meditáció.

Forrás:http://life.ma/