Az elmúlt évtizedekben egyre többen és egyre fiatalabb korban hízunk el, nemcsak azért, mert ma könnyebb hozzájutni az ételhez, mint valaha, nemcsak azért, mert sokszor a hizlaló koszt gyorsabb és olcsóbb, vagy mert jóval kevesebbet mozgunk, mint régen. Sokban a környezetünk, és az arra reagáló pszichénk tehet róla. A gasztropszichológusok rengeteg érdekes kutatásban bizonyították, hogy a tálalás, a színek, a fények, az ételtől való távolságunk, a társaság, a figyelmünk fókusza, az érzelmi állapotunk és a a korai tapasztalataink egyaránt befolyásolják, hogy mit és mennyit eszünk.

Biztosan észrevetted már, hogy ha épp a délutáni bevásárlás közben elegyedsz telefonbeszélgetésbe a barátnőddel, néha bizony elég kellemetlen meglepetések érhetnek a pénztárnál - "hát ez meg? hogy kerül ide?" - vagy utána - "a manóba, hát nem elfelejtettem...!?"

Arról nem is beszélve, hogy telefonálással egybekötve a vásárlás akár kétszer annyi ideig is eltarthat, ebből adódóan kevesebb időd marad az aznap esti teendőkre.

Aki pedig notóriusan mobillal a fülén jár-kel a városban, minden valószínűség szerint lassabban és bizonytalanabbul ér célba, legalábbis ezt az állítást támasztják alá a legújabb kutatások.

 Hányszor fordult elő Önnel, hogy letette valahol a kulcsát vagy a mobiltelefonját, és nem jutott eszébe, hová? Vagy egy idegen nyelvű szó sehogy sem akar megragadni a fejében, pedig már vagy hússzor elismételte? A felejtés emberi dolog, ám nem kell annak lennie!

Lássuk hogyan!

Ha bizonyos technikák alapján edzi az agyát, akkor az nem lesz olyan lyukas, mint a szita. Erre... folytatás

A kiváló emlékezethez, a jó tanulási képességek megszerzéséhez kielégítő alvásra, szorgalmas gyakorlásra, és megfelelő üzemanyagokra is szükség van!

A szója két fő alkotórésze, a kolin és az inozit, ez a két B-vitamin származék nélkülözhetetlen a kielégítő, egészséges agyműködéshez!

Tovább...

A kora gyermekkori emlékeink erőteljesebben befolyásolják a jelenünket, mint hinnénk. Sokszor erőteljesebben, mint a mostani körülményeink. Mi más volna a magyarázat arra, ha valakinek minden feltétel és lehetőség rendelkezésére áll a boldoguláshoz, ahhoz, hogy derűs és gondtalan életet éljen, ám ő léptem-nyomon elgáncsolja saját magát. Vagy a másik példa, az örök optimista, aki a legnagyobb bajban is képes mosolyogva megoldani minden problémát.

Hiába igyekszünk a jelenünket saját ízlésünkre formálni, ha a múltunk gúzsban tart.

Homályos emlékképek, tudatunk mélyéről csak nagyritkán felbukkanó pillanatok erősebbek lehetnek a jelen valóságnál is.

Tudtad, hogy a felejtés legádázabb ellensége az alvás? Tudtad, hogy minél többet tud valaki, annál könnyebben tanul? És azt, hogy a rendszeres testmozgás karbantartja a memóriát? Az agyunk csodálatos szerkezet, de alig ismerjük a használati útmutatóját...ám meg lehet tanulni karbantartani, és egy kis gyakorlással hatékonyabban kiaknázni a benne (bennünk!) rejlő képességeket!

Tovább...

Hányszor, de hányszor mondták nekünk anyáink: aludj rá egyet...

Nem is gondolnánk, mennyire hasznos is ez a tanács Hiszen tudományos kutatások is alátámasztják, hogy álmunkban ugyanazok az agyterületek aktívak, amelyek tanulás közben dolgoznak. Ebbõl a ténybõl kiindulva feltételezik a tudósok, hogy alvás közben mélyülnek és rögzülnek emlékezetünkben a napközben elsajátított új ismeretek.

Erre akkor derült fény, amikor egy nagyon egyszerû, tanulási folyamat vizsgálata során (egy bemutatott szimbólumhoz rendelt gombot kellet megnyomniuk a kísérleti alanyoknak) agyi képalkotó eljárással szkennelték a kísérleti alanyok agyát, így lokalizálva és mérve az agyi aktivitás szintjét.