A csoportba beépült az egyik kísérletvezető, akinek a dolga az volt, hogy negatív kritikát írjon néhány dolgozatra. Az értékelés után az alanyok elmondták, hogy mennyire dühítette fel őket a a lehúzás, majd egy virtuális voodoo babát, ami eléggé hasonlított az íráskészségüket kritizáló személyre, tűkkel szurkálhattak.

 Minél előbb megszabadulsz a haragtól, annál jobb, úgysem haragudhatsz örökké! De hogyan csináld?

Ülj le
Hidd el, ez az egyszerű mozgás azt az üzenetet küldi az agynak, hogy nyugodt vagy. Ha nagyon-nagyon ideges vagy, akár le is fekhetsz, ez a pozíció a biztonság jele.

Mondd el a testednek, hogy pihensz
Nyom a mellkasod és szorít a torkod? Ezt az adrenalin váltja ki. Ha mély levegőket veszel, és tudatosítod magadban, hogy szeretnél lenyugodni, a tested is reagál majd rá.

Ha egy kávézóba belépünk, és egy mosolygós barista udvarias köszönéssel fogad, felveszi a rendelésünket, a mi arcunkon is akaratlanul megjelenik egy mosoly. Akár még az arcunkra is ragadhat, és másokat is mosolygásra késztethetünk. Például egy másik vendéget, aki viszonozza is a gesztusunkat.

 Senkinek ne legyen illúziója, a bartender attól a pillanattól figyel minket, hogy belépünk az ajtón. Nagyjából meg is tudja mondani, mire számíthat tőlünk, hiszen nap, mint nap ezt csinálja: megpróbálja a rendelkezésre álló legkevesebb információ alapján megismerni és kiszolgálni a vendéget. Az előzetes felmérés konzekvenciái általában igazolást is nyernek abban a pillanatban, amikor leadjuk a rendelésünket. Lássuk, milyennek lát a bartender annak függvényében, hogy mit és miként rendelünk!

 Pszichogén fájdalomról akkor beszélhetünk, ha a panaszok mögött semmiféle szervi ok nem húzódik, azokat valamilyen lelki eredetre kell visszavezetni. A testi tünetek mögött húzódó pszichés okok kutatása még viszonylag gyerekcipőben jár, sokáig ugyanis csak néhány alapvető tünetet - például fejfájást, hasfájást, székelési gondokat vagy a fokozott izzadást - társítottak hozzá. Egyre több betegségről derül ugyanakkor ki, hogy kialakulását lelki tényezők is erősen befolyásolták.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem által végzett kutatás a Neuron című lapban jelent meg, és amint azt a kutatást vezető Cendri Hutcherson, a Toronto Egyetem tudósa kifejtette, az új modell segítségével meg lehet magyarázni, mi veszi rá az embert arra, hogy jószívű legyen.

Dán kutatók állítják: az összefüggés valós. Olyannyira, hogy halmozódó hatással, minél több fertőzést szenved el valaki, annál nagyobb lesz a kár az agyműködésben, és ez akár évekig is eltartó károsodást okoz.

Bár a hatást a test bármely részének fertőzöttsége esetén tapasztalták (bőr, gyomor, stb.), a legszembetűnőbb a közvetlenül az agyat érő fertőzések esetén volt.

Ideálok mentén formáljuk önképünket és önértékelésünket is, derül ki egy nemrég készített, 1000 fős kutatásból. Nemrég publikáltunk is egy cikket, hogy minden a külsőségekről szól, így nem is csoda, ha mindig másokhoz mérjük magunkat, mind fizikai, mind értelmi szinten.

A külsőségek által vezérelt 21. századi társadalom is olyan ideálok mentén próbálja meghatározni a szépség fogalmát. amelyek a férfiakban vágyat ébresztenek, a nőkben pedig a tökéletességre való törekvést erősítik, de sajnos nehezítik az elégedettség érzésének kialakulását.

A konfliktusokat nem árt a helyükön kezelni. Ehhez jó, ha tudsz egy dolgot: mivel az ember már csak olyan, hogy ösztönösen jól szeretne kijönni minden helyzetből, saját magad kell lefognod vita közben, hogy változtass ezen a beidegződésen.

Valóban jobban érzed magad, ha egy vitában győzöl?

Ha magadra pakolod a „Mi lett volna ha…?” terhét, biztosra veheted, hogy a lelki békéd tovaszáll. Nehezebben fogsz dönteni a jelenben, hiszen tudod, hogy egy idő után előveszed ezt a döntést, és ízekre boncolod.

"Bár az agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a zenehallgatás megváltoztatja az emberi agy szerkezetét és működését, ennek molekuláris mechanizmusai ismeretlenek” - írták a kutatók. „A genomikai és bioinformatikai megközelítésmódok fejlődésével most már részletesebben tanulmányozhatók a zene hatásai.”

A kutatók egy, a teljeses genomra kiterjedő transzkripciós profilalkotást végeztek a perifériás vérből, miután a résztvevők klasszikus zenét hallgattak – majd mindezt újra megismételték velük, csak zenehallgatás nélkül.

 Mindannyian szoktunk bal lábbal kelni, de ez ne tántorítson el attól, hogy legyen egy jó napod. Ha a jókedv útját választod, a pozitív változások automatikusan beindulnak. Egy mosolyban hatalmas erők rejlenek, hát használd!

Most mondunk néhány okot, amiért mindenképpen érdemes mosolyogni:

1. Jobb kedved lesz tőle.
Az arckifejezésünk nem csak a pillanatnyi állapotot tükrözi, hanem hatással is van közérzetünkre. Ha mosolygunk, olyan jelzések jutnak az agyunkba, amitől egyszerűen jobb kedvünk lesz.

Van egy mondat. Amibe kapaszkodom. Ami erőt ad. Ami életem minden fontosabb eseményénél jelen volt és jelen van a mai napig.

Igazi erejét és jelentését akkor értettem meg, amikor államvizsgázni mentem. Bevallom, nem keveset szenvedtem a jogi tudásanyag elsajátításával. Hiába tanultam, bizonytalan voltam. Nem hittem abban, hogy sikerülhet. És persze, mindenki tudja, hogy vannak tételek, amik jobban mennek, míg mások valahogy nem akarnak megragadni a fejünkben.

 Ma már bizonyított tény, hogy a munkahelyi stressz betegít, és természetesen rosszul hat a termelékenységre, morálra és a lojalitásra is. Dr. Butyka Ágnes, az Oxygen Medical foglalkozás egészségügyi szakorvosa szerint a vezetőknek számos lehetősége van a stressz csökkentésére, az eredmények pedig a cég működésére is visszahatnak.

1. A bizalom az alap

A World Federation for Mental Health tanulmánya szerint a munkahelyi stressz elsődleges forrása a bizalom hiánya.

 Nincs ember a világon, aki még nem haragudott volna meg valami miatt. Abban különbözünk, hogy hogyan kezeljük dühünket. Vannak olyanok, akik egy legyintéssel elintézik a problémát, mások viszont egy apróság miatt is a falat püfölik.

Képzeld el, hogy éppen hazaérsz, és alig várod, hogy fellépj a Facebookra. Már nagyon szeretnél beszélgetni, játszani. Nehéz napod volt, úgy érzed, hogy megérdemelsz egy kis pihenést. Azonban a géped nem engedelmeskedik, nincs internet.

 Még azokban az esetekben is, amikor előre tudjuk, hogy változás következik, gyakran előszőr negatív érzelmek lesznek úrrá rajtunk. Szorongunk, aggódunk, félünk attól, hogy milyen lesz az új helyzet, az új szerep, az új környezet? Milyenek leszünk mi a változás után? Mi van, ha olyasmit hoz a változás, amire nem gondoltunk, amire nem készültünk fel, amivel lehet, hogy nem tudunk megküzdeni?

És mindez természetes. Hisz minden változás új dolgokat hoz és ezzel együtt néha a régiekről le kell mondanunk: belépünk az oviba és ezzel lemondunk a szüleinkkel töltött időről; belépünk a felnőttszerepünkbe és ezzel lemondunk a diákszerep kényelmeiről; függetlenek leszünk a  szüleinktől és lemondunk a biztonságról; újabb lehetőségeket kapunk, miközben a régiektől el kell búcsúznunk.

 Törekedj igazi gazdagságra! Ne félj változtatni szokásaidon és gondolataidon! De mit kell tenned még ahhoz, hogy elérd az igazi jómódot?

Mindnyájan a nyugodt, érdekes, teljes életre vágyunk. Otthonunkkal, munkánkkal legyünk elégedettek, szívesen ébredjünk naponta, telve energiával. Hogy kiegyensúlyozottak legyünk, megfelelő barátokra is szükségünk van, családtagjainkkal, szomszédainkkal, munkatársainkkal legyen jó kapcsolatunk, ha szükséges, megbízhassunk egymásban.

Mostanában ingadozó a hangulatod? Ha szeretnéd tudni, hogy múló érzelmi tünet vagy betegség áll a jelenség hátterében, tudj meg mindent a ciklotímiáról, mely váltakozó lefolyású kedélyhullámzást jelent.

Depresszió vagy hangulatingadozás?

„A depresszió hetekig, sőt, inkább hónapokig tartó állapot, és a jól ismert depressziós tünetek jellemzik. A ciklotímia egészében véve enyhébb állapot, mely rendszeres hangulatingadozásokkal írható le - az illető hangulatára az „egyszer fent, egyszer lent” állapot jellemző” – mondja Dr.

Megtörténhet, hogy egy napon rádöbbensz, megvan ugyan a kényelmed, a biztonságod, valami mégis hiányzik az életedből. Boldogságod reményében merj kockáztatni, nézz szembe azzal, ami fáj!

Vannak olyan lelki betegségekben szenvedők, akik kimondottan nehezen élik meg a karácsony időszakát, ilyenek a családi problémákkal küszködők is. Az angol Coventry University pszichológusai szerint ettől függetlenül rengeteg ember szenved az ünnepi hajtás okozta stressztől, csak sok esetben önmagukban sem ismerik be.

Általában testi betegségeinkkel orvoshoz fordulunk, aki egy alapos vizsgálat után a patikába irányít, ahol vélhetően kiváltva a számunkra legoptimálisabb gyógyszert meggyógyulunk. Legalábbis tünetmentessé válunk testileg. Mert egyre szélesebb körben fogadják el azt a nézetet, miszerint minden megbetegedésnek lelki oka van, szellemi gátjaink fizikai manifesztációi csupán. Minden szervünk szimbóluma valamely érzésünknek, elfojtásunknak. Ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a problémától, szembe kell nézni félelmeinkkel és orvosolni azt.

Úgy érzed, összecsaptak a hullámok a fejed felett, romokban a kapcsolatod, a baráti viszonyaid és a karriered? Ne engedd, hogy eluralkodjon rajtad a melankólia, rázd meg magad és kerülj ki a harcból győztesen!

Az önsajnálkozás, a letargia és az önmagadba fordulás sokkal egyszerűbbnek tűnhet, mint a pozitív és építő gondolkodás. Ám tenni valamit, felállni a padlóról és mindent újra kezdeni, az az igazi feladat és kihívás. Ha nem akarsz céltalanul lézengeni a semmiben, erőt kell venned magadon és akarnod kell a változást!

 Gondoltad volna, hogy a rendszeres sírás ugyanolyan fontos az egészséges test és lélek számára, mint a szívből jövő nevetés?

Többféle sírás van. A legelső, amikor megszületünk és felsírunk. Az erős, életrevaló csecsemő harsányan kiabálja a világba: "megjöttem, itt vagyok"! Amikor átlépi egy másik dimenzió határát, a sírás rezgésével hangolódik rá erre a földi világra. Különösen figyeljünk oda a fiainkra, mert már egész kicsi korban azt közvetítjük feléjük: "a sírás egy férfi számára szégyen, lányos hiszti"

Sírd ki magadból a betegséget!

 A válság közepén semmi sem jöhet rosszabbul, mint a folyamatos függés, ami lebilincsel,a mire költeni kell, ami elrabolja idődet. A viszonylag enyhébb függőségek legyőzése - dohányzás, túlzásba vitt táplálkozás, vagy függő kapcsolatok - is meglehetősen nehéz küzdelem. Íme néhány tanács, melyek segítségével megszabadulhatunk a nem kívánt szokásoktól, viselkedéstől, kapcsolattól.

„A dohányzásról könnyű leszokni. Már legalább százszor megtettem.” - Mark Twain

Vegyük a dohányzásról való leszokás példáját, mely elvek alkalmazhatóak más függőség esetében is.

A harag érzése talán a legalacsonyabb rezgésszámú, legpusztítóbb érzelem, mégis sokan ezzel "tunningolják" magukat.

Sokszor mondták az öreg bölcsek: a harag nem jó tanácsadó; sasose térj nyugovóra haraggal a szívedben - és milyen igazuk volt!

Jellemzően az alacsony önértékeléssel, gyerekkorukban szeretetmegvonással büntetett emberek hajlamosak tovább vinni az örökséget, és élni ezt a romboló mintát. Ha valaki megbánt bennünket, nem feltétlenül teszi okkal, joggal, és nem biztos, hogy magunkra kell vennünk.

Alapvetően a korai kapcsolati élményekről, az első néhány életév tapasztalatairól van szó.

Ha ebben az életkorban megfelelő érzelmi munícióval látnak el minket, vagyis azt látjuk, hogy a minket körülvevő felnőtteknek, a szülleinknek örömük telik bennünk és egymásban, akkor ilyen belső világot és énképet építünk fel magunkban.

Később ezáltal mi magunk is képesek leszünk örülni saját személyünknek és a másiknak egyaránt.

Így tanulunk meg és szeretünk meg saját társaságunkban lenni, és hosszútávon is stabilan jó véleménnyel lenni magunkról - és másokról.

Feldmár András beszél a szeretetről és az akaratról, e két érzés viszonyáról, és a mi viszonyunkról ezekhez a meghatározó érzésekhez

Mitől bolondulunk meg?

Múlt hónapban a kutatók felfedezték, hogy a skizofrének nagyobb valószínűséggel szenvedtek influenzás fertőzést az anyaméhben, mint egészséges társaik. Más közönséges élményektől is elmehet az eszünk jóval pelenkás korunk után.

A tipikus amerikai életmód tele van a mentális betegségek kockázati faktoraival, mondta Stephen Ilardi, a Kansasi Egyetem pszichológusa, a depresszió elleni 6 lépéses, gyógyszermentes programról szóló könyv szerzője.

A kora gyermekkori emlékeink erőteljesebben befolyásolják a jelenünket, mint hinnénk. Sokszor erőteljesebben, mint a mostani körülményeink. Mi más volna a magyarázat arra, ha valakinek minden feltétel és lehetőség rendelkezésére áll a boldoguláshoz, ahhoz, hogy derűs és gondtalan életet éljen, ám ő léptem-nyomon elgáncsolja saját magát. Vagy a másik példa, az örök optimista, aki a legnagyobb bajban is képes mosolyogva megoldani minden problémát.

Hiába igyekszünk a jelenünket saját ízlésünkre formálni, ha a múltunk gúzsban tart.

Homályos emlékképek, tudatunk mélyéről csak nagyritkán felbukkanó pillanatok erősebbek lehetnek a jelen valóságnál is.