Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pszichológia Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pszichológia Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | Derecskei Péter | 0 hozzászólás
Amikor írtam, az érzelmeim vezettek, nem az eszem, ezért fenntartottam magamnak a jogot, hogy, ha akarok, ősszefüggéstelen legyek. Továbbá szokásom, hogy hatalmas ívű gondolatokat írjak le, amiknek a követése külsőleg meglehetősen nehéz lehet. De ha nem így írnék, akkor nem is én írnék. Nem várom el senkitől, hogy elolvassa, de ha valaki megértené az ötletet, amit itt felvázoltam, azt arra bátorítom, hogy kövesse a példámat, de már a maga módján. Írásban, vagy versben, vagy firkáljon valamit, vagy...
14 éve | László Krisztina | 2 hozzászólás
Kamaszon jó sokat töprengtem én is az életem értelmén, és nem jutottam dűlőre sosem: vajon maga a létezés? Vagy talán a szerelem?
Aztán megállapodtam magammal, hogy a kettő ugyanaz, vagyis egyik sincs a másik nélkül, de legalábbis semmit sem ér...
Amit én az élet értelmének nevezek, azt mások szerelemnek hívják, megint mások fajfenntartási ösztönnek, és a harmadik fele alapvető emberi motívumnak.
És az igazság? Valahol mindezek metszéspontján, de szerencsére akadnak, akik nálam okosabban és tudományosabban képesek megközelíteni a lényeget:)
|
|
Az absztakt intelligencia magába foglalja
- a szociális,
- érzelmi és
- praktikus intelligenciát.
Az elsõ, a szociális intelligencia a szociális kapcsolatok terén nyilvánul meg, a mások hozzánk való viszonyulása, irántunk táplált érzései megértésének képességét értjük alatta.
Az érzelmi intelligencia azt mutatja, mennyire vagyunk képesek felfogni és értelmezni mások és önmagunk érzelmeit.
A szituációhoz köthetõ praktikus intelligencia tulajdonképpen olyasmi, mint a barkácstehetség.
Vajon az intelligencia azok kiváltsága, akiket születésüktõl ezzel a megkülönböztetéssel kezelnek?
Vagy az élet ruház fel mindenkit intelligenciával, a saját egyéni tapasztalataihoz és környezetéhez mérten?
Az általános intelligencia koncepcióján túl talán igazságosabb, vagy fogalmazzunk úgy, valóságközelibb volna inkább az intelligenciát meghatározó tényezõket számba venni.
Ha úgy tekintünk egy emberre, mint rendkívüli, egyszeri és megismételhetetlenre, a pszichológusok szemszögébõl nézzük, mindez a szürkeállomány barázdáiban és tekervényeiben "helyezkedik el".
Keczánné Macskó Piroska mostantól Tag
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás