Sokunknak lehetnek hasonló rossz tapasztalatai, esetleg újra és újra ugyanaz a „lemez” kerül elő, vagyis ezek az úgynevezett pszichológiai játszmák bejáratódhatnak. Mégsem értjük, hol futnak rossz vágányra a beszélgetések, hogyan lehet elkerülni a kommunikáció csapdáit.

Először is, tudjuk, és az értelmünkkel felfogjuk, hogy teljes kommunikációnknak csak nagyon kis részét teszik ki a kimondott szavak, és sokkal nagyobb, döntő hányadot képviselnek az úgynevezett nem verbális jelzések, mint például a hanghordozás, az érzelmi színezet, az arckifejezés vagy a hangerő.

Vajon mi lesz jobb attól, ha panaszkodunk? És mi lesz rosszabb? A pozitív gondolkodás szószólói tiltják a siránkozást. Vajon igazuk van?

Udvariasságból panaszkodunk?

Természetesen van olyan, amikor valahogy minden összejön az embernek, és nem tud pozitív választ adni a „Hogy vagy?”-ra. Ám a legtöbben akkor is panaszkodnak, ha erre semmi okuk nincsen. Pszichológiai vizsgálatok során arra jutottak, hogy az emberek a jó dolgok felsorolása után mindig mondanak egy-két rosszat is.

Pszichológiáról és határterületi tudományokról indítunk klubot Budapesten kétheti rendszerességgel,aki szeretne jönni privátban jelentkezzen.Sanyi

Aki alvászavarokkal küzd, azaz képtelen elaludni, vagy nyugodtan végigaludni egy éjszakát, előbb vagy utóbb altató után nyúl. Ami bizony magában hordozza a függőség kialakulásának veszélyét is, ráadásul nem oldja meg a problémát sem. Mert az alvászavarnak - mint minden más funkcionális rendellenességnek - pszichés okai vannak: elfojtott érzelmek, feldolgozatlan fájdalmak, fel nem oldott stressz.

A krónikus álmatlanságban szenvedőnek legtöbbször csak egy értő fülre, egy kiadós beszélgetésre volna szüksége!

A Michigan-i Egyetem kutatói arra a felfedezésre jutottak nemrégiben, hogy a redszeresen pletykálodó hölgyek vidámabbak és nuygodtabbak, mint azok, akik nem beszélnek ki másokat a hátuk mögött.

Mindez annak köszönhető, hogy a jótékony eszmecsere miatt megnövekszik testünkben a progeszteron szintje, ami csökkenti a stresszt és a nyugtalanságot.

(A stressz és a nyugtalanság meg a progeszteron termelést csökketni)

A kísérleti alanyok egyetemi hallgatók voltak, összesen 160, a cél pedig az, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz.