Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Keczánné Macskó Piroska indította 15 éve
Stresszes a munkahelyed?
88% Igen
13% Nem
Hozzászólások eddig: 2
Marsi Attila üzente 14 éve
Vagy inkább kissé aktualizálva e kérdést: nem is annyira azt kellene kérdenünk manapság, hogy "stresszes-e a munkád", hanem sokkal inkább azt, hogy "munkád-e a stresszed" ?!
(Nem is fogom megérni a nyugdíjkorhatárt... ez már egész bizonyos... No de valljuk be magunknak - de őszintén - ez, ma már nem is lehet - reális célunk...! Ez merő illúzió... és szemfényvesztés csupán. ) Ha nem az volna, ma nem halnánk meg annyian... "ágyban párnák között, negyven évesen" mint alig hatvan éve talán - harctereinken: A legjobb úton haladunk ebbe az irányba... ( különösen addig, amíg ezzel a kérdéssel, - márpedig ez KÉRDÉS - érdemben, ebben az országban - nem foglalkozik senki...) de tudják mit, (?) vannak pillanatok, - de őszintén - hogy már nem is bánom... s alig várom... a csöndet. (Csak addig, legalább a zene is szóljon...)
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
A munkahelyem jelenleg nem mondható túlzottan stresszesnek, a stressz inkább abból adódik, hogy nem kapok pénzt a munkámért, vagy nem eleget, és emiatt szinte esélyem sincs növelni az életszínvonalat. Persze vannak más okok is amik miatt nem tudom. Lehetőleg olyan munkákat vállalok el, ahol egyedül kell dolgoznom, mint az éjjeli őrködés, vagy a szórólapozás. A stressz azonnal fellép, ha a munkatársak, vagy főnökök a nyakamba lihegnek, hogy milyen béna, / hülye vagyok, satöbbi, szabadabb meló kell, de még egyetlen munkám sem volt, amiben megleltem volna annyira önmagam, hogy akarjam is csinálni, ne csak mert ajánlott, ha nem akarok éhen dögleni.
Keczánné Macskó Piroska mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás